Őrizetbe vehetnek embereket? Utasíthatja őket Magyar Péter vagy a kommentelők hada? – ez tudható a vagyonvisszaszerzési hivatalról

Szeptemberben hozzák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH), miután pénteken Unger Anna Róza politológust szavazta meg az új intézmény elnökének az Országgyűlés. Az NVVH-t egyes ellenzékiek az ÁVH-hoz hasonlítják, míg Tisza-szavazók egy része azt reméli, a hivatal felállítása után majd sorra viszik el bilincsben a NER főembereit. Sorra vettük a legfontosabb kérdéseket és válaszokat, ami a hivatal működésével kapcsolatban felmerül.

Az elmúlt 16 évben ellopott közvagyont visszaszerzik – ez volt a Tisza Párt egyik legfontosabb választási ígérete. Azért, hogy ezt az ígéretet teljesítse, a kormányváltás után kezdeményezték egy olyan, független „szuperhatóság” létrehozását, ami az elemzéstől a nyomozáson és vádemelésen át a vagyonelemek lefoglalásáig egyetlen szervezetként tárja fel a közpénzekkel való visszaéléseket, és visszajuttatja az ellopott vagyont. Ahogy az NVVH-t létrehozó törvény kicsit patetikusan megfogalmazza: „Magyarország demokratikus újjáépítésének alapfeltétele a közbizalom helyreállítása, a közélet tisztaságának megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a közhatalom gyakorlása és a közvagyonnal való gazdálkodás kizárólag a köz érdekét szolgálja.” Azaz legyünk végre egy olyan ország, ahol a közösből lopni nem erény.

Igen, több uniós tagállamban is működnek hasonló profilú szervek. Például Romániában, Franciaországban, Lengyelországban, Olaszországban, míg uniós szinten az Európai Ügyészség nyomozhat és emelhet vádat az EU-s forrásokat érintő csalások és korrupciós ügyek miatt.

Ez a szerv azzal tűnik ki a többi közül, hogy a nyomozástól és a vádemeléstől kezdve az ellopott közvagyon tényleges visszaszerzéséig mindent egyedül, egy kézben intézne. Ez az oka, hogy egyesek „szuperhatóságként” emlegetik.

A törvényt ezt nagyon részletesen meghatározza. Közvagyon például minden állami, önkormányzati, költségvetési szervnél lévő dolog, pénz, cégrészesedés, alapítvány. De még az ilyen cégek pénze, dolgai, stb, ha az előbbiek befolyása alatt állnak.

A múlt heti Videoton–Mezőkövesd NB II.-es rangadó focilabdája, a fehérvári fociklub ugyanis az önkormányzat tulajdonában van, így a laszti közvagyonnak minősül.

Ha össze is jön, 2026. szeptember 27-ig biztos az NVVH nélkül, mert a büntetőeljárási törvény akkor egészül ki a „szuperhatósággal”. De addig sem kell félni, mert ezekre a feladatokra továbbra is ott van a rendőrség, a NAV bűnügyi főigazgatósága, a nyomozó ügyészségek. Végső soron a rácsról pedig úgyis a bíró dönt.

Mindkettőre. A rendőrség főszabályként nyomoz, az ügyészség főszabályként vádat emel, az NVVH viszont mindkettőt megteheti. Egyébként ez a nyomozó ügyészségeknél is pont így van.

A büntetőeljárási törvény ezt részletesen tartalmazza. Úgy hívják ezeket, hogy közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények. Van itt minden mi szem-szájnak ingere: korrupció, hivatali vesztegetés, a súlyosabb csalások, hűtlen kezelés, költségvetési csalás, pénzmosás, bűnszervezetben részvétel és még sok más cselekmény. A lopás nem, úgyhogy ne tolvajozz!

Ok nélkül nyilván nem, de fontos tudni, hogy az NVVH előkészítő eljárást is folytathat. Ezt még az előző kormány vezette be. Egy büntetőeljárás megindításához szükség van egy gyanúra, hogy bűncselekmény történt. Egy előkészítő eljáráshoz még ez se kell, ott a bűncselekmény gyanújának gyanúja is elég. Na és az ilyen előkészítő eljárásban az NVVH – akárcsak az ügyészség – bírói engedély alapján lehallgathatja az érintett személyt.

Persze. De a letartóztatásokról – mint minden esetben – ezentúl is a bíróságok döntenek.

Pont ugyanúgy, mint a rendőrségnél, nyomozó ügyészségnél. Feljelentésre vagy hivatalból. Ez utóbbi azt jelenti, hogy maga a hivatal észlel egy bűncselekményt. Inkább az lesz itt majd az érdekes, hogy tudják majd ezek a szervek tevékenységüket koordinálni, hiszen ugyanazon bűncselekmény miatt nem lehet párhuzamosan több helyen nyomozni. Azt mindenesetre tudjuk, hogy a már folyamatban lévő közvagyonos ügyek állásáról a rendőrségnek, a NAV-nak, és az ügyészségnek tájékoztatni kell az NVVH-t, ők pedig dönthetnek úgy, hogy inkább ők csinálják tovább. Még az is előfordulhat, hogy a rendőrségről az ügyészségre került MNB-ügyet a vagyonvisszaszerzők fejezik be. Apropó, feljelentés! Az elmúlt negyven évben majd minden politikus a Legfőbb Ügyészség előtt pózolt az aktuális feljelentésével, pedig ők nem is nyomoznak. Most majd mi, újságírók NVVH székhelyére járhatunk ezen performanszok miatt.

A hivatal működése nem a politikusokat célozza. A közvagyon védelme és visszaszerzése a cél. Ennek keretében azonban nem csak büntetőeljárások (bilincs, bilincs, rács) lesznek, hanem úgynevezett közvagyonvédelmi vizsgálatok is.

A közvagyonvédelmi vizsgálat egy olyan átfogó átvilágítás, amelyben az NVVH ellenőrzi a gyanús pénzmozgásokat, a szerződéseket és a cégek mögötti valódi tulajdonosokat, hogy kiderítse, történt-e közpénzzel vagy állami vagyonnal való visszaélés. Ennek keretében a hatóság adatokat, információkat kérhet szinte bárkitől, sőt el is mehet érte, azonban lakásba nem léphetnek ilyenkor be.

Ha szándékosan szeged meg az együttműködési kötelezettséget, akkor 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatnak, ha a céged nevében teszed ugyanezt akkor 5 milliárd forint is lehet a bírság.

Akkor büntetőeljárást indítanak. Ami egy új lehetőség az a közvagyon-felügyeleti eljárás. Ha úgy vélik, hogy közvagyont sértő bűncselekmény történhetett, vagy a cég által megszerzett, esetleg annak a helyébe lépett vagyon megőrzése miatt szükséges. Ilyenkor a hivatal egyik elnökhelyettese lesz a gazdasági társaság felügyelője. A cég innentől csak az ő hozzájárulásával vállalhat kötelezettséget, azaz jóval nehezebb, sőt gyakorlatilag lehetetlen a céget kiüríteni.

Ez teljesen új a magyar jogrendben, korábban egyetlen állami szerv sem rendelkezett ilyen összetett eszközrendszerrel. Ez a változás azonban nem biztos, hogy rossz a vizsgálat alá kerülő cégre nézve. Korábban csak zárolták a társaság bankszámláit, lefoglalták az eszközeit, nagyon gyakran ellehetetlenítve az adott cég működését, ami a semmiről se tehető munkavállalókat is nehéz helyzetbe hozta. Így talán lehetőség lesz arra, hogy a gyanúba keveredett cég erős felügyelet mellett továbbműködjön.

Ő dönt a hivatal működéséről, pénzéről és dolgozóiról, ő rendelheti el a vizsgálatokat, feljelentéseket és perek indítását. Kizárólag a parlamentnek tartozik elszámolással.

A törvény szerint nem. Azonban minden más állami és önkormányzati szerv köteles együttműködni a hivatallal. Az elnöknek a Parlamentnek jelentenie kell, ha valaki beleszólna a munkájába.

A hivatalba nyílt pályázattal a munkaerőpiacról is be lehet kerülni, de át is helyezhetnek oda rendőröket, navosokat és ügyészeket. De van egy kivétel: a dolgozók aktív ügyvédek nem lehetnek, csak ha szüneteltetik a tevékenységüket.

Nyomozó esetén a belügyminiszterrel, adónyomozó esetén a NAV-elnökkel, az ügyészek esetében a legfőbb ügyésszel kell megállapodnia az NVVH elnökének, nem mellesleg kell az érintett nyomozó, adónyomozó, ügyész beleegyezése is.

Egyelőre nem tudni, hogy mennyire jó szakembereket talál a hivatal, ahogy azt sem, hogy a többi szerv vezetése mennyire lesz motivált az együttműködésben. Tehát akár abban is, hogy a legjobb embereit átengedje, hiszen ahogy a hivatalnak, úgy a többi szervnek is eredményesség kell, ahhoz pedig jó szakemberek. Tehát ez a jövő zenéje, ahogy az is, hogy az NVVH és a többi szerv között létrejövő esetleges „verseny” a hatékonyságot növeli-e vagy inkább csökkenti majd.

A létszámról a büdzsé alapján az elnök dönt, a hivatal pedig várhatóan egy párszáz fős csúcsszerv lesz, legalábbis ez az elképzelés.

Az átigazolt rendőrök, NAV-osok és ügyészek garantáltan nem kereshetnek kevesebbet, mint a korábbi munkahelyükön. A hivatal többi dolgozóinak fizetését pedig az elnök határozhatja meg.

A hivatal elnöke a legfőbb ügyészhez hasonlóan a hétszeres illetményalapnak megfelelő bruttó 5 017 810 forintos havi fizetésre, az elnökhelyettesek pedig az 5,5-szeres szorzó alapján bruttó 3 942 565 forintra jogosultak; ezt egészítik ki a minisztereknek és államtitkároknak járó egyéb juttatások, mint például az autóhasználat és az egészségügyi ellátás, a 20, illetve 15 napos pótszabadság, a 24 órás rendőri védelem.

(A cikk elkészítésében szakértőként közreműködött dr. Bodó Kristóf ügyvéd.)