Győrben is találtak azbeszttel szennyezett kőzúzalékot
Bár szabadon álló kőzúzalékos, vagyis murvás utakon nem használtak Győrben osztrák bányákból származó, feltehetően azbeszttel szennyezett kőzúzalékot, a város útkezelő szervezetének vizsgálatai szerint 2020 előtt dolgoztak be győri útfelületekbe osztrák bányákból származó szerpentinitet. Pintér Bence győri polgármester friss Facebook-posztja szerint szabadon álló kőzúzalékot a vizsgálatok során csak olyan helyeken, magáningatlanok előtti zöldterületeken találtak, ahova magánszemélyek szórták azt ki. Ezeket a felületeket kalcium-kloridos szórással kezelték.
2020 előtt több győri utcában, amiket a polgármester a posztjában részletesen is felsorol, bitumennel átitatott szerpentinitet használtak burkolatnak. Az ilyen szilárd burkolatú utakban a zúzott kő nem áll szabadon, nem porzik, így kicsi a kiporzás kockázata. Az jellemzően az út megbontásakor történhet meg, ezért tájékoztatták azokat a cégeket, amelyek munkálataik során megbontanak útfelületeket is, hogy ezt csak szakszerűen, az egészségvédelmi protokolloknak megfelelően tegyék. Mivel az ilyen utak szélén, ahol letöredezik a burkolat, szabaddá válhat a szerpentinit, itt is szórtak kalcium-kloridot.
Feltehető, hogy azokban az aszfaltborítású utakban is van azbeszt, amiknek az aszfaltjába osztrák bányákból származó kőzúzalékot kevertek, ám ezek esetén a burkolat megbontása és a zúzalék megtisztítása nélkül nem tudnak mintát venni.
Azt a kőzúzalékot, amit magánszemélyek szórtak ki, be kell gyűjteni és elszállítani. A szilárd burkolatú utaknál a megoldás az volna, ha újabb bevonórétegekkel takarnák a felületet, hosszabb távon pedig az útburkolat elbontása és újjáépítése. A takaróréteggel bevonás az útkezelő becslése szerint 350-450 millió forintba, az utak újjáépítése több mint egymilliárd forintba kerülne, amire a rendes költségvetésében nincs pénze a városnak, ezért állami vis maior alapokhoz és a város tartalékaihoz kell nyúlni.
