Magyar Péter a frissen felavatott honvédeknek: Nem azt kérem önöktől, hogy értsenek velünk mindig egyet
A hagyományok szerint megtörtént az ünnepélyes zászlófelvonás és tisztavatás az augusztus 20-i állami ünnepség nyitóeseményén. Magyar Péter miniszterelnök a tisztavatás utáni beszédében arról beszélt, hogy a friss hadnagyok ma Magyarország egyik legszebb és legősibb ünnepén állnak a Kossuth téren, augusztus 20-án arra emlékszünk, hogy több mint ezer évvel ezelőtt meg kellett alapítani, erősíteni és védeni egy országot. Magyar szerint Szent István király tudta, hogy országot alapítani nem egyetlen döntés, csata vagy törvény, hanem évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája.
A frissen felavatott tiszteknek Magyar Péter arról beszélt, az esküt néhány pillanat alatt el lehet mondani, de évekbe telik felkészülni rá, kívülről pedig nem látszanak az ehhez szükséges korai ébresztők, a gyakorlatok ismétlése, a vizsgák, a kiképzések és a fáradtság. „A felkészülés békében történik, a jelentősége a bajban derül ki” – mondta. A miniszterelnök szerint a magyar hadseregnek évszázadokon átnyúló, mély, sokszor fájdalmas, történelme van, voltak győzelmek, vereségek, nagyszerű parancsnokok, és olyan időszakok is, amikor „magyar katonák olyan döntések következményeit viselték a vállukon, amelyeket nem ők hoztak meg”. Egy magyar honvéd ma más világban szolgál, mint Görgey Artúr, Klapka György vagy Damjanich János, mások a fegyverek, a veszélyek, és mást jelent a védelem is. Egy országot ma már nem csak a határánál lehet megtámadni, támadható az informatikai rendszere, az energiaellátása, a közlekedése, a kommunikációja és a kritikus infrastruktúrája is. Ezek kivédéséhez katonai erő, technológiai tudás és gyors reagálás kell.
A miniszterelnök szerint az elmúlt hetekben az egész ország láthatta, mit jelent ez a gyakorlatban, a Duna alacsony vízállása miatt veszélybe került Paksi atomerőműnél még most is ott van a honvédség, „nem díszegyenruhában, nem a kamerák kedvéért, hanem mert Magyarországnak szüksége van rájuk”. Magyar Péter szerint egy katona nemcsak akkor védi a hazát, amikor fegyvert fog, hanem akkor is, amikor hidat vagy gátat épít, vizet szállít vagy biztosítja egy település ellátását, a hallgatóságnak azt kívánta, hogy az legyen a nemzedékük legnagyobb sikere, hogy soha ne kelljen háborúzniuk.
A miniszterelnök azt is megjegyezte, nem azt kéri a honvédektől, hogy mindig értsenek egyet a kormánnyal, hanem azt, hogy legyenek jó és hű katonái Magyarországnak, legyenek jó szakemberek, tartsák be a törvényeket és vigyázzanak az emberekre.
Az eseményen Ruszin-Szendi Romulusz is beszédet mondott, a honvédelmi miniszter arról beszélt az akkor még eskü előtt álló tiszteknek, hogy az eskü szavai nem aznap válnak fontossá, amikor kimondják őket, hanem akkor, amikor nehéz megtartani őket. Ruszin-Szendi felidézte, hogy a katonák ott vannak Paksnál, tűzoltásoknál, vízosztásoknál, a balkáni és észak-afrikai misszióknál, a váratlan helyzetek miatt viszont nem egyszerű hivatás, van, hogy lemondásokkal jár. A miniszter azt is mondta, nem emlékszik arra, mikor volt utoljára, hogy miniszterelnök is felszólalt az állami ünnepségen.
