Szerda este 8 órakor közzétették a felvételi ponthatárokat a Felvi.hu oldalán. A jelentkezők ezek alapján tudhatják, hogy felvették-e őket valamelyik szakra, és ha igen, hova. Mindenkit csak egy helyre vehettek fel, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma elérte vagy meghaladta a megállapított ponthatárt.
2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis közel háromnegyede a jelentkezőknek felvételt nyert – írja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közleményében.
Az általános felvételi eljárásban összesen 140 427 jelentkező vett részt, közülük 71 467 felvételiző jutott be az első helyen megjelölt képzésre. A szeptemberben induló tanévben 10-ből 8 diák kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait államilag támogatott szakon.
A legnépszerűbb képzési területek idén a gazdaságtudományok (21 274 felvett hallgató), a pedagógus képzés (16 199), a műszaki tudományok (13 314), bölcsészettudomány (9855) és informatika (7753), társadalomtudomány (7447), orvos és egészségtudomány (7432). A top szakok a felvett diákok száma alapján a gazdálkodás és menedzsment szak (5929), mestertanár képzés (3845), jogász (3811), ápolás és betegellátás (3185), kereskedelem és marketing (3036), gyógypedagógia (2800) voltak.
Ebben a táblázatban néhány fontos és népszerű szak idei és tavalyi ponthatárait gyűjtöttük össze, kiemelve az idei ponthatárokat. Itt csak az állami ösztöndíjas, nappali 3-4 éves alapképzések, valamint az 5-6 éves osztatlan képzések pontszámai szerepelnek. A ponthatár a bejutáshoz szükséges minimum pontszámot jelenti, így, ha valaki pontosan annyi pontot ért el, mint a meghirdetett ponthatár, akkor felvették az adott képzésre.
| Intézmény | Szak | Ponthatár 2026 | Ponthatár 2025 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | gazdálkodási és menedzsment | 446 | 443 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) | 477 | 478 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | nemzetközi tanulmányok (angol nyelven) | 459 | 455 |
| Semmelweis Egyetem | általános orvos | 423 | 427 |
| Debreceni Egyetem | általános orvos | 393 | 397 |
| Pécsi Tudományegyetem | általános orvos | 406 | 406 |
| Szegedi Tudományegyetem | általános orvos | 415 | 414 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | mechatronikai mérnöki | 421 | 394 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | mérnökinformatikus | 350 | 355 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | gépészmérnöki | 364 | 340 |
| Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem | turizmus-vendéglátás | 371 | 400 |
| Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem | nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) | 374 | 400 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | nemzetközi tanulmányok | 440 | 439 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | pszichológia (Budapest) | 455 | 457 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | programtervező informatikus (Budapest) | 385 | 385 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | politikatudományok | 406 | 421 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | jogász | 467 | 479 |
| Pázmány Péter Katolikus Egyetem | jogász | 464 | 469 |
| Debreceni Egyetem | jogász | 415 | 434 |
| Pécsi Tudományegyetem | jogász | 417 | 417 |
| Szegedi Tudományegyetem | jogász | 421 | 438 |
Idén az ELTE pszichológiára szakára 455 pontra volt szükség, ami kettővel kevesebb, mint a tavalyi ponthatár. A jogász képzések ponthatárai minden nagyobb egyetem esetében csökkentek, vagy stagnáltak. Idén az ELTE jogra 467 pontra volt szükség, míg a Debreceni Egyetemre már 415 ponttal is be lehetett jutni.
Ez közel 20-szal kevesebb, mint egy éve.
A Szegedi Tudományegyetem jogi képzésén is lejjebb ment a ponthatár: 438 helyett 421 pont is elegendő volt az osztatlan képzésre.
Ezzel szemben a BME mechatronikai mérnöki szakjára idén sokkal nehezebb volt bejutni: a tavalyi 394 pont helyett 421 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez. A gépészmérnöki szakon is növekedett a ponthatár: 340-ről 364-re.
A BME sajtóközleménye alapján idén magasabb ponthatárok voltak, mégis több hallgatót vettek fel a képzéseikre. A felvettek száma és az átlagpontszám is nőtt. Ráadásul nem is kevéssel: az általános felvételi eljárásban az idén majdnem 500-al többen érték el a ponthatárt a BME-n, mint egy évvel korábban, ez több mint 9 százalékos növekedés. Az alapképzéseken a Műegyetem 8 karából 7-nél nőtt a felvettek által elért átlagpontszám, létszámmal súlyozva
419,79 pontról 424,73 pontra.
Az összehasonlítható szak- és finanszírozási párok közel háromnegyedében (55-ből 41 esetben) magasabb a ponthatár, mint 2025-ben. Így az osztatlan és alapszakokra az idén 4516-an jutottak be, 439-el többen, mint tavaly.
Az ELTE-n minden korábbi rekordot megdöntve szeptemberben összesen 13723 új hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait – írja az egyetem közleményében. Az ELTE a tavalyinál 1140-el több gólyát vett fel.
A legtöbb hallgatót a Gazdaságtudományi Kar veszi fel (3039 fő), amelyet a Bölcsészettudományi Kar (2282 fő), majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1418 fő) követ.
A legnagyobb létszámmal induló alap- és osztatlan szakok között szerepel a jogász (878 fő), a nemzetközi gazdálkodás (810 fő), az osztatlan tanárképzés (701 fő), a gyógypedagógia (689 fő), a gazdálkodási és menedzsment (593 fő), valamint a programtervező informatikus (541 fő). A mesterszakok közül a pénzügy (326 fő), a pszichológia (291 fő), valamint a vezetés és szervezés (252 fő) emelkedik ki.
Idén rekordot döntött a pedagógusképzésre felvettek száma az ELTE-n, 2908 embert vettek fel. Az új hallgatók közül 1269-en tanárképzésben tanulnak majd, közülük 701-en osztatlan képzési formában.
Az oktatási-és gyermekügyi minisztérium közleménye szerint a tanárképzés népszerűsége folyamatosan növekszik: ebben az évben 16199 hallgatót vettek fel erre a képzési területre. 2039-en tanító, 2617-en osztatlan tanárképzésre mennek.
Tavalyhoz képest idén 8 százalékkal több diákot vett fel a Budapesti Corvinus Egyetem. A nemzetközi gazdálkodás szakon 477 pont kellett a bejutáshoz. Érdekesség, hogy 50 százalékkal nőtt a Corvinusra felvett nemzetközi diákok száma. Népszerű alapszakok közé tartozott többek között az angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment és a nemzetközi tanulmányok, a magyar nyelvű pénzügy és számvitel, illetve az alkalmazott közgazdaságtan képzés angol és magyar nyelvű formája is. Alapképzésen 1727, mesterképzésen 726, osztatlan képzésen pedig 78 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől.
Közel hatezren, 5757-en jutottak be a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) valamelyik szakjára. Az egyetem honlapján azt írja: A BGE történetében páratlan, hogy mindegyik alapszakjára legalább 370 pont kellett az állami ösztöndíjhoz, míg minimum 300 pont az önköltséges képzéshez. A BGE állami ösztöndíjas hallgatóinak átlagos felvételi pontszáma 415 pont volt.
A BGE népszerű kereskedelem és marketing szakjára 947 embert vettek fel, a gazdálkodási és menedzsment szakra 910 embert, a nemzetközi gazdálkodásra 732-en jutottak be, és a szintén népszerű turizmus-vendéglátás szakon 676-an kezdhetik meg tanulmányaikat.
A Szegedi Tudományegyetemre (SZTE) 7343 hallgató felvételizett sikeresen, csaknem 500-al többen, mint 2025-ben. A felvettek közül 5962-en magyar állami ösztöndíjas, 1381-en önköltséges képzésben kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. Az SZTE ezzel 100 százalékban kihasználta az államilag finanszírozott kapacitásait.
A legnagyobb képzési területek közé tartozik
- az orvos- és egészségtudomány 1125 fővel,
- a pedagógia 1102 fővel
- a bölcsészettudomány 971 fővel,
- a gazdaságtudomány 706 fővel,
- a jogtudomány 680 fő felvett hallgatóval.
Közel 30 százalékkal emelkedett a pedagógus alapszakokra felvett hallgatók száma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. Óvodapedagógus, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakján csúcsot döntött a leendő elsőévesek száma, de a nappali tagozatos tanítóképzést is többen kezdhetik el, mint 2025-ben. A tanító BA-szak népszerűsége idén országosan is nagyot nőtt, 30 százalékkal több elsőhelyes jelentkezőt vonzott.
Szintén rekordmagas volt a felvettek száma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Az intézmény 3933 hallgatót vett fel az általános felvételi eljárásban, amely a tavalyi 3295 főhöz képest is jelentős, közel 20 százalékos növekedést jelent.
Ötszáz pont volt a maximum
A felvételi folyamatban maximum 500 pontot lehet szerezni, ez három dologból tevődik össze:
- tanulmányi pont: maximum 200 pont az utolsó tanult két évi középiskolai tanulmányi eredményből és az érettségi átlagból jön,
- érettségi pont: maximum 200 pont két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítódik,
- maximum 100 pontot pedig az adott képzési hely preferenciáit tükröző intézményi pontokból lehet összeszedni.
Lehetőség van a duplázásra is, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben csak az érettségi eredmények alapján számolják ki a felvételi pontszámokat.
A tanulmányi eredményeket és az érettségi átlagot lefedő pontok két részből adódnak össze. 100 ponthoz a négy kötelező tárgy – magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv – mellett egy, a kiválasztott szakra való jelentkezéshez előírt tárgy utolsó tanult két év végi jegyeit adják össze és szorozzák meg kettővel; ez maximum 100 pont lehet. A tanulmányi pontok másik 100 pontjához az előbbi öt vizsgatárgy érettségin elért százalékos eredményeit adják össze, és osztják el öttel.
A második 200 ponthoz a kiszemelt felsőoktatási intézmény határozza meg, melyik két érettségi vizsgatárgy eredményét fogadja el, csak emelt vagy középfokú szinten is. Az emelt szintű érettségi eredményét egy az egyben veszik figyelembe: 100 százalékos eredmény 100 pontot jelent, maximum 200 pont érhető el a két tárggyal. Középszintű érettséginél a vizsga eredményének kétharmadát számítják be, így a lehető legmagasabb vizsgapontszám esetén is legfeljebb 134 felvételi pontot lehet elérni, azaz 2x67-et.
Tizenöt éve nem volt ilyen magas a felsőoktatásba jelentkezők száma, 140 427-en jelentkeztek a 2026 szeptemberében induló képzésekre. 2022 óta 82 százalékkal nőtt a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma, és az elmúlt években egyre többen jelentkeztek mérnöki, műszaki, informatikai területekre.
Többségük az egyetemek, főiskolák állami ösztöndíjas képzéseit választja. A 140 427 jelentkező többsége – 67 százaléka – alapképzést jelölt meg első helyen. Osztatlan képzést valamivel több, mint 10 százalékuk, felsőoktatási szakképzést kevesebb, mint másfél százalékuk, mesterképzést pedig bő 20 százalékuk választott.
