Rainer M. János Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelemtudományi Intézetének egyetemi tanára, Történelemtudományi Doktori Iskolájának vezetője, az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumának elnöke vezeti azt a bizottságot, ami az ügynökakták nyilvánosságának érdekében átvizsgálja a még titkosítás alatt lévő nemzetbiztonsági iratokat. A bizottságot hivatalosan a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságnak nevezik. A kinevezés a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg.
Az elnök mellett kinevezték a bizottság 10 szakmai tagját is. A bizottságnak négy olyan tagja lesz, akik nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartoznak, vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismeretekkel rendelkeznek. Erre a négy helyre a kormány
- Dr. Bárdi Anettet,
- Simon Borbálát,
- Szabó Károlyt és
- Váczi Andrást
nevezte ki.
A bizottság további hat tagjának a téma elismert szakértői és kutatói közül a kultúráért felelős miniszter javaslatára a kormány
- Mirák Katalint,
- Müller Rolfot,
- Retteghy András Tibort,
- Szekér Nórát,
- Tabajdi Gábort és
- Ungváry Krisztiánt
nevezte ki a bizottság tagjának határozatlan időre.
A 11 szakmai tag mellé az ellenzéki képviselőcsoportok javaslatára Földváryné Dr. Kiss Rékát és Csejoszki Mihályt is kinevezték a bizottság tagjának.
A bizottság akár már holnap elkezdheti a munkát, mert a határozat hatályba lép. A bizottság tagjai díjazás nélkül látják el ezt a feladatot.
A bizottság megalakításáról az ügynökakták nyilvánosságra hozásának keretében hoztak törvénymódosítást. Eszerint a bizottság célja feladata lesz, hogy felülvizsgálják a pártállami rendszer titkosszolgálati múltjához kötődő, de még mindig titkosított nemzetbiztonsági iratoknak a minősítését, és döntsenek arról, hogy mik azok az iratok, amiknél továbbra is indokolt fenntartani a minősítést, és mik azok, amik az ügynökakták nyilvánosságának keretében megismerhetőek lesznek.
A felülvizsgálat és a bizottság munkája kiterjed az 1990. február 14. előtt keletkezett iratokra, valamint minden olyan, 1990. február 14. előtt keletkezett adatra, amit ezt követően is tároltak, továbbá az 1990 február 14. előtt keletkezett adatok ezt követő irattározási körülményeire.
