Unger Anna: 20 ezer milliárdtól 60 ezer milliárdig terjednek a tippek, és mi ki fogjuk deríteni, pontosan mennyi az annyi

„Milyen rendszert váltottunk le? Egy korrupt, a közvagyont politikai célokra, magáncélokra, autoriter rezsim kiépítésére felhasználó rendszert váltottunk le. És ennek a hivatalnak a legfőbb célja az, hogy ezt az elrejtett, ellopott, eltulajdonított közvagyont megkeresse, beazonosítsa, feltárja, bebiztosítsa, amit csak lehet, visszapereljen, visszakérjen, mert ennek megvannak ugye a jogi eszközei, hogy hogyan lehet ezt visszajuttatni. És mindenkit, aki felelős ezért a jelentős mértékű vagyonvesztésért, aminek ugye a konkrét összegét sem tudjuk, 20 ezertől 60 ezerig terjednek a saccolások, egyelőre saccolásaink vannak, 20 ezer milliárdtól 60 ezer milliárdig. Eddig tippek vannak, és mi ki fogjuk deríteni, hogy pontosan mennyi az annyi, és amennyit csak lehet, meg fogunk menteni, de ami szerintem még fontos, a felelősöket a bíróság elé kell állítani, és fel kell tárnunk az egész rendszert, meg kell érteni, hogy mi történt, hogy többet ez ne történhessen meg” – mondta Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) pénteken megválasztott elnöke hétfőn a Kossuth rádiónak adott interjújában.

Az interjúban szóba került, hogy Unger a parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy az intézmény feladata nemcsak az új ügyek feltárása, de a már ismert korrupciós ügyek mögött álló intézményi és döntéshozatali láncolatok bemutatása lenne. Erre szerinte azért van szükség, mert ha nem ismeri meg az egész ország, hogy hogy működött a Fidesz alatt az intézményesített lopás, akkor a jövőben ismét fel lehet majd építeni egy hasonló rendszert. Ezt a kijelentését azonban sokan úgy értelmezték (félre), hogy kutatóintézetet csinálna az NVVH-ból.

Unger az erre vonatkozó kérdésre a Kossuth rádióban azt mondta: „Én úgy olvastam a jogszabályt, hogy az úgy indul, hogy a demokratikus újjáépítés és a közbizalom helyreállítása érdekében jön létre ez a hivatal. […] És amit én a rendszerváltásokról tudok, az az, hogy ha nincs tiszta lap, és nincs tisztázva, hogy mi történt az előző rendszerben, akkor azok a rendszerváltások nem szoktak sikeresek lenni, mert a konszolidáció nem lesz megvalósítható. Tehát én most arra vállalkozom, hogy ami 1990 óta egyszer sem történt meg, történjen meg végre, legyen egy tisztességes elszámolás a közvagyonnal, és legyen egy tisztességes elszámoltatás azokkal, akik közvagyont érintően bűncselekményeket vagy tisztességtelenségeket követtek el. És arra vállalkozom még ezen túl, hogy ezt olyan módon meg is tudjuk értetni a társadalommal, hogy […] ne kelljen még egyszer ezen végigmenni.”

Unger szerint, bár sokaknak úgy tűnik, hogy a sajtó már a legtöbb ügyet feltárta, ahhoz, hogy az elkövetőket bíróság elé lehessen állítani, még rengeteg információra szükség van, és ezek összegyűjtése az NVVH feladata lesz. „Ahhoz, hogy ezeket megszerezzük, nem elég, hogy kiperelünk néhány adatot, vagy nem elég az, hogy egyébként nagyon jó oknyomozó cikkeket írunk, hanem a hivatalnak a teljes eszközrendszerével és a teljes körű büntetőjogi, magánjogi, számviteli, könyvvizsgálói, adatelemzői, tehát egy nagyon széles spektrumon működő tudással kell ezeket az adatokat megszerezni, összerakni és a bíróság elé vinni.”

Unger szerint a korrupció feltárása mellett az is céljuk, hogy kiderítsék, hogy került vissza az ellopott pénz a politikába, hogyan finanszírozták a korrupcióból a politikai kampányokat. „Most ez zajlik például a parkfenntartási korrupciós ügyben, ahol már tudjuk, hogy előzetesben vannak politikusok, és azt is sejteni lehet, hogy ők politikafinanszírozásra használták a korrupciós forrásokat” – mondta példaként, hozzátéve, hogy a konkrét ügyben nem tudja, pontosan mi történt, de szerinte rengeteg nagyon hasonló, ma még nem ismert ügy lehet.

A beszélgetésben szóba került az is, hogy Unger a parlamenti meghallgatásán azt mondta, hogy szerinte az intézmény működésének első hat évében még nem érdemes jogerős ítéletekre számítani. Azóta Magyar Péter azt mondta, hogy a kormány olyan lépéseket fog tenni, ami felgyorsítja majd a bíróságok működését. Unger most az interjúban hozzátette: reméli, hogy a reformmal sikerül majd felgyorsítani a bíróságokat, és azok hamarabb tudnak majd ítéleteket hozni.

Felmerült az is, hogy Unger – akinek a kinevezésével kapcsolatban sokan kritikusak – tervez-e olyan lépéseket tenni, amellyel megerősítheti a belé vetett közbizalmat. Erre azt mondta, hogy szeretné nyilvánosságra hozni a pályázatát, amellyel elnyerte az NVVH elnöki tisztségét, és ha azok nem tartalmaznak titkos adatokat, akkor az elnökhelyettesek pályázatait is nyilvánosságra hozná. A sajátjában egyébként elmondása szerint semmilyen meglepetés nem lesz.

Mikor megkérdezték, hogy elképzelése szerint hol tart majd az NVVH egy, három és hat év múlva, azt mondta, hogy:

• egy év múlva remélhetőleg pár jelentős ügy vádemelési szakaszban lesz;
• három év múlva a tervek szerint már átfogó, rendszerszintű tudásuk lesz arról, hogy mi és hogyan történt;
• a hatodik év végén pedig úgy adná át a hivatalt, hogy a vagyonvesztés mértékét és korrupciós rendszert teljes egészében feltárták, az eltűnt vagyonelemek közül pedig minél többet lefoglaltak.

A teljes interjút itt lehet megnézni: