Polt Péter reagált arra, hogy „számot kell adnia a tetteiről”

Polt Péter közleményben reagált Gajdos László élő környezetért felelős miniszter vasárnapi posztjára, amelyben a miniszter azt írta, hogy „Polt Péternek is számot kell adnia a tetteiről a hamarosan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal előtt”.

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a miniszter egyetlen konkrét ügyet, jogsértést, magatartást vagy bizonyítékot sem nevezett meg, mégis kész tényként állította, hogy egy hamarosan felálló állami szerv előtt számot kell adnia a tetteiről. „Ez nem jogi érvelés, hanem egy meg sem indult eljárás eredményének és személyes felelősségemnek a politikai megelőlegezése” – írja.

Polt szerint így azt a látszatot keltették, hogy legfőbb ügyészi működése során jogellenes vagyonszerzéssel vagy annak elősegítésével összefüggő magatartást tanúsított, ám egyetlen cselekményt, vagyoni előnyt vagy bizonyítékot sem jelöltek meg, amely ezt alátámasztaná.

Visszautasítja azt az állítást is, hogy az Alkotmánybíróságra „menekítették”, azt írja, hogy legfőbb ügyészként is az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illette meg, így alkotmánybíróvá választása nem teremtett számára korábban nem létező védettséget. Felhívja a figyelmet, hogy tudományos munkássága egyik kutatási területe éppen a mentelmi jog.

„A mentelmi jog nem a felelősség alóli kiváltság, hanem olyan eljárási garancia, amelynek fennállása sem zárja ki a büntetőjogi felelősség érvényesítését, ha annak törvényi feltételei fennállnak, és az arra jogosult szerv meghozza a szükséges döntést. A törvény előtti egyenlőség ezért nem állítható szembe a mentelmi jog intézményével” – jegyzi meg.

Az Alaptörvény-módosításról is leírja a véleményét, szerinte az is komoly jogállamisági aggályokat vet fel: a korhatár azonnali alkalmazása a folyamatban lévő alkotmánybírói mandátumokra sérti a mandátumok stabilitását, az alkotmánybírói függetlenséget és a hatalommegosztás elvét, és szerinte nincs összhangban a bírói és alkotmánybírói függetlenség európai követelményeivel sem.

„A törvény előtt mindenki egyenlő. Ez azt is jelenti, hogy senkit sem lehet konkrét tények és bizonyítékok nélkül, politikai nyilatkozatokkal előre bűnösnek nyilvánítani” – zárul a közlemény.