Németh Zsolt szerint nem igaz, hogy a Fidesz bárkit is kirekesztett volna a nemzetből

Nem igaz, hogy a Fidesz bárkit is kirekesztett volna a nemzetből, ideje, hogy a Tisza abbahagyja ezt a vádaskodást, jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője a Tusványoson rendezett nemzetpolitikai kerekasztalon, amin Semjén Zsolt egykori miniszterelnök-helyettes és a határon túli magyar szervezetek képviselői is részt vettek. A kerekasztalra meghívták Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert is, ő azonban nem jött el Tusványosra.

Németh Zsolt szerint azok voltak kirekesztők, akik például a kettős állampolgárság ellen kampányoltak 2004-ban. Arról is beszélt, hogy az áprilisi választással „kiszorultak a parlamentből a posztkommunista erők, akik rá szoktak rontani a nemzetre”, de ezt nem tudták megünnepelni, mert közben a Fidesz elveszítette a választást. Visszautasította azt a vádat is, hogy a „Fidesz-maffia kiépítette a külhoni lerakatait”. Szerinte ez nem fér bele, ahogy az sem, hogy az RMDSZ-t a Fidesz ügynökének nevezik. A vádaskodás helyett kölcsönös tiszteletre alapuló párbeszédre van szükség, Ő lát még esélyt arra, hogy kivonják a pártpolitikai csatározásokból a külhoni magyarság kérdését, a Fidesz erre nyitott lenne.

A Németh Zsolt előtt felszólaló Semjén Zsolt hosszan sorolta, hogy milyen eredményeket értek el a nemzetpolitikában a Fidesz kormányzása alatt: külhoni templomokat, óvodákat újítottak fel, 10 ezer nagyberuházást vittek oda, több mint 6000 külhoni intézményt és szervezetet támogattak, 100 ezren kaptak oktatási támogatást, 600 ezer magyar gyerek jutott el tanulmányi kirándulás keretében külhonba. Szerinte ezeket az eredményeket senki se tudja visszacsinálni. Egyik templomnak a tetejét sem fogják tudni elbontani azért, mert megváltozik a kormány, mondta. „Lehettek hullámverések, lehet ilyen kormány, olyan kormány, de a helyzet az, hogy ezek visszacsinálhatatlanok.”

Arról is beszélt Semjén, hogy nincs az a hatalom, ami el tudná venni a határon túli magyarok szavazati jogát, nem mintha Magyar Péter vagy a Tisza ilyesmire készülne. Szerinte a külhoni magyarság addig tudja érvényesíteni az érdekeit, amíg szavazati joga van.

Semjén elismerte, hogy a külhoni magyarságnak nyújtott támogatások egy része nem fenntartható, ha nincs ugyanaz a nagyságrendű magyarországi támogatás. De például a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatását fenn kell tartani, különben vagy a szakok számát kéne csökkenteni, vagy „be kell hozni a román pénzt”. De ha beengedik egyszer „a román pénzt az ajtórésbe”, onnantól a románok bele fognak szólni az egyetem működésébe.

Semjén azt üzente a Tisza-kormánynak, hogy vannak olyan kérdések, amikben valóban konszenzusra lenne szükség. Szerinte ilyen egyébként az egyházpolitika is, de legfontosabb a határon túli magyarok támogatása. A magyar államnak a politikától független kötelessége a külhoni egyetemek, iskolák és intézmények támogatása, ebben józan együttműködésre van szükség. Tarr Zoltán egyébként a választások utáni napokban beszélt arról, hogy tíz évre visszamenőleg megvizsgálják a külhoni támogatások felhasználását.