„Amikor ötvenpár napja bekerültem erre a helyre, őszintén mondom, sokkolt, és azóta is sokkban vagyok attól, amit látok” – mondta Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter Dull Szabolcsnak az Ötpontban című podcastban. „2016-tól kezdve lényegében a kormányzásnak semmi más célja nem volt, mint más emberek gazdagítása.” Azt mondta, hogy azoknak a vizsgálatoknak, amiket az ő minisztériuma végez, nagyon hamar lesznek konkrétumai, már napokon belül, de a teljes átalakítási folyamatot másfél éves időszakra saccolja.
A miniszter azt mondta: nem nagyon van példa arra Európában és a történelemben, hogy külső nyomás nélkül magyarok tömegei, egy heterogén szavazócsoport egyszerre nagyon határozottan mondott nemet a régi rendszerre, tulajdonképpen egy alkotmányos forradalom történt áprilisban. Ő nem adott tanácsot korábban sem Magyar Péternek, sem más pártok képviselőinek, mert a Partizánnal kötött szerződése világosan leírta, hogy nem vehet részt politikai kampányokban, és nem segítheti senkinek sem a munkáját. Azt mondta, hogy a munka során két párt képviselőivel nem beszélgetett csak: a Fidesszel és a Mi Hazánkkal.
Szerinte az ügynökkérdés arról szól, hogy az 1989-es rendszerváltás előtti múlt nem tárult fel, és nem néztünk szembe azzal, hogy mi az öröksége Magyarországnak mind a Kádár-rendszerrel, mind az azt megelőző elnyomó rendszerekkel.
„Az ekkori kompromisszumok vezettek szerintem az első pillanattól kezdve arra, hogy aztán a Fidesz sok-sok kanyaron keresztül […] 2010-ben az akkori választási rendszerben tudott elérni egy kétharmados győzelmet, ami annak szólt, hogy a magyarok nagy része elégedetlen volt azzal, amit a megelőző kormányzat tudott nyújtani” – mondta. „És utána jött a NER, amiben élünk, ez a 16 év, aminek a feldolgozása évekbe fog telni.”
A miniszter azt mondta, két részre osztaná az Orbán-rendszer történetét, a 2010–2016-ig tartó időszakra, és a 2016–2026-ig tartó időszakra. Szerinte az első időszakban voltak olyan gondolkozók a rendszeren belül is, akiknek volt struktúraátalakító gondolkozásuk. 2016-tól viszont minden szakpolitikai kérdés háttérbe szorult, „nem foglalkoztak vele, sőt, egy liberális elhajlásnak gondolták, vagy bolsevik trükknek”. „Az egész kormányzatnak a végcélja az volt, hogy emberek, érdekcsoportok, bizonyos kis körök egyre jobban gazdagodjanak.”
Ruff Bálint arról beszélt, hogy szerinte az előző kormányzat több esetben olyan konstrukciókat alkalmazott, amelyekben az állam stratégiai jelentőségű cégeket adott el úgy, hogy azokat állami hitelből vásárolták meg, majd az állam később ugyanazoktól a cégektől rendelte meg a korábban saját maga által nyújtott szolgáltatásokat. Példaként említette a katonai ipar egyes ügyeit és az autópálya-koncessziót. Azt mondta, ezek jogi felülvizsgálatát szükségesnek tartja, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a végrehajtó hatalom feladata legfeljebb a vizsgálatok és feljelentések kezdeményezése, a jogi felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás dolga. Állítása szerint több, korábban titkosított kormányhatározat elsősorban nem nemzetbiztonsági kérdésekről szólt, hanem olyan döntésekről, amelyek jelentős közpénzek felhasználását rejtették el a nyilvánosság elől.
Említette példának még a kórházi klímák kérdését is. „A klímaváltozásról ugye nem beszél Orbán Viktor, mert szerinte ez egy liberális humbug” – mondta a miniszter. „De hagyták azt, hogy magyarok ezrei, százezrei, milliói olyan helyekre járjanak gyógyulni, ahol amikor bemész, olyan idő van, hogy már eleve egy egészséges ember se bírná ki, nemhogy valamilyen betegségben szenvedő. És hagyták azt, hogy az emberek, akik ott műtenek, dolgoznak, gyógyítanak, olyan körülmények között végezzék a munkájukat, ami embertelen.” Azt mondta, hogy az az összeg, amibe egy klímaegység került, a töredéke annak, amit „a legnagyobb baromságokra, hülyeségekre, szponzorációra, teljesen értelmetlen, kipécézett embereknek a támogatására adtak”.
Szerinte a Karmelita és a Rogán-minisztérium bejárása során kiderült, hogy az előző kormány annyira elszakadt a valóságtól, és olyan sok idő telt el „a normális emberekkel való léttől a miniszteri elszállásig, hogy tényleg nem tűnt fel senkinek, hogy a szivarszoba, a 360 fokos kilátó, az étterem, azok a lépcsők, az a berendezés, a belső luxus, az innen-onnan összeszedett könyvtár mennyire van szinkronban azzal, hogy az emberek egyébként hogyan élnek Magyarországon”.
„Az Európai Unió hagyta azt, hogy egy nagyon szűk csoport state capture-t hajtson végre, egy országot elfoglaljon. Minden gazdasági pozíciót, minden közjogi pozíciót jogászi eszközökkel elfoglalt” – mondta a miniszter. „Amikor azt kérdezi tőlem valaki, hogy mit kell ilyenkor csinálni, mi a recept, hogyan lehet lebontani egy illiberális demokráciát, és visszaállítani a jogállamot, azt mondom, ha van ilyen receptkönyv, azt szeretném elkérni. Magyarország ilyen szempontból úttörő.” Szerinte az Orbán-rendszer egy bántalmazó viszonyt alakított ki a saját polgáraival, legjobban a saját, parlamentben maradó politikusaival és a választóival. „A nénit, a bácsit abban tartották, hogy majd jön a harmadik világháború, meg a kényszersorozás, az apokalipszis, a nukleáris háború, közpénzből százmilliárdokból csinálták a propagandát, és most már úgy beszélnek róla, mintha ott se lettek volna.” Neki fontos, hogy a Fidesz-szavazók most lássák, hogy jogállam van, és hogy Magyarország az ő otthonuk is.
Szerinte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal mindenfajta jogállami kritériumnak megfelelő intézmény lesz, a kormánytól függetlenül, ezért is tartott ennyi ideig a rá vonatkozó jogszabály megalkotása. „Egy olyan nyomozó hatóság jön létre, ami a jogállam teljes garanciájával, a büntetőeljárási törvény teljes jogállami garanciás feltétele mellett működik.”
Szerinte az alkotmánymódosítás, ami maximum két ciklusban, tehát nyolc évben szabja meg a miniszterelnöki pozíciót, az az önkény ellentéte: „a megválasztott miniszterelnök kimondja azt, hogy ő csak nyolc évig lehet innentől kezdve miniszterelnök”. Azt mondta: a hatalom torzítja az ember személyiségét, és a Fidesz kormányzása során „a Ménes úti szakkollégiumból egyszemélyes Zrt.” lett. A módosítások pont ennek a megfékezésére jöttek létre, mondta.
A Sulyok Tamás eltávolítására hozott jogszabályról azt mondta: 141 ember bölcsessége, a frakcióban lévő viták alapján lett végül ez a megoldás. „Ahogy Magyar Péter mondta: április 12-én az emberek erre szavaztak. […] Igazából a frakció visszafogja magát, és a több ilyen, Magyar Péter által bábnak hívott kinevezett emberek mandátumát nem bolygatja, sőt, visszaadja a lehetőséget mind az Alkotmánybíróság tagjainak, hogy ők maguk válasszák az elnököket, és visszaadja a Kúriát a bíróknak, hogy maguk tudjanak dönteni a sajátjaikról. És itt megáll ez a folyamat.”
A választási törvény újraalkotásával kapcsolatban azt mondta: el kell kerülni azt, amit Orbán Viktor csinált, vagyis hogy úgy rajzolta át a választási térképet, ahogy neki tetszett. Meg kell vizsgálni azt is, hogy legyen-e újra kétfordulós választás, és azt is, hogy hogyan tekintenek az emberek az egyéni képviselőkre.
Azt nem tudta megmondani, hogy ki lesz az új köztársasági elnök Sulyok Tamás után, szerinte „meg kell találni azt a szereplőt, aki újra tudja a nemzet egységét megtestesíteni”. Ő támogatná a megválasztott köztársasági elnöki pozíciót, mert az kellő legitimáció lenne, és elmozdulás a korábbi állapotból, és politikai ellensúlya lenne a mindenkori kormányzatnak.
Ruff szerint azon is el kell gondolkodni, mennyi hatalmat kapjanak a polgármesterek. „Mert ugye mit csinált Orbán? Megmaradtak a pozíciók, de fakarddal harcoltak a saját városukkal a városukért. Nem mondhatták meg a végén, hogy mi épüljön oda, hogy ki építse, hogy mit adjon érte cserébe, mert mindent egy ilyen paternalista módon elvett a központi hatalom.”
A miniszter úgy érzi, hogy fog csökkenni a Tisza támogatottsága, mert ez egy abnormális helyzet, egy felszabadulás, amit érezni lehetett a választások estéjén Budapest utcáin. Azt mondta, ezen a nyáron meg fogják mutatni minden szektorban az Orbán-rendszer örökségét, és ezután kezdik elmondani azt, hogy mit fognak csinálni, és hogyan fogják „ezt az országot a helyes útra rakni, amiben mindenki boldog”. Szerinte hatalompolitikai szempontból a Tiszának és Magyarnak a Fidesz és Orbán az ideális ellenfél, és a Parlamentben ülő fideszes képviselők nagy része nem tudja, mi történik vele. „Nem azért, mert ostoba vagy buta lenne, hanem azért, mert hazudtak nekik. Nekik is. Szerintem a nagy részük azt gondolta 14-én, hogy lehet, hogy nem lesz kétharmad, de győzelem lesz, mert ezt mondta nekünk a főnök vagy a kormány. Aztán jött a meglepetés.” Ő a szembenézést egyáltalán nem látja a képviselőkben, sőt, ennek teljes tagadását látja.
Az EU-s pénzek hazahozatalával kapcsolatban azt mondta, hogy szeretné, ha okosan lenne elköltve a 6000 milliárd forint, és nem úgy lenne, mint az Orbán-rendszerben, hogy „a fele kastélyokba meg borászatokba és jachtokba vándorolna, hanem tényleg a magyar gazdaság újjáépítését szolgálná”.
