A főváros szerint túllépett a hatáskörén a minisztérium, amikor be akarták tiltani a parkok locsolását

Más településeken sokkal súlyosabb a helyzet, de a budapesti háztartásokban még akkor is lenne víz, ha a Duna medrében egy cseppet sem látnánk – mondták a fővárosi háttérbeszélgetésen, amit azért tartott a Budapesti Közművek Főkert Divíziójának igazgatója és a fővárosi tájépítész, hogy Budapest vízkorlátozási protokolljáról beszéljenek. A beszélgetésen kiderült, a főváros jogászai szerint a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium korábbi, a fővárost a zöldfelületek locsolásának leállítására felszólító, „rendeletnek tűnő” tájékoztatása hatáskör-túllépés volt. Erről megjegyezték azt is, hogy a minisztérium felszólításának visszavonásával kicsit le is lőtték a szerdai háttérbeszélgetés témáját.

Az, hogy a zöldfelületek, nagyobb fővárosi parkok öntözése hogyan történik, önkormányzati hatáskör – mondta beszélgetésen Budapest tájépítésze, Bardóczi Sándor és a BKM Főkert Divíziójának igazgatója, Dezsényi Péter. „A válságból azt tanulhatjuk meg, hogy ez az 1995-ös törvény és protokoll megérett az átgondolásra” – mondta Budapest tájépítésze, majd beszélt arról is, hogy a főváros már ki is dolgozott egy vészhelyzeti protokollt arra, hogyan, milyen lépésekkel, milyen prioritások mentén lehetne korlátozni a vízfogyasztást. Már a protokoll részeként állították le szombaton a Gellért-hegyi vízesést és a Margit-szigeti szökőkutat is.

Arról is beszéltek, hogy a korábbi, azóta visszavont tájékoztatás egy olyan 1995-ös jogszabályra hivatkozik, amely egyáltalán nem ad elégséges választ a 2020-as évek időjárására. 1995-ben még teljesen más volt a hozzáállás a zöldterületekhez, ráadásul kevesebbet is kellett még ezeket locsolni. Ha akkor egy hétig egyáltalán nem locsolták volna a fővárosi parkokat, túlélték volna, de 2026-ban már nem ez a helyzet, hangzott el a háttérbeszélgetésen. Teljesen tévút, hogy a vízkorlátozás részeként már első körben leállítsák a zöldterületek locsolását, mondta Bardóczi. A most kidolgozott, vízfogyasztás csökkentéséről szóló protokoll részeként elsősorban a gyepfelületek locsolását lehetne leállítani, a fiatalabb fák locsolásának leállítása lenne az utolsó lépés, mert ezek járulnak hozzá leginkább ahhoz, hogy kicsit elviselhetőbb legyen a hőség a fővárosban.

„Ha most három hétig nem öntöznénk a fiatal fákat, az elmúlt öt évben telepített fákat jelentős részben elveszítenénk” – mondta a BKM Főkert Divíziójának igazgatója, aki szerint „a városi zöldfelület közegészségügyi tényező, a legkiterjedtebb infrastruktúra, ami hűti a várost, pont most van a legnagyobb szükség rá”. Ezért sem engedhető meg, hogy egyik napról a másikra, 40 fokos hőségben elzárjuk a vizet, ennek hatalmas kára lenne.