Cseh Gergő Bendegúz: Az ügynökakták feloldásakor sok fájdalmas beszélgetés fog történni családokban
Az állambiztonsági iratok feloldásával egy ütemben egy 60-70 ezer neves, kutatható adatbázis is készül, ezért sok tisztázó, talán fájdalmas beszélgetésre lehet számítani családokban – mondta a Klubrádiónak Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója.
A kormány kedden nyújtotta be az ügynökakták feltárásáról szóló törvényjavaslatot, ami szerint a javaslat értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alapvető feladata lesz, hogy a tárolt, eddig titkos iratok minél egyszerűbben és minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak. Erre a célra egy online felületet alakítanak ki, amely könnyebbé és általánossá teszi a dokumentumok elérhetőségét.
„A levéltári iratokban kutatni mindig igényel némi bátorságot. Feddhetetlennek hitt rokonokról, családtagokról lehet, hogy egészen más fog kiderülni az iratokból, mint amit eddig tudtunk vagy gondoltunk, de jobb tisztán látni, és akár fájdalmas igazságokkal is szembesülni”
– mondta Cseh.
Azt gondolja, hogy nem konfliktusokra lesz szükség, hanem arra, hogy a családtagok átbeszéljék, tisztázzák a múltat. Szerinte ez már fiatal felnőtteknek és az idősebbeknek jelenthet ez igazán nagy terhet, a fiatalabbak számára ez már távoli, inkább már a történelem része.
A nyilvántartásban bárki ellenőrizheti majd, hogy valaki szerepel-e benne, sőt, még a beszervezési dossziék is felkerülnek az adatbázisba. Cseh szerint a legjelentősebb változás a még minősített, 1990 előtti akták felülvizsgálata, mert több száz folyóméternyi irat még mindig a nemzetbiztonsági szolgálatoknál lapulnak. Emellett egyszerűbb lesz a kutatóknak jogosultságot szerezni az iratokhoz, és az állampolgárok számára is bővül a hozzáférés.
A levéltár számára jelentős többletfeladat az online adatbázis létrehozása, mert annak határideje október 20-a. Cseh a Klubrádiónak azt mondta, hogy ugyan kértek ehhez forrást és létszámbővítést, egyelőre nem tudni, hogy ezt megkapják-e. Viszont így a többi levéltári tevékenység a háttérbe szorul.
Az adatbázis úgy működik majd hogy az ember rákeres egy névre, és a találatok között láthatja majd, hogy az illető szerepel-e hatos kartonon, beszerzési dossziéban vagy B-naplókban. Ezek a dokumentumok közvetlenül is megnyithatóak lesznek, így az is kiderülhet, hogy szervezték be az illetőt, melyik szervhez, és meddig. Az azonban nem fog kiderülni, kiről jelentett, mert akikről jelentés készült, áldozatnak minősülnek, ezért személyes adataik védelem alatt maradnak.
Ugyancsak védettek maradnak azok a személyes adatok, például szexuális orientáció, egészségi állapot, vagy más zsarolási alap, amiket felhasználva valakit együttműködésre kényszerítettek. Akiről jelentés készült, az továbbra is egyéni kérelemmel megismerheti annak tartalmát, de ezek nem lesznek nyilvánosan kereshetők.
A teljes interjút itt tudja visszahallgatni.
