Rugalmas iskolakezdést, 35 perces tanórákat, kevesebb leckét javasol az alsósoknak az Oktatási Minisztérium új javaslatcsomagja

14 pontos szakmai javaslatcsomagot küldött az általános iskoláknak a közoktatásért felelős államtitkár – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter pénteken. „Kevesebb stressz. Több élmény. Jobb iskola. Rugalmas tanulásszervezés az alsó tagozatban” – írta Lannert hozzátéve, hogy az alsó tagozatnak a kíváncsiságról, a felfedezésről, a közös élményekről és az örömteli tanulásról kell szólnia.

Szombaton felkerült a Kormany.hu oldalára a „Legyen élmény a tanulás!” című 14 pontos javaslatcsomag, amit Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár eljuttatott az iskoláknak az alsó tagozat gyermekközpontú megújítása érdekében.

A javaslatok a következőket tartalmazzák:

1. Gyermekbarát iskolakezdés és napirend: A célja a tanítási nap nyugodt, biztonságos és a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó kezdése, aminek a javasolt szakmai megoldása a rugalmas napkezdés lenne. „Az iskola a tanítási idő kezdete előtt alakítson ki reggeli ráhangoló idősávot beszélgetőkörrel, közös olvasással, mesehallgatással, csendes érkezéssel vagy mozgásos tevékenységgel.”

2. Rugalmas óraszervezés: rövidebb órák és komplex blokkok. Az elérni kívánt cél
a figyelmi terhelés mérséklése és az elmélyült, tevékenységalapú tanulás feltételeinek megteremtése lenne. A javasolt szakmai megoldás a 35 perces tanítási órák, valamint a hosszabb, többféle tevékenységre lehetőséget biztosító, összevont tanulási blokkok alkalmazásának lehetőségének megfontolása.

3. Hosszabb mozgásos szünetek, nyugodt ebédidő és pihenőidő: A cél a tanulók fizikai és mentális regenerálódásának biztosítása lenne a tanítási nap során. A javasolt megoldás az lenne, hogy az iskola biztosítson hosszabb udvari vagy mozgásos szünetet, megfelelő időt a nyugodt étkezésre, valamint szükség szerint mese-, csendes vagy pihenőidőt.

4. Az óraszámok és tanulási tartalmak rugalmas elosztása: az elérni kívánt cél a merev napi tantárgyi rend helyett életkorhoz igazodó, változatos tanulási ritmus kialakítása lenne. A javasolt szakmai megoldások között a minisztérium többek között azt írja, hogy a helyi tanterv és az órarend tervezésekor az iskola tudatosan használja a kétévfolyamos cikluson belüli óraszám-átcsoportosítás lehetőségét.

5. Komplex, tantárgyközi élmény- és projektnapok: a cél a tanulási tartalmak összekapcsolása, a kíváncsiság, az együttműködés és a gyakorlati alkalmazás erősítése lenne. Erre azt javasolják, hogy az iskola lehetőség szerint havi rendszerességgel szervezzen a tantervi célokhoz illeszkedő komplex napokat vagy blokkokat, például mese-, víz-, erdő-, kert-, könyvtári, múzeumi, művészeti vagy helytörténeti napot.

6. Iskolán kívüli tanulási helyszínek rendszeres használata: ennek célja az lenne, hogy a tanulás személyes tapasztalathoz, a helyi környezethez és a valós élethelyzetekhez kapcsolása lenne. Ehhez a javasolt szakmai megoldás az lenne, hogy az iskola építse be éves munkatervébe a könyvtári, múzeumi, természeti, közművelődési, helytörténeti és sportlétesítményben megvalósuló foglalkozásokat, és gondoskodjon azok biztonságos, tanítási célú megszervezéséről.

7. Az alsó tagozatos házi feladat észszerű korlátozása: az elérni kívánt cél a gyermekek délutáni és családi idejének védelme, valamint az önállóan teljesíthető, valóban fejlesztő gyakorlás előtérbe helyezése lenne. A javasolt megoldás szerint a
a pedagógiai program határozza meg az alsó tagozatos házi feladat mennyiségi és minőségi korlátait. Első évfolyamon és egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező otthoni írásbeli feladat; hétvégére és szünetre csak kivételesen adjanak kötelező feladatot.

8. A fejlesztő értékelés megerősítése: a cél az lenne, hogy az értékelés a tanuló fejlődését, önbizalmát és következő tanulási lépéseit támogassa, ne pusztán minősítsen. Azt javasolják, az iskola dolgozzon ki érthető, konkrét és személyre szabott visszajelzési gyakorlatot. Használjon fejlesztő értékelési mintákat, dolgozza ki a tanulói önértékelés módját és kezdeményezze a szöveges vagy más fejlesztő értékelési forma alkalmazását.

9. A mindennapos testnevelés élményszerű megszervezése: aminek a célja a mozgás örömének, a testi biztonságnak, az együttműködésnek és az egészséges életmód alapjainak kialakítása lenne. Bár nem törölnék a mindennapos testnevelést azt javasolják, hogy abban kapjon nagyobb szerepet a szabadtéri játék, a séta, a néptánc, a természetjárás, az ügyességi és csapatjáték, valamint más közösségi és élménymozgás.

10. A művészeti nevelés és a művészettel nevelés láthatóvá tétele: ennek célja
a kreativitás és a kreatív tanulási kompetenciák (kíváncsiság, kitartás, képzelőerő, együttműködés) fejlesztése, az önkifejezés, az érzelmi biztonság és a közösségi élmény erősítése lenne. Azt javasolja a minisztérium, hogy az éves munkatervben és a napi gyakorlatban rendszeresen jelenjen meg az ének, a zene, a rajz, a kézművesség, a tánc, a drámajáték, a bábjáték, a mese, a ritmusjáték és a közös alkotás, tanórai és/vagy délutáni keretben.

11. Tapasztalati természettudományos és matematikai tanulás: ennél elérni kívánt célként azt fogalmazta meg az Oktatási Minisztérium, hogy a megfigyelésre, kísérletezésre, cselekvésre és problémamegoldásra épülő gondolkodás fejlesztésére koncentráljanak az iskolák. Azt javasolták, a pedagógusok rendszeresen alkalmazzanak udvari mérést, növény- és környezetmegfigyelést, egyszerű kísérleteket, tárgyakkal végzett számolást, mozgásos matematikát, piac- vagy vízprojektet és más, kézzelfogható tapasztalatszerzésre épülő feladatokat.

12. A délutáni idősáv gyermekközpontú újragondolása: valószínűleg ennek fognak a legjobban örülni a gyerekek, ugyanis a kevesebb vagy egyaltalán nem létező házifeladat írása helyett ebben az időben pihenhetnének, játszhatnának. Mint írják, a cél az, hogy a hosszabb iskolai jelenlét ne a délelőtti tanórai terhelés folytatása, hanem pihenést, fejlődést és élményt biztosító idő legyen. Nagyobb hangsúlyt kaphat a szabad játék, a mozgás, a könyvtári és művészeti tevékenység, a mese, a kert, a séta, a fejlesztő játék, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás.

13. Mindennapos mese, felolvasás és történethallgatás: ennek célja a szókincs, a szövegértés, a figyelem, a belső képalkotás, az olvasási motiváció és az érzelmi biztonság erősítése lenne. Azt javasolják, az iskola építsen be rövid, rendszeres mese-, felolvasás- vagy történethallgatási alkalmakat a tanítási nap elejére, a tanulási blokkok közé vagy a délutáni foglalkozásokba. A gyakorlat legyen minden alsó tagozatos osztály számára elérhető.

14. Bántalmazásmegelőzés és biztonságos iskolai környezet: az elérendő cél a fizikai és a digitális bántalmazás megelőzése, a társas biztonság, az elfogadás és a konfliktuskezelési kultúra fejlesztése lenne. Ennek elérése érdekében azt javasolja a minisztérium, hogy az iskola alakítson ki egyértelmű bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollt, egészítse ki házirendjét. Szervezzen rendszeres beszélgetőköröket, együttműködésre építő tanulási helyzeteketet, közös szabadidős programokat.

A 14 pontos javaslatcsomag minden javaslatnál konkrét intézményi teendőket is tartalmaz, amik arra vonatkoznak, hogy az oktatási intézmények miként tudják megvalósítani az elérni kívánt célokat.

„Az iskoláknak küldött levélben arra biztatjuk a vezetőket, pedagógusokat, hogy a most 2026 szeptember 1-én induló tanév tervezésekor vizsgálják meg, mely javaslatokat tudják saját közösségük igényeihez igazítva bevezetni, mert nem minden gyermek egyforma és nem minden iskola ugyanolyan” – írta pénteken Lannert Judit oktatási miniszter.