A BYD szegedi beruházásának bejelentése óta egyre több kínai munkavállaló érkezik a városba, és ha maradnak így a jogszabályok, akkor a vendégmunkásstop sem állítja meg a folyamatot. Szegeden ugyanakkor a kínai jelenlét nem új, évtizedek óta működnek itt kínai éttermek, ázsiai élelmiszerboltok és egyéb családi vállalkozások.
Olyan éttermeket és üzleteket kerestünk fel, amelyek már jóval a BYD előtt is működtek, hogy megnézzük, érzékelhető-e változás a vendégkörükben, a vásárlói szokásokban vagy a működésükben.
Többek között jártunk az Ázsiai Csillagban, a Szeged Plaza-ban működő ázsiai éttermekben és a Family Marketben is. Több helyen azonban nem tudtunk interjút készíteni: volt, ahol a kínai üzletvezető éppen nem tartózkodott Szegeden, máshol pedig nem szerettek volna nyilatkozni. Volt, akivel magyarul, mással angolul próbáltunk beszélni, és olyan is akadt, akivel fordítóalkalmazás segítségével próbáltunk kommunikálni.
Ugyanazok a szakácsok főznek, csak mások ülnek az asztaloknál
A szegedi Nagyáruházban található Wok'n Go egy magyar alkalmazottját sikerült megszólítani, így kiderült, hogy a BYD megjelenése óta nem cserélődött le a személyzet: évek óta ugyanaz az öt kínai szakács dolgozik az étteremben, a vendégkör viszont érezhetően megváltozott.
Az ott dolgozók szerint a BYD érkezése óta már jóval több kínai, filippínó és más ázsiai vendég fordul meg náluk, mint néhány évvel előtte. Ez a változás az étlapon is nyomot hagyott: mint mondták, az újonnan érkező vendégek miatt változtatni kellett a kínálaton, amelyben az eddiginél több autentikus kínai fogás kapott helyet. A Szegedernek nyilatkozó alkalmazott szerint erre azért volt szükség, mert egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek korábban szinte kizárólag Kínában számítottak megszokottnak.
Van egy külön étlap is, amelyről szinte csak kínaiak rendelnek. A rajta található fogások egészen más ízvilágot képviselnek, mondta a dolgozó Szegedernek, hozzátéve, ezek egy része olyan csípős, hogy azokat a szegediek többsége nem tudja megenni.
Tapasztalataik szerint a nem csak az étkezési szokásokban volt változás. Az ázsiai vendégek rendszerint a magyaroktól külön ülnek le étkezni, általában ugyanazt az elkülönített, VIP-részt választják az étteremben, amit részükre alakított ki az étterem.
Több lett a vásárló, új termékek kerültek a polcokra
A vendégkör változását nem csak az éttermek érzékelik. Egy több éve működő szegedi ázsiai élelmiszerbolt üzletvezető-helyettese szerint a BYD megjelenése óta náluk is jelentősen nőtt a kínai vásárlók száma, ami a polcokon is meglátszik.
A magyar származású üzletvezető-helyettes kérésére az üzlet nevét nem közöljük. Ugyanakkor a nő elmondta, hogy korábban is árultak autentikus kínai alapanyagokat, ma azonban már rendszeresen berendelnek olyan termékeket is, amelyeket szinte kizárólag az újonnan érkező kínai vásárlók keresnek. A magyar vevők ezek közül sokat nem is ismernek, vagy egyszerűen nem vesznek ilyeneket, mert nem illenek a hazai fogyasztási szokásokhoz.
A helyettes szerint üzleti szempontból is egyértelmű a változás. Mint mondta, „több a kínai vásárló, nagyobb a forgalom, ez nekünk ugyanakkor csak jó”, ám ezzel olyan helyzetek is előálltak, amelyekkel korábban nem találkoztak. Előfordult, hogy a kínai üzletvezetőnek kellett beszélnie néhány visszatérő vásárlóval arról, hogy Magyarországon mások a hétköznapi viselkedési szabályok, nem illik hangosan krákogni vagy köpködni.
Szerencsére ez nem általános szerinte. Azokkal a vásárlókkal, akik mérnöki vagy irodai munkát végeznek, általában könnyebben szót értenek, mert ők beszélnek angolul és jobban alkalmazkodnak a helyi szokásokhoz. Inkább egyes fizikai munkások esetében szoktak lenni problémák, akiknél előfordul, hogy nem köszönnek, vagy fizetéskor egyszerűen odadobják a pénzt a pultra. „A helló mindenhol helló” – jegyezte meg.
A boltban szerzett tapasztalatokból ugyanakkor nem érdemes általános következtetéseket levonni a Szegedre érkező kínai munkavállalók egészére. Nyíri Pál, a Corvinus Egyetem egyetemi tanára, aki évtizedek óta kutatja a magyarországi kínai közösségeket, azt mondta a Szegedernek, meglepte a krákogásról, köpködésről szóló beszámoló, mert szerinte ez ma már Kínában sem számít általánosan elfogadott viselkedésnek.
Úgy véli, ha valóban előfordulnak ilyen esetek, azok inkább egyes, rövid időre érkező alvállalkozói munkásokhoz köthetők, akiket a foglalkoztatójuknak kellene felkészítenie a helyi társadalmi normákra.
Nem mindenki akar alkalmazkodni az új kereslethez
Miközben egyes éttermek és üzletek már igazodnak a megváltozott kereslethez, nem minden régi vállalkozás gondolkodik ugyanúgy.
A 2000 óta működő Kínai Nagy Fal étterem vezetője arról beszélt lapunknak, hogy náluk is egyre gyakrabban jelennek meg vélhetően a BYD-hoz köthető kínai vendégek, akik olyan fogásokat keresnek, amelyek nem szerepelnek az étlapon. Ő azonban nem szeretné miattuk átalakítani a kínálatot.
„Akkor egész nap csak a főzésről szólna minden” – fogalmazott a kínai származású férfi, majd hozzátette, hiába jelentene ez valószínűleg nagyobb forgalmat, nem akarja, hogy a munkája teljesen kitöltse a mindennapjait. Inkább megtartja azt a működési modellt, amelyet az elmúlt évtizedekben kialakított.
A beruházásról sincs jó véleménnyel. Úgy látja, hogy Szeged túl kicsi egy ekkora ipari fejlesztéshez, ezért a BYD érkezését összességében nem tartja kedvezőnek. Abban ugyanakkor ő is egyetértett a többi megszólalóval, hogy a változás egyelőre elsősorban a vendégkörben érzékelhető.
A nagy nyertesek talán nem is a régi kínai boltok lesznek
Ez a kép Nyíri szerint nem meglepő. Mint mondta, a nagy kínai ipari beruházások első hatása általában nem az, hogy a már működő kínai boltokat és éttermeket alakítják át. Inkább egy új gazdasági környezet kezd kialakulni körülöttük.
Ennek részei lehetnek azok a szolgáltatások is, amelyek a kínai vállalatok és munkavállalóik mindennapi működését segítik. Nyíri példaként az ételkiszállítással foglalkozó vállalkozásokat, az ingatlanközvetítőket, a könyvelőket, az ügyvédeket és a HR-szolgáltatókat említette. Hozzátette, hogy hasonló folyamatok már megfigyelhetők Debrecenben is a kínai beruházások környezetében, és szerinte Szegeden is erre lehet majd számítani.
Mint mondta, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a régóta működő kínai üzletek vagy éttermek lesznek a beruházás legnagyobb nyertesei. A speciálisan kínai termékeket egyre többen rendelik meg az interneten, miközben a beruházás inkább új szolgáltatásoknak teremthet piacot. Úgy fogalmazott, ez egy új piacot hozhat létre, nem pedig a meglévő vállalkozások rovására alakítja át a helyi gazdaságot.
Attól, hogy sokan érkeznek, még nem lesz közösség
A BYD körül kialakuló kínai jelenlétet Nyíri szerint nem érdemes automatikusan egy új helyi kínai közösségként értelmezni. Mint mondta, a most érkező munkavállalók jelentős része csak átmenetileg dolgozik Magyarországon, egy-egy beruházás időtartamára. Attól tehát, hogy egyszerre sok kínai tartózkodik Szegeden, még nem feltétlenül alakul ki egy tartós, önszerveződő helyi közösség.
Más lehet a helyzet azokkal a mérnökökkel, menedzserekkel és más magasan képzett szakemberekkel, akik hosszabb távra telepednek le. Nyíri szerint az ő jelenlétük idővel új szolgáltatások, vállalkozások és kapcsolati hálók kialakulását is ösztönözheti.
Arra a kérdésre, hogy a BYD megjelenése változtathat-e a Magyarországon élő kínaiak megítélésén, Nyíri jelenleg nem tudott egyértelmű választ adni. Ugyanakkor azt elmondta, hogy a kínaiakról alkotott kép az elmúlt húsz évben valóban átalakult. Míg korábban sokan elsősorban a piacozással, az olcsó árukkal vagy a kiskereskedelemmel kapcsolták össze őket, ma inkább a nagyvállalati beruházásokkal és a tőkeerős kínai cégekkel azonosítják a kínai jelenlétet.
Ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy a magyarok pozitívabban viszonyulnának hozzájuk. Inkább arról van szó, hogy más kép él róluk a közgondolkodásban, mint húsz évvel ezelőtt.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
