Dögszag után trágyaszag Nagymágocson: a bűz néha a falu életéhez tartozik, de lehet tenni ellene

A közel háromezer lakosú Nagymágocs néhány hete országos figyelmet kapott, miután a lakott terület közelében működő állatihulla-tárolóból elviselhetetlen bűz áradt. Július elején a Szegederen is beszámoltunk arról, hogy a helyiek szerint a nyári hőségben több száz kilogramm sertéstetem bomlott a depóban, a bomlási folyadék pedig a betonra és a környező földre is kijutott. A lakók akkor arról beszéltek, hogy a szél gyakran a település felé vitte a szagot, ezért még az ablakokat sem tudták kinyitni.

Azóta a tetemeket elszállították, a korábbi depót pedig megszüntették. A helyiek szerint azonban ezzel nem ért véget a történet: többen úgy vélik, hogy a sertéstelepről érkező hígtrágyaszag továbbra is rendszeresen érezhető a település egy részén. Abban viszont már nincs egyetértés, hogy ez valóban rendkívüli problémát jelent-e, vagy inkább a mezőgazdasági termelés velejárója.

A kényes orrú emberek problémája

Elmentünk Nagymágocsra, ahol a lakóházaktól mintegy 150 méterre lévő egykori depónál ma már két fedél nélküli bádogkonténer áll, bennük és a környékükön pedig valamiféle fehér por látható. A dögszag közvetlenül a konténerek mellett még érezhető volt, néhány méterrel távolabb azonban már nem.

A faluban élők egészen eltérően látják a bűzhelyzetet. Többen azt mondták, sem a korábbi tetemszagot, sem a most emlegetett trágyaszagot nem érezték, vagy legfeljebb alkalmanként, mások szerint viszont a probléma továbbra is fennáll.

Anikó, aki a depótól távolabb lakik, azt mondta, a korábbi dögszag megszűnt, a trágyaszag azonban időről időre visszatér. „Amikor nagyon rossz az idő, vagy úgy fordul a szél, akkor idehozza ezt az iszonyatos szagot. Én például tegnapelőtt is éreztem – mondta, de szerinte a kialakult vita részben túlzó. – A tetemek szaga elfogadhatatlan volt, de a trágyát valahová ki kell hordani. Falun ez hozzátartozik az élethez. Én nem igazán értem, hogy ez miért lett ekkora ügy. Ez a kényes orrú emberek problémája szerintem.”

Egy másik, a depó közelében élő férfi is azt mondta, időnként valóban erős a szag, de szerinte az nem olyan mértékű, mint ahogyan azt korábban többen leírták. Elmondása szerint a trágyaszag elsősorban akkor érezhető, amikor a telepen a trágyával dolgoznak. Ilyenkor akár a falu közepén is érezhető, de ezt ő a falusi élet velejárójának tartja.

A kastélykert forgalmát nem befolyásolja

A nagymágocsi Károlyi-kastély ma a Gesztenyeliget Integrált Szociális Intézmény részeként működik. Bentlakásos idősek otthonának ad helyet, parkját ugyanakkor továbbra is rendszeresen felkeresik látogatók. Szabados Szilvia részlegvezető és Drubináné Fodor Katalin intézményvezető egyaránt azt mondta a Szegedernek, hogy sem az intézmény dolgozói és lakói, sem a látogatók részéről nem érkeztek panaszok a szag miatt, és a kastély turisztikai forgalmában sem tapasztaltak változást.

A kastély főbejáratánál szolgálatot teljesítő biztonsági őr árnyaltabban fogalmazott. Elmondása szerint a szag időnként a bejáratnál egyértelműen érezhető, különösen akkor, amikor a szél a sertéstelep felől fúj, vagy a nagy meleg felerősíti a bűzt. Mint mondta, néhány hete nagyon erős volt a szag. Az, hogy azóta elvitték a tetemeket, szerinte sokat javított a helyzeten, de „attól függően, hogyan fúj a szél, most is előfordul, hogy érezni lehet”.

Nem újkeletű probléma

Az önkormányzat hosszabb ideje foglalkozik az üggyel. A helyiek elmondása szerint Szebellédi Endre polgármester rendszeresen egyeztetett az érintettekkel, és amikor ismét érezhetővé vált a szag, telefonon is érdeklődött a környéken élőknél, hogy náluk is tapasztalható-e.

A település nyugati részén nem újkeletű probléma a bűz, mondta kérdésünkre a polgármester. Állítása szerint ciklikusan már 2020 óta jelentkezik, 2025 óta azonban jóval intenzívebbé vált. A szaghatás jellemzően öt és hatvan perc közötti időtartamig érezhető, egy–három naponta ismétlődik, és időnként erős ammóniaszag, máskor hígtrágyaszag terjeng a település érintett részén.

Az önkormányzat tavaly a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult, kérve a sertéstelep működésének kivizsgálását. A helyszíni ellenőrzés után azonban nem állapítottak meg olyan jogsértést, amely indokolta volna hatósági eljárás megindítását.

A Dél-Tiszai Sertés Kft. nagymágocsi telepei érvényes környezethasználati engedéllyel működnek, írta érdeklődésünkre a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal. Az elmúlt egy évben három alkalommal is ellenőrizték őket, és nem tapasztaltak az engedélytől eltérő működést. A külső tetemtárolót még június 25-én megszüntették, helyette a telepen belül alakítottak ki újat. Egy újabb lakossági bejelentés után azonban július első felében környezetvédelmi és vízvédelmi ellenőrzés indult, amely ezúttal a trágyatárolás szabályszerűségét vizsgálja.

„Az állatihulla-átrakó felől érkező bűzt az okozta, hogy az ATEV a szállítást nem tudta elvégezni. A nagy melegben más telepeken is megszaporodó elhullási szám miatt a kapacitáshiányra hivatkozva nem tudták elszállítani. Az állatihulla-átrakót egyébként megrongálták, az ajtaját letépték és ez ügyben feljelentést megtettük a rendőrségen, ismeretlen tettes ellen” – válaszolta megkeresésünkre a Dél-Tiszai Sertés Kft.

A depó megszűnése óta új állatihulla-tároló kialakítása van folyamatban, amely szerintük minden tekintetben meg fog felelni az igényeknek. Az ATEV szakembereivel a helyszínen egyeztettek a kialakítás részleteiről. Ez egyébként az a fehérjefeldolgozó cég, amelyre Hódmezővásárhelyen sok volt a panasz, korábban Márki-Zay Péter polgármester is feljelentést tett a bűz miatt.

Szebellédi Endre szerint ugyanakkor a vizsgálatoknak arra is ki kellett volna terjedniük, hogy az ammónia vagy más légszennyező anyagok okozhatnak-e egészségi panaszokat a környéken élőknek. Mint mondta, a lakók egy része már pertársaság létrehozását is fontolgatja a telep üzemeltetőjével szemben, ugyanakkor az önkormányzat célja nem a sertéstelep bezárása, hanem az, hogy működése ne zavarja a településen élőket.

Bonyolult helyzetek: jogsértés nincs, de a lakókat zavarja

A nagymágocsihoz hasonló konfliktusok kifejezetten gyakorinak számítanak Magyarországon – mondta lapunknak Farkas Csamangó Erika, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa. Tapasztalatai szerint az elmúlt évtizedekben egyre több helyen alakult ki hasonló helyzet, részben azért, mert a lakóövezetek egyre közelebb kerültek a korábban létesült állattartó telepekhez, részben pedig azért, mert a kisebb gazdaságokat sok helyen nagyüzemi telepek váltották fel.

Farkas példaként említette a kisbéri sertéstelep körüli jogvitát, ahol a lakók egy része végül sérelemdíjat kapott a bíróságtól, valamint a dunakiliti és töltéstavai eseteket, ahol szintén évek óta okoz konfliktust az állattartó telepekről származó bűzhatás. A szakértő szerint ezek az esetek azt mutatják, hogy egy működési engedély önmagában még nem zárja ki az üzemeltető felelősségét, ha bizonyítható, hogy a tevékenység szükségtelenül zavarja a környéken élőket.

A szakértő szerint önmagában az, hogy egy állattartó telep megfelel a jogszabályi előírásoknak, még nem jelenti azt, hogy működése ne ronthatná tartósan a környéken élők életminőségét. A bűz szabályozása azért különösen nehéz terület, mert annak megítélése részben szubjektív, objektív bizonyítása pedig összetett. Ezért előfordulhat, hogy a hatóságok nem állapítanak meg jogsértést, miközben a lakók továbbra is zavarónak érzik a bűzhatást.

Mint mondta, egy nagyüzemi állattartó telep működését az önkormányzat nem korlátozhatja vagy tilthatja meg, ezért a lakossági panaszok önmagukban nem elegendők a telep működésének korlátozásához. Ugyanakkor hivatalos jelzésekkel élhet a környezetvédelmi hatóságnál, kezdeményezheti a telep környezetvédelmi engedélyének felülvizsgálatát, illetve kérheti a szükséges hatósági vizsgálatok elvégzését.

Hozzátette, a hatóságok feladata egyébként nem merülhet ki annak vizsgálatában, hogy az üzemeltető betartja-e az előírásokat. Azt is értékelniük kell, hogy a lakosságot zavaró bűzhatás műszaki megoldásokkal csökkenthető vagy megszüntethető-e.

A szakértő szerint a tartós és intenzív bűzhatás már túlmutathat egy egyszerű kellemetlenségen, és felvetheti az egészséges környezethez való jog sérelmét. Mint mondta, ez különösen akkor merülhet fel, ha a lakossági panaszok ellenére sem lép fel a hatóság. A megoldást ugyanakkor nem az állattartó telepek bezárása jelenti, hanem az, hogy az üzemeltetők korszerűbb szagcsökkentő technológiákat alkalmazzanak, a hatóságok pedig következetesen ellenőrizzék ezek működését.

A telep változásokat ígért

A nagymágocsi polgármester azt mondta, a kormányhivatali vizsgálat után az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz fordultak. Elmondása szerint a tárca megkeresésére egy országos hatáskörű szakmai szerv ismét helyszíni ellenőrzést tartott, amely jogsértést állapított meg, és intézkedéseket kezdeményezett annak megszüntetésére. Ebben az ügyben kérdéseket küldtünk az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak is, hogy megtudjuk, pontosan milyen jogsértő állapotról van szó.

Szebellédit a telepet üzemeltető cég egyik tulajdonosa a napokban arról tájékoztatta, hogy egy új kemikália alkalmazásával próbálják csökkenteni a hígtrágya ammóniakibocsátását, ezzel együtt pedig a bűzhatást is. „Bízunk benne, hogy ez valóban javít majd a helyzeten, de hosszú távon a megoldást a telep üzemeltetőjének kell megtalálnia” – fogalmazott.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal kérdésünkre azt írta, hogy amennyiben a bűzhatás az elérhető legjobb technika alkalmazása mellett sem csökkenthető, a hatóság további műszaki intézkedéseket írhat elő, végső esetben pedig korlátozhatja vagy akár meg is tilthatja a bűzzel járó tevékenységet.

Annak érdekében, hogy a telep működése a jövőben a lehető legkisebb bűzzel járjon, a hígtrágya kezelésére új adalékanyag használatát kezdték meg, ami jelentősen csökkenti a szaghatást – írta válaszában a Dél-Tiszai Sertés Kft. Ez szerintük jelenleg az elérhető legjobb technológia. A speciális baktériumtörzs a trágyába juttatva elszaporodik és csökkenti a szagot. „Jelenleg főként a nagy melegben alakul ki szaghatás, mely a lakosságot zavarja”. Szerintük nincs állandóan büdös, más időjárási körülmények között nem jelentkezik a szag.

A Dél-Tiszai Sertés Kft. tájékoztatása szerint a kormányhivatal ellenőrzése során megállapított hiányosságnak nincs köze a bűzhöz, hanem infrastrukturális javítás szükséges, amely már folyamatban van, és a cég azt ígéri, hogy határidőre el is fog készülni.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.