Ősszel felpöröghet az egészségügyi reform: indul a várólista-csökkentő program, az állami és magánegészségügy viszonyát is szabályoznák

Ősszel megkezdődhet a várólisták csökkentését célzó program végrehajtása, elindulhat a betegelégedettségi platform, szeptemberben pedig nyilvánosságra hoznák az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) minőségi mutatóit – írta hétfő este Hegedűs Zsolt a Facebook-oldalán, egy különösen hosszúra sikeredett bejegyzésben, amiben a tiszás egészségügyi kormányzat első 100 napjáról számolt be.

Hegedűs az általános helyzetről azt írja, „a stratégiai építkezés mellett folyamatosan jelen van a tűzoltás: helyi ellátási nehézségek, intézményi problémák, humánerőforrás-hiányok és olyan működési zavarok kezelése, amelyek nem várhatják meg egy hosszú távú reform lezárását”. A tárcavezető közlése szerint a rossz kiinduló helyzet ellenére

mára elkészült a várólisták csökkentésének szakmai programja, amelynek végrehajtása a szükséges kormányzati döntés után megkezdődhet.

A programhoz finanszírozási hátteret, végrehajtási menetrendet és mérhető eredményeket kívánnak rendelni. Hegedűs szerint a tárca kiemelt ügyként kezeli a betegelégedettségi platform elindítását, a tervek szerint erre is ősszel kerülhet sor, ahogy szeptemberre tervezi a minisztérium az OMSZ minőségi mutatóinak átlátható bemutatását, és tovább kívánják erősíteni a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatok nyilvánosságát is.

A miniszter közlése szerint 2027 elején egy önálló egészségügyi minőség-ellenőrző hatóság kezdheti meg működését, amivel párhuzamosan új intézményirányítási és úgynevezett clinical governance rendszer kialakításán is dolgoznak. Eközben az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályozásának felülvizsgálata folyamatban van; ennek során egyebek mellett a vezénylésre, a munka- és pihenőidőre, valamint az ügyeletre vonatkozó szabályokat vizsgálják felül.

Hegedűs szerint ősszel érdemi előrelépést terveznek az állami és a magánegészségügy kapcsolatának szabályozásában

azzal a céllal, hogy átláthatóvá tegyék az állami vagyon, az állami munkaidő és az állami finanszírozás felhasználását. A kórházi hűtési programot többéves rekonstrukcióként kívánják folytatni, az alapellátási krónikusbetegség-menedzsment programot pedig úgy alakítják át, hogy hosszú távon fenntartható legyen.

A tárcavezető azt mondta, a 2027-es költségvetés előkészítése során az egészségügynek ígért többletforrásokat egy többéves átalakítás pénzügyi alapjaként tervezik felhasználni, a többletforrásoktól pedig egyebek mellett jobb hozzáférést, korszerűbb alapellátást, jobb munkakörülményeket és betegellátást várnak. Hegedűs szerint nem szeretnék „több pénzből ugyanazt a rendszert működtetni”, a többletforrásnak mérhetően jobb hozzáférést, jobb munkakörülményeket, korszerűbb alapellátást és jobb betegellátást kell magával hoznia.

Hegedűs a Magyar Orvosi Kamarától érkező észrevételekre azt írta, a kamara feladata, hogy „számon kérje rajtunk a részidőket. A mi feladatunk pedig az, hogy ne megsértődjünk ezen, hanem válaszoljunk, megmutassuk, hol tartunk, és ahol jogos a kritika, ott változtassunk.” Mint írja, a száznapos mérleg „egy első ellenőrző pont”, a következő száz napban már egyre kevésbé az indulás körülményeiről, és egyre inkább a végrehajtásról kell beszélnünk. „Ebben partnerként számítunk a Kamarára” – írja Hegedűs.