Fogy a víz a Palatinus-tóból, valaki elcsatornázott egy forrást, a politikusok pedig csak most kapnak észbe

Amióta 2025 nyarán arról írtunk, hogy egyméternyi víz hiányzik a Palatinus-tóból, a Dorogi-medencében fekvő népszerű bányató vízügyi helyzete tovább romlott. Mivel egyre több a lakossági fúrt kút és kevés a csapadék, fogy a víz a talajból és a tóból is. Az országosan tapasztalható vízhiány még ebben a meglehetősen kedvező vízellátású térségben is érezteti a hatását: az elmúlt egy évben további mintegy fél métert csökkenhetett a tó vízszintje. Ezzel egy időben nő a vízminőség romlásának kockázata is, ezért nem mindegy, hogy sikerül-e idejében megfékezni a folyamatot. A vízpótláshoz hasznosítani lehetne egy közeli patak vizét, de most derült ki, hogy a patak súlyosan szennyezett.

Az Esztergomhoz tartozó Palatinus-tavat sokan Pala néven ismerik, de dorogi tóként is szokták emlegetni – keleti oldala az egykori bányavárossal határos, ezen a parton stégek, nyaralók sorakoznak. A téglalap formájú tómeder két végén népszerű strandok működnek, a hosszú északi partszakaszt pedig sokan nem hivatalos fürdőhelyként használják. Bár ott hivatalosan tilos a fürdőzés, nyaranta mégis ellepik a látogatók, vadkempingezni is sokan járnak a partra. A tiltás ezen a részen csak papíron van életben, a szabályozást nem akarja betartatni a város, vannak, akik szerint a várható negatív reakciók miatt.

De mi a baj a tóval?

A Pala leglátványosabb problémája a vízhiány. Az alacsony vízállás miatt például a strandon egyre messzebbre kell besétálni, hogy mélyebb vízbe jusson az ember, ami azért baj, mert egy ponton túl a bányató hirtelen mélyül. Azt a részt, ahol eddig fürdeni lehetett, évtizedekkel ezelőtt kiegyengették egy sekélyebb szintre, ami magasabb vízállásnál valóban kényelmes volt, lassan viszont elfogy a víz erről a részről, a tófürdő csúszdáját tavaly óta nem tudják használni, mert már nincs alatta elég víz, és egy idő után már veszélyessé vált a vízbe érkezés, tavaly néhány csúszdázó gyerek le is horzsolta itt a lábát.

Megoldásként szóba került a tópart mélyítése a fürdőnél. Ezt az ötletet viszont hamar elvetették, mivel a kotrással annyira felkavarnák az iszapot, hogy az hosszabb időre jelentősen rontaná a vízminőséget, tudtuk meg forrásainktól. A tóra nemcsak a klímaváltozás és a vízhiány jelent veszélyt, hanem bizonyos szempontból az emberek is. A fürdőzők és a vízbe kerülő szennyeződések biológiai terhelést jelentenek, amelyek a vízállás csökkenésével mindjobban növelik a vízminőség romlásának esélyét is.

De – mint megtudtuk – a Palatinus-tó vize szerencsére még mindig kifogástalan minőségű, a vízszint csökkenése a minőségre eddig nem volt hatással. Ezért jelenleg nincs veszélyben a kijelölt fürdőhelyek üzemeltetése sem. A Telex megkeresésére az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal is közölte a legfrissebb mérések eredményeit, amelyek szerint a víz fürdésre alkalmas, és jelenleg is kiváló minőségű.

Hivatalos vízmérce nincs a tóban, ezért a vízállást nem a szokásos módon szokták meghatározni. Ehelyett egy árapasztó csatorna szintjéhez viszonyítják, annak magasságát tekintik a normál szintnek.

A Pala vízszintje mostanra már 1,5 méterrel van a normál szint alatt.

Az árapasztó csatorna azért lenne hasznos, mert korábban, magasabb vízállásnál ezzel lehetett valamennyi vizet leereszteni a tóból a mellette folyó Kenyérmezői-patakba (a patak más szempontból is fontos lehet, de erről később). Mindez egyúttal a víz felső rétegében felhalmozódott szennyezéstől is segített megszabadulni. Ilyen apasztás azonban már több mint hat éve nem végezhető, mert egyszerűen nem ér fel odáig a víz. A tó felszínéről ezért nem tud leürülni a szennyeződés, ami így folyamatosan halmozódik.

A víz természetes módon is tudna tisztulni, ha lenne elegendő nádas vagy vízinövény a tóban – ezt azonban részben az emberek akadályozzák.

A tó északi, hosszanti partján az illegális fürdőzők letapossák a nádat.

A szabálytalanul strandként használt részen nincsenek vécék, és a bokrok tövében hagyott ürülék sem szokatlan látvány, egyes idelátogatók pedig a vízben végzik a dolgukat. Forrásunk szerint ez a szennyezés hozzájárulhat a víz szervesanyag-tartalmának növekedéséhez, ami baktériumok és algák elszaporodásához vezethet. Nyaranta rengeteg az eldobált szemét is, mert nincs elég kihelyezett szemetes.

Ezt a partszakaszt egyébként horgászok is használják, akiknek nemegyszer adódott már konfliktusuk az illegális fürdőzőkkel a hely használata miatt. Hernádi Ádám esztergomi polgármester már megígérte, hogy kezd valamit a helyzettel, 2024-ben egy videóban is felhívta a figyelmet, hogy a területen tilos a fürdőzés, amit egy akkor kihelyezett tábla is jelzett. A táblát nem sokkal később valaki kidöntötte, és azóta nem pótolták.

Radnai és Hernádi

Júliusban Radnai Márk, a térség tiszás képviselőjetársadalmi egyeztetést indított a Palával kapcsolatban, amit Hernádi Ádám, Esztergom fideszes polgármestere is nyíltan támogat. Az egyeztetés elindítását Radnai ahhoz kötötte, hogy össze kell gyűlnie kétezer aláírásnak, ami végül nagyjából egy hónap alatt lett meg. Jelenleg egyébként sem Radnainak, sem Hernádinak nincs konkrét terve a tóval, és ettől az egyeztetéstől várják, hogy minden szükséges információt begyűjtve lehessen ténylegesen tervezni.

Radnai megkeresésünkre közölte, hogy a kezdeményezés célja a tavat használó célcsoportok érdekeinek egyeztetése, hogy sikerüljön megoldást találni a vízügyi problémákra, tehát a vízutánpótlásra, illetve a part használatával kapcsolatos kérdésekre is.

Az egyeztetéshez tartozik majd egy online kérdőív, nyilvános lakossági fórum, egyeztetések a horgászokkal, strandhasználókkal, természetvédőkkel, civil szervezetekkel és szakemberekkel. A cél egy olyan közösen kialakított javaslatcsomag lesz, ami hosszú távon irányt mutathat a Palatinus-tó fejlesztéséhez és fenntartható használatához – írta a Telexnek Radnai Márk.

Mivel a tó területileg Esztergom városához tartozik, elsősorban Hernádi Ádám az, aki tudna, és eddig is tudott volna intézkedni, és egyre inkább úgy tűnik, hogy benne is megvan a szándék. Fideszes politikus létére egy bejegyzésben közölte, hogy támogatja Radnai kezdeményezését, és bejelentette, hogy a városháza külön munkacsoportot szervez, amelynek feladata a tó problémáinak feltárása lesz.

Radnai Márk azt is elárulta, hogy Hernádi Ádámmal közösen bonyolítják le a több hónapon át tartó egyeztetési folyamatot, és minden érintettet szeretnének bevonni. A két politikus úgy osztotta el a feladatokat, hogy Radnaiék igyekeznek összegezni a lakosok véleményét, Hernádiék pedig a szakértői véleményeket gyűjtik össze. Eredményekről egyelőre egyikük sem számolt be.

Elvezettek egy vízfolyást

Az ÉDUVIZIG szerint a tó vízállásának tartós csökkenése döntően annak következménye, hogy a felszín alatti vízforrások is folyamatosan apadnak. Az elmúlt 15 évben körülbelül 2 métert csökkent a talajvízszint Esztergom–Dorog térségében, az elmúlt egy évben pedig 25 centis csökkenést mértek. A vízügy szerint a probléma része az is, hogy a lakosság egyre több vizet használ a fúrt öntözőkutakkal, valamint az is, hogy valaki elvezette azt a vízfolyást, amely korábban a tóba ömlött, így az már nem táplálja a tavat.

Utóbbi sok kérdést felvet, ugyanis egy, a tó helyzetét ismerő forrásunk szerint

az említett vízfolyást magánterületre csatornázták el, mivel az ér több telken is keresztülfolyik.

Egy olyan vízfolyásról van szó, amiből a Pala vizéhez hasonlóan tiszta, megszűrt víz fakad. Ahogyan a tó, ez a víz is azért ilyen tiszta, mert az a föld alól, többméternyi homokrétegen át, egészen megszűrve jön felszínre. Az említett vízfolyás szintén egy homokos részről származik, ami a tótól északnyugatra fekszik, Kesztölc irányába, de még Esztergom közigazgatási területén.

Arról is megkérdeztük a vízügyet és a megyei kormányhivatalt, hogy nem ütközik-e törvénybe egy ilyen vízfolyás eltérítése. Erre azonban nem tudtak válaszolni, Esztergom önkormányzatához irányítottak, onnan azonban ismételt megkeresésünk után sem válaszoltak az ezzel kapcsolatos kérdésekre.

Nehézfém a patakban

Esztergom polgármesteri hivatala a vízügyi helyzetre vonatkozó kérdéseinkre azt írta, hogy a probléma összetett, mert a tó vize kizárólag föld alatti forrásokból ered, és szakértők segítségével fel akarják térképezni a tó alatti vízforrásainak helyzetét. Május óta dolgoznak az ÉDUVIZIG szakembereivel közösen, és hidrogeológusokból, üzemgazdászokból álló csapatot vontak be a föld alatti források és a vízutánpótlás feltárására. Az esztergomi városháza a Hernádi által bejelentett készülő tanulmányról későbbre ígért tájékoztatást.

Pedig lehetne szó külső forrásból történő vízpótlásról is, csakhogy azzal is lenne gond. Többen felvetették a polgármesternek, hogy a Kenyérmezői-patak vízhozamának egy részét megtisztítva át lehetne emelni a tómederbe, ezzel szépen lassan visszaduzzasztva a Palatinust. Hernádi Ádám az egyik posztjában megemlítette, hogy a patak vize nem elég tiszta, ezért nem támogatja a belevezetést a Palatinusba, de részleteket nem osztott meg erről, ezzel kapcsolatos kérdéseinkre sem reagált.

A szomszédos város, Dorog önkormányzata több hatósági vizsgálatot is kezdeményezett a víz minőségével kapcsolatban, de ezek még folyamatban vannak.

Magyar Péter dorogi független önkormányzati képviselő lassan fél éve igyekszik felderíteni a patakot érintő mostani szennyezést. Nyár elején azonosított egy befolyást, ahonnan szürke anyag szivárgott a patakba, erről egy bejegyzésében is beszámolt. Akkor azonnal értesítette is a vízügyi hatóságot.

A hatóság megállapította, hogy a Dunába torkolló patak nehézfémmel szennyezett.

Az ügyben büntetőeljárás is indult veszélyeztetést okozó környezetkárosítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. A képviselő írt az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak is a szennyezés kapcsán, de még nem kapott reakciót.

A helyi politikus augusztus közepén gyalog végigjárta a patak dorogi szakaszának medrét, hogy felmérje a szennyeződés és az eldobált hulladék mennyiségét. „Többek között nagy mennyiségű, különböző eredetű építési és bontási hulladékot, faanyagot, fémet, lemezeket, bútor- és egyéb anyagokat is találtunk” – írta Magyar a Facebookon, és további fotókat is megosztott a bejárásról.

A Telexnek azt mondta, szerinte a lakosságnak is felelőssége van a szennyezésben, ezért több tájékoztatásra lenne szükség, hogy felhívják a figyelmet a veszélyekre. A Kenyérmezői-patakot korábban gyönyörű élővilág jellemezte, mostanra ez nincs így, mondta a képviselő más forrásunkkal egybehangzóan.