Az ügyészség elutasította az újdörögdi kézigránát-baleset súlyos sérültjének panaszát

Nem adott helyt az ügyészség annak a panasznak, amelyet az Újdörögdön történt kézigránát-baleset áldozata nyújtott be az eljárás megszüntetése ellen. A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség júniusban megszüntette a büntetőeljárást a baleset ügyében. A súlyosan megsérült nő nem törődött bele a döntésbe, és panasszal élt a megszüntető határozat ellen, ezt utasította most el az ügyészség, és fenntartják azt az álláspontot, hogy a baleset oka a gránát nem megfelelő kezelése.

A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön azt közölte, hogy a sértett képviselője a beadványban megkérdőjelezte, hogy valóban indokolt lett volna az úgynevezett „Adaptív Védelem” program keretében végzett kiképzés, valamint hogy alaposan és szabályosan felkészítették volna a sértettet, és arra utalt, hogy az ügyészség határozata ezekre nem adott választ.

Az ügyészség álláspontja szerint azonban a győri ügyészség kellő alapossággal vizsgálta az eszközhasználattal és a kiképzéssel kapcsolatos szakmai szabályok betartását. Az ennek során feltárt szabályszegések és a bekövetkezett baleset között közvetlen ok-okozati összefüggés nincs, ezért a büntetőjogi felelősség sem állapítható meg – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Hozzátették, hogy nem az ügyészség feladata megítélni az „Adaptív Védelem” program indokoltságát. Azt írják, hogy „nem önmagában a program léte, az ismeretszerző képzés alapkiképzéssé emelése okozta közvetlenül a gránát felrobbanását”, hanem a sértett önhibáján kívüli fegyverkezelési hibája.

Megállapították, hogy a büntetőügy iratainak megvizsgálása és a tényállások felderítése után kijelenthető, hogy senkivel szemben nem merül fel bűncselekmény megalapozott gyanúja, így az eljárás valóban megszüntethető.

Ugyanakkor feltártak hiányosságokat, amelyeket jeleztek a Honvéd Vezérkar Főnöke felé, hogy orvosolják a megállapított mulasztásokat, illetve az újabb tragédiákat megelőzzék. Az ügyészségi nyomozás – többek között – a következő hiányosságokat és szabályszegéseket tárta fel:

• A kiképzendők és a katonák között büntetőjogi értelemben vett alá-fölé rendeltségi viszony nem jött létre, ezért nem lehetett a katonai bűncselekmények köréből az elöljárói bűncselekményeket megállapítani.
• A képzés során használt kiképzési tervek, szabályok katonáknak készültek. Nem készült olyan oktatási tematika, amely az oktatási anyagot és a módszereket a nem katona kiképzendőkhöz alakította volna.
• A dobató katonák számára nem volt felkészítés arra, hogy pontosan milyen feladataik vannak a dobatás során, mit, mikor, hogyan kell végrehajtaniuk.
• A dobatásra ezen felül sem volt kidolgozott egységes szabályrendszer.
• A képzésen a kiképzendők gyakorló gránáttal dobtak, ún. éles-gyakorló gránáttal nem. Ez utóbbi alkalmas lett volna annak megtapasztalására, hogy a sasszeg kihúzása után a biztosító kar leválik (bár ezen változat alkalmazása nem volt kötelező).
• Az előírások szerint éles kézigránátdobás esetén dobógyakorlat-vezető csak tiszt vagy altiszt lehetett volna, ez itt nem teljesült.
• Az előírások szerint az éles kézigránátdobásból ki kell zárni azt, aki 25 méternél közelebb dobta a gyakorló, vagy éles kézigránátot, ez itt nem teljesült.

A 29 éves kormánytisztviselő tavaly márciusban az úgynevezett Adaptív Védelem program keretében vett részt egy önkéntes harcászati felkészítő képzésen, amikor egy rossz mozdulat miatt a gránát túl hamar működésbe lépett a kezében. A robbanásban elvesztette mindkét karját és információnk szerint súlyos sérüléseket szerzett az arcán is. A balesetben súlyosan megsérült az a kiképző is, aki a nő mellett állt. A baleset hátteréről ebben a cikkben olvashatnak bővebben.