Tiszás újoncok a parlamentben: nem gombnyomogató embernek mentek oda, de a sok ülés próbára teszi őket

A Tisza siófoki képviselője, Csatári Ernő másfél évtizedig dolgozott a turizmusban, kávézót és szállodát vezetett, mielőtt politikusnak állt volna. Hozzászokott a jövés-menéshez, de azért a képviselőség sokkal intenzívebb. Hétfőn már korán reggel kocsiba ül, hogy a frakcióülésre Budapesten legyen. Utána szinte rögtön kezdődik a plenáris ülés, ami akár este 11-ig is elhúzódhat. A munkának ezzel még nincs vége. Éjszaka nézi át az aznapi emaileket és készül a másnapi plenáris ülésre. Szerdán ülésezik a gazdasági és energetikai bizottság és a Tisza gazdasági kabinetje, aminek tagja. A maradék napokat a választókerületében tölti, eseményekre jár, fogadóórákat tart és a körzetéhez tartozó települések polgármestereivel találkozik.

A Tisza Párt úgy vágott neki a 2026-os választásnak, hogy a képviselőjelöltjeik túlnyomó többségének nulla politikai tapasztalata volt. Orvosok, vállalkozók, tanárok, jogászok és közgazdászok álltak ki a Fidesz ismert és tapasztalt képviselői ellen. Magyar Péter hangsúlyozta is a kampányban, hogy a jelöltjeik ugyanolyan hétköznapi emberek, mint a választók, és a fideszes politikusokkal ellentétben ők tényleg a népet fogják szolgálni.

A választás megnyerése után négy hetük volt a mandátumot nyert tiszás országgyűlési képviselőknek, hogy felkészüljenek a számukra teljesen új szerepre. A frakció képzésekkel, jogi tanácsadással és segédanyagokkal trenírozta őket a parlamenti munkára. Az új Országgyűlés megalakulása óta lassan két hónap telt el, 15 ülést tartottak közel 90 órán keresztül. Tiszás képviselőket kérdeztünk arról, hogyan sikerült alkalmazkodniuk új munkájukhoz. Beszéltünk olyan képviselővel, aki a tanári pályát hagyta ott a képviselőségért, más a turizmusban szerzett tapasztalatára támaszkodna politikusként.

Ha már megválasztották, akkor beleáll

Müller Anna 35 évig dolgozott matematika és kémia szakos tanárként, öt éve volt hátra a nyugdíjig. Még egy éve sem gondolta volna, hogy országgyűlési képviselő lesz belőle. „De az élet azt dobta, hogy az én hozzájárulásomra is szükség van a változáshoz.” Úgy volt vele, hogy ha már úgy döntött, hogy képviselő lesz, akkor beleáll, és minden energiáját az új hivatásának szenteli.

Már nem csak azért ismerhetik a nevét, mert ő győzte le a fideszes Németh Balázst a budapesti XV. kerületben. Nagyot ment a közösségi médiában az a parlamenti felszólalása, amiben tételesen levezette a KDNP-s Rétvári Bencének, hogy mi volt a probléma a pedagógusi teljesítményértékelési rendszerrel. A felszólalása után többen megállították az utcán, hogy gratuláljanak neki. „Odajött hozzám egy rendőr, és azt mondta, azóta mindennap megnézik a felszólalásomat, olyan jó volt látni, hogy tételesen elmondtam, mi a helyzet az oktatásban. Valószínűleg azért lehetett rá ekkora hatással, mert hasonló volt az előző rendszerben megélt tapasztalatunk.”

Müller Anna azért volt annyira indulatos, mert csak sablonos győzelmi jelentést kapott válaszul a KDNP frakcióvezetőjétől.

„Mi a szakmánkból jövünk. Mindenki a saját munkatapasztalatát hozza be a parlamenti felszólalásaiba, ez óriási különbség a fideszesekhez képest.”

Nem volt egyszerű az átállás, főleg az első két hét volt nehéz. Tanárként már volt rutinja, a parlamentben viszont minden új volt, sokáig csak kereste a helyét. A rengeteg üléshez sem volt hozzászokva, márpedig voltak 8-10 órás plenáris ülések is.

Tanárként szerette a gyerekek társaságát, inspirálónak találta az iskolai közeget, nyitottnak és naprakésznek kellett lennie, hogy jól vegye a gyerekek visszajelzéseit. Nem nagyon volt olyan napja, amikor nem érezte magát produktívnak. „Egy tanórán azonnal látom az eredményt. Látom, hogyan rezonálnak rám a gyerekek, vagy megfogalmazzák, ha jól sikerült egy érdekes kísérlet.” A képviselői munkában nehezebb megfogni a produktivitást, ugyanakkor az elmúlt 50 napban is már sok olyan döntést hoztak, ami szerinte az emberek érdekeit szolgálja.

Vannak persze hasonlóságok is a két szakma között. Ugyanúgy az emberekért dolgoznak, nem az önmegvalósítás a lényeg, hanem hogy segítsenek másoknak. A parlamenti szócsaták stílusáról azt mondta, hogy Magyar Péter kemény hangú felszólalásai miatt benne is voltak kérdőjelek. Később jobban megértette a miniszterelnök indulatait, amikor például arról beszélt, hogyan mentek el milliárdok felesleges és értelmetlen célokra a Fidesz kormányzása alatt. „Nem könnyű passzívan hallgatni, amikor az ellenzék soraiban csak permutálódnak a témák: migráció, szuverenitás, Brüsszel, az elmúlt 16 év »sikerei«.”

Szűcs Dóra eredeti végzettsége szerint magyar–angol nyelv és irodalom szakos bölcsész és középiskolai tanár, újságíró és közgazdász. Több mint 15 évig dolgozott nyelvtanárként, 2010 után digitális oktatási tartalmak és online oktatási felületek fejlesztésével foglalkozott, társalapítója és tulajdonosa volt az Okos Doboz nevű digitális oktatási platformnak. Egészen korán csatlakozott a Tiszához, 2024 szeptemberétől ő vezette az oktatásügyért felelős munkacsoportjukat, később pedig tagja volt a Tisza programalkotó kabinetjének, ahol szintén az oktatásügyért felelt. Az országos listáról került be a parlamentbe, az előkelőnek mondható 19. helyet kapta meg. Magyar Péter személyesen kérte fel képviselőnek, nem volt kérdés, hogy elvállalja a feladatot.

Karrierje során olyan feladatai voltak, amiben megjelent a közszolgálat és a társadalmi párbeszéd. Ennyiben hasonló a képviselői munka, ugyanakkor más attitűdöt igényel, mondta. Cégvezetőként ő határozta meg az irányt, képviselőként viszont neki kell igazodnia a frakció által kijelölt politikai és szakmai irányhoz. A plenáris ülések alaposan próbára teszik az ember monotonitástűrő képességét, hiszen vannak témák, amik jobban érdeklik, mások meg kevésbé. Nem lepte meg a parlamenti szócsaták hangneme, szerinte az angol parlamenthez képest smafu, ami a magyar Országgyűlésben megy.

Sokat dolgozott diplomaták és magas rangú nemzetközi politikusok között, emiatt nincs annyira megilletődve attól, hogy hétről hétre találkozik azokkal a politikusokkal, akik az elmúlt 16 évben meghatározó szerepet játszottak az ország életében. „Néha kicsit szürreális találkozni velük, és egyben bosszantó is, mert még nem ébredtek rá, hogy ellenzékben vannak, ugyanazt mondják, mint kormányon. Azoknak a problémáknak a megoldását várják a Tiszától, amiket ők okoztak.”

Szűcs könnyen alkalmazkodott a parlamenti munka formaságaihoz, mert elmondása szerint dolgozott már „keményebb protokolláris keretek között”. Még így is megható volt számára, amikor levezette az általa elnökölt oktatási bizottság első ülését. „Azért jegyezzük meg, hogy 16 évig nem létezett oktatási bizottság, ezért is szép kihívás a vezetése.”

Czakó Czirbus Pál a pénzügyi szektorból jött, majdnem húsz évig dolgozott különböző pénzintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál. Lehúzott pár hónapot a Szerencsejáték Zrt.-nél is. 2024 szeptembere óta dolgozik a Tiszánál, kezdetben Magyar Péter kabinetfőnöke volt, ott volt, amikor a párt elnöke gyermekotthonokat keresett fel. Később a Tisza Szigetek etikai bizottságát vezette, ő felelt a nemzetközi Tisza Szigetekért is, Orbán Anitával látogatta a külföldön élő magyar diaszpórát. A kampányhajrában pedig részt vett a fürkészek megszervezésében is, akiknek a választási visszaélések jelentése volt a feladatuk. A képviselő az országos lista 105. helyéről került a parlamentbe. Ha a Tisza nem szerez kétharmadot, pont lecsúszott volna a mandátumról.

Azt mondta, a kormányváltás óta eltelt idő nagyjából elég volt arra, hogy nagyjából átlássa a törvényhozás működését és kiismerje magát a Parlament épületében. Czakó Czirbus Pál őszintén bevallja, hogy a hosszú plenáris ülések kihívást okoznak.

„Az adok-kapok része szórakoztató, utána viszont órákat ülünk az egyébként kényelmetlen padokon, miközben bonyolult jogi szövegeket hallgatunk. Néha belegondolok: atyaég, még több mint 1400 nap van hátra a ciklusból. De mikor látom, hogy a választóknak tetszik, amit csinálunk, akkor ez átkattan, és kevésbé tűnik ijesztőnek.”

Szerinte a képviselőségnek van egy pejoratív kicsengése is, a Tisza felelőssége, hogy változtasson ezen. Ő maga is unalmas aktakukacoknak látta a képviselőket, akik ráadásul még korruptak is.

Czakó Czirbus azt mondta, hogy a multis környezet után még keresi a hangját, mik lehetnek azok a témák, amiket hitelesen tudna képviselni a parlamentben. Szerinte ezzel más tiszás képviselők is így vannak. Még tanulják, hogyan tudnak önazonosak lenni az új szerepükben, sokan még nem is szólaltak fel a frakcióból. Akár tanulhatnának is a fideszesektől, mert bár 99 százalékban nem ért egyet azzal, amit mondanak, a retorikai, szónoki képességeiket azért elismeri. „Fekete öves politikusok, rutinosak, papír nélkül beszélnek, kitöltik az időt.”

Vége annak a világnak, ahol a képviselő egy kiskirály

Az országgyűlési képviselők a parlamentben vannak leginkább szem előtt, de a plenáris üléseken kívül is vannak feladataik. Ez főleg az egyéni képviselőkre igaz, akiknek a választókerületük ügyeivel is foglalkozniuk kell, például ők tartják a kapcsolatot a polgármesterekkel. A hétfő és a kedd nagyrészt a plenáris üléssel telik, a hét második felét a választókerületében tölti Müller Anna és a bizottsági feladataival foglalkozik. Rengeteg eseményre hívják, a nagy forróság alatt vizet osztott az ottani Tisza Szigetek önkénteseivel, de volt, hogy anyák egy csoportjával találkozott, akik súlyosan, halmozottan fogyatékos gyereket nevelnek, a napokban pedig a körzetében működő köznevelési intézmények vezetőivel egyeztetett.

A siófoki Csatári Ernő legutóbb 24 polgármesterrel tárgyalt egyszerre. Azt akarja, hogy a polgármesterek nyíltan beszéljenek egymás előtt a településük problémáiról. Volt némi feszültség abból, amikor kiderült, hogy egyik-másik település indokolatlanul sok állami támogatást kapott, más meg méltatlanul keveset.

„Transzparensen mondják el, hogy mi a 3-4 legnagyobb probléma a településükön, hogy ne az legyen, hogy aztán beadják a pályázatot kondiparkra, miközben alig élnek fiatalok a településen.”

Szerinte a Tisza szakítani akar azzal a rendszerrel, hogy az országgyűlési képviselők kiskirályként rendelkeznek az állami támogatásokról. „Legkésőbb április 12-én rájöhettek, hogy más világ jön, vége lesz a mutyizásnak.” Képviselőként nem lesz beleszólásuk a pályázati források szétosztásába, de pontosan látni fogják, hogy a települések mennyit pályázati forrást kaptak, és feladatuk lesz a támogatások felhasználásának nyomon követése is.

Egy másik vidéki képviselő arról beszélt, hogy sokkal sűrűbb és turbulensebb a képviselői munka, mint azt előzetesen gondolta. Nyári szünet sem nagyon lesz a parlamentben, maximum egy hét. A hét első felét a parlamentben tölti, utána pedig a választókerületét járja.

A polgármesterek folyamatosan hívják, hogy elmondják, milyen problémák vannak a településükön. A legnagyobb gondot a forráshiány jelenti, nagyon le vannak gatyásodva az önkormányzatok, a települések 70-80 százaléka a túlélésért küzd. Országgyűlési képviselőként az a dolga, hogy ezeket a problémákat továbbítsa a kormánynak. A költségvetés rossz helyzete miatt még biztosan időbe telik, mire érdemben kezelni tudják az önkormányzatok pénzügyi nehézségeit. Ebben a helyzetben jó üzenetnek tartja, hogy az első intézkedések között csökkentették a képviselői fizetéseket és a költségkeretet. „Látják a választók, hogy az ország bajban, ilyenkor mindenki spórol. Példaértékű, hogy magunkon kezdtük.”

Felvállalhatjuk, ha valamivel nem értünk egyet

A hétfői plenáris ülés előtt szokott frakcióülést tartani a Tisza. Ezeken teljesen normális párbeszéd zajlik, érdemi vita is szokott lenni, mondta Müller Anna. Bárki hangot adhat a véleményének és a kritikájának, amit inspirálónak tart. Tanárként is arra biztatta a diákjait, hogy legyenek kritikusak és merjenek ellentmondani, mert abból lehet előrelépni. „Felvállalhatjuk, ha valamivel nem értünk egyet. Nem az a cél, hogy 141 gombnyomogató ember legyen a parlamentben.”

Czakó Czirbus Pál is arról számolt be, hogy a frakcióüléseken van lehetőségük kérdezni a kormány tagjaitól az aktuális ügyekről és a tervezett törvényjavaslatokról.

„Vannak ellenvetések, Magyar Péter pedig kifejezetten szereti, ha challengelik.”

A képviselői mandátum korlátozása is téma volt a frakcióüléseken. Az Alaptörvény 17. módosításának értelmében maximum három cikluson át lehet valaki képviselő. Müller Anna azt mondta, hogy pró és kontra is elhangzottak érvek, de végül arra jutottak, szükség van erre az intézkedésre. Magáról a mandátumkorlátozásról azt gondolja, hogy még nem találkozott olyan tiszással, aki élete végéig képviselő akarna lenni. Szerinte ők nem a politikából akarnak meggazdagodni, bármikor visszamehetnek a saját szakmájukba, ha már nem lehetnek képviselők.

Hasonlóan érvelt Csatári Ernő is. Szerinte senkit nem érhetett váratlanul a képviselői mandátumok korlátozása, mert logikusan következik a miniszterelnöki ciklusok maximálásából. Egy képviselő is bele tud fásulni a munkájába, vele is előfordulhat, hogy egy bizonyos idő után elszakad a valóságtól, érvelt a korlátozás mellett. „Mindenki ennek tudatában vállalta a képviselőséget. 99 százalékunk a versenyszférából jött, bármikor vissza tudunk menni dolgozni a régi munkahelyünkre.”

Czakó Czirbus is egyetért a képviselői mandátum 12 évben való korlátozásával, mert veszélyes lehet, ha valaki nagyon hozzászokik, hogy része a törvényhozás gépezetének. Aki pedig három képviselői ciklus után is a politikában akar maradni, annak úgyis ezernyi lehetősége lesz, hogy a hazáját szolgálja.

Müller Anna úgy gondolja, idővel majd kialakul, milyen konkrét eredményeket érhet el képviselőként. Egyelőre az a legfontosabb, hogy a kormány meghozza a befagyasztott uniós források hazahozatalához szükséges intézkedéseket. Szűcs Dóra is arról beszélt, hogy a plenáris ülések menetére kevés hatásuk van a képviselőknek, ellentétben a szakbizottságokkal. Azt szeretné, ha az oktatási bizottság olyan fórum lenne, ahol elmondhatják véleményüket a szakmai és érdekvédelmi szervezetek. A legutóbbi ülésre meghívták a két nagy pedagógus szakszervezetet, de terveznek tematikus üléseket is, ahová például meghívnák a Magyar Tudományos Akadémia új elnökét.

Ezen az ülésen tárgyalták a pedagógus-teljesítményértékelési rendszert megszüntető törvényjavaslatot. Volt némi csörte, de alapvetően konstruktív vita zajlott, a fideszesek végül tartózkodtak a szavazásnál. „Azt szeretném, ha lenne súlya és ereje az oktatási bizottságnak.” Hosszú távon pedig az a célja képviselőként, hogy a közoktatásban is végre megjelenjen az egészségnevelés, a digitális írástudás és a médiaértés fejlesztése.