Nyílt pályázaton keresik a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőit
Kedden szavazta meg az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) megalakításáról szóló törvényt. Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság szerdai ülésén elfogadták a hivatal elnökének és négy elnökhelyettesének kiválasztására irányuló eljárás menetrendjét, valamint az öt tisztségre vonatkozó pályázati felhívásokat – derült ki a Tisza-frakció közleményéből. A felhívásokat a parlamenti bizottság honlapján teszik majd közzé.
Mint írták, a pályázati időszak július 29-től augusztus 16-ig tart, a pályázatok benyújtásának határideje augusztus 16. éjfél. Eddig jelenthetik be a képviselőcsoportok a meghallgatásra általuk javasolt civil szervezetet is, frakciónként egyet, amit a bizottság hivatalos emailcímére kell megküldeni. A pályázati anyagokat a bizottsági tagok augusztus 17-én kapják meg. Augusztus 24-én zárt ülésen, tisztségenként külön, preferenciális szavazással dönt a bizottság arról, hogy mely pályázókat hívja meg személyes meghallgatásra. Tisztségenként a három legtöbb pontot kapott pályázó mellett a képviselőcsoportok által jelölt egy-egy pályázó is meghívást kap.
A pályázókat augusztus 25-26-án, szükség esetén 27-én, nyilvános bizottsági ülésen hallgatják meg, de indokolt esetben a meghallgatás bármelyik szakaszában elrendelhetik, hogy legyen zárt az ülés. A jelölt civil szervezetek képviselői tanácskozási joggal vehetnek majd részt az üléseken.
A pályázóknak a végzettséget igazoló oklevél másolatát és a hatósági erkölcsi bizonyítványt a meghallgatás előtt kell benyújtaniuk a bizottságnak. A bizottság augusztus 27-én vagy 28-án, a jelentkezők számától függően tartott ülésén tisztségenként külön értékeli a pályázókat, és dönt az Országgyűlésnek javasolt személyekről. Ezután a bizottság felterjesztést tesz az Országgyűlés elnökének, majd a parlament rendkívüli ülésen megválasztja az NVVH elnökét és elnökhelyetteseit.
Az NVVH megalakításáról szóló törvény egyébként elég világosan fogalmaz, a jogszabály szerint nem választható meg a hivatal elnökének, illetve elnökhelyettesének az, aki a megválasztása előtti hat évben: köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, nemzetiségi önkormányzati képviselő, polgármester vagy alpolgármester, főpolgármester vagy főpolgármester-helyettes, vármegyei közgyűlés elnöke vagy alelnöke volt, a kormány tagja, politikai felsővezető, politikai vezető, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos vagy miniszteri biztos volt, vagy pártban tisztséget viselt, párt alkalmazásában állt. Emellett az is szerepel a jogszabályban, hogy a hivatal vezetőinek megbízatása megszűnik, ha betöltik a 70. életévüket.
Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnök szerda reggel jelentette be, hogy aláírta a törvényt, amellyel kapcsolatban nem merült fel alkotmányossági aggály. A közvagyont érintő visszaélések feltárásáért, a jogellenesen megszerzett vagyonok visszaszerzésének elősegítéséért felelős szerv létrehozásáról szóló törvényjavaslatot a Tisza-kormány miniszterelnök-helyettese, Ruff Bálint nyújtotta be.
A törvény alapján az NVVH-nak meglehetősen széles jogkörei lesznek. Egyik csoportja, a büntetőeljárást megelőző ügycsoport kockázatelemzést fog végezni, így betekinthetnek bankszámlákba, nyilvántartásokba, hivatalos iratokba, amiben a rendőrség, az ügyészség és a NAV is segíthet. A hivatal indíthat majd közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is, attól függően, hogy milyen gyanú merül fel. A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül választja meg az Országgyűlés. Minderről ebben a cikkben írtunk bővebben.
