A talajvízből kerülhetett az azóta elillant alkilbenzol a BYD építkezéséről elszállított termőföldbe

Szennyezett talajvízből kerülhetett alkilbenzol abba a termőföldbe, amit a BYD gyár építkezéséről szállítottak a környékbeli földekre, állította szakértők megállapításaira hivatkozva a pénteki szegedi közgyűlésen Binszki József alpolgármester. Az ügyben a kormányhivatal 10 millió forintra bírságolta a BYD-t, és több érintett gazda földjén a termés megsemmisítését is elrendelték.

A szennyezés okára a terményük megsemmisítésére kötelezett földtulajdonosok is kíváncsiak voltak, többen közülük a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyik szegedi képviselőjét, a geográfus Vasárus Gábort keresték, aki a Szegedernek korábban több forgatókönyvet is felvázolt. Nem zárható ki szerinte, hogy a szennyezés már korábban jelen volt a területen, de az sem, hogy az építkezés során, valamelyik alvállalkozó tevékenysége következtében került a földbe. Az is felmerült, hogy egy munkagép vagy szállítójármű szivárgása okozhatta a problémát, hiszen ipari kenőanyagokban és légkondiknál is előfordulnak alkilbenzol vegyületek. Ezek azonban csak erős feltételezésen alapultak, a kérdés tisztázásától a folyamatban lévő hatósági eljárástól várták az érintettek.

Binszki a szakértők részleteiben nem ismertetett megállapításaira hivatkozva azt mondta felszólalásában, hogy a gyár alapozása miatt letermelt humuszra rálocsoltak azzal a talajvízzel, ami az építkezés során került a felszínre az esőzések miatt, és az volt részben benzollal szennyezett. Az anyag szerinte korábban is ott volt a földekben a közeli, egykori szovjet laktanya révén, eddig is megettük a szennyezett növényeket, csak nem tudtunk róla, mert senki nem mérte. „Ne csináljunk már úgy, mintha az évszázad talajszennyezése lenne ez. A bűnös megkapta méltó büntetését, a gazdák kártérítést kapnak, ebben biztos vagyok, mi pedig nem ettük meg azokat a szennyezett növényeket” – mondta az alpolgármester. A közgyűlésen az egykori orosz laktanya által okozott szennyezésről beszélt Botka László polgármester is, aki szintén szakértők megállapításaira hivatkozott.

Az amúgy teljesen megszokott építési gyakorlat, hogy a humuszréteget, amit nem lehet lebetonozni, a beruházások során általában külön depóniákban, vagyis tárolásra kijelölt területeken halmozzák fel, magyarázta lapunknak Vasárus. Az építkezés végén ezt részben visszaterítik, a felesleget pedig környező mezőgazdasági területeken hasznosítják – azzal a kitétellel, hogy csak jobb minőségű föld kerülhet a meglévőre. A BYD esetében is így történt, csakhogy az egyik földkupacról később kiderült, hogy alkilbenzollal szennyezett lehetett. A beszámolók szerint csupán az összes kitermelt föld 10 százalékával volt probléma: egyetlen depóniából származó anyag került több környező területre.

A kormányhivatal vizsgálata során a márciusi mintákban a jogszabályi határértéket meghaladó alkilbenzol-koncentrációt mértek. Ezt követően környezetkárosítás gyanúja miatt rendőrségi nyomozás indult ismeretlen tettes ellen. A BYD Auto Hungary Kft.-t végül 10 millió forintos környezetvédelmi bírsággal sújtotta a hatóság, de nem azért, mert bizonyíthatóan ők okozták volna a szennyezést, hanem azért, mert szerintük nem teljesítették maradéktalanul a termőföld elszállítására vonatkozó kötelezettségeiket. A bírság mellett előírták, hogy a jövőben csak megfelelő vizsgálatok után lehet földet elszállítani a beruházási területről.

A szennyezett föld egy része a békéscsabai vasútvonal töltése és a BYD leendő gyára között fekvő mezőgazdasági területekre került. A tulajdonosok folyamatosan kapják kézhez a határozatokat, ezért a pontos szám még nem ismert, de Vasárus tudomása szerint mintegy harminc, egyenként kicsi területet érint a probléma. A szennyezett földeket nyolcan birtokolják, de egy gazda műveli. Talajcserével már nem kell bajlódnia, mert az illékony alkilbenzol az újabb mérési adatok alapján májusra eltűnt a földből, így a kormányhivatal szerint a vizsgált területek ismét mezőgazdasági művelésre alkalmasak.

Az alkilbenzol illékonyságának hála a környék lakóinak sincs miért aggódniuk, még ha az uralkodó szélirány a meleg, száraz időben pont a vasúti töltés túloldalán lévő lakótelepek felé is fújhatta a szennyezett földet. Amennyiben a vegyi anyag jelen is volt a porban, már csak olyan mennyiségben, hogy az legfeljebb allergiás reakciókat válthat ki. Az tehát Vasárus szerint rémhír, hogy mérgeznék a szegedieket.

Így már nem is a szennyezés, hanem inkább annak jogi következményei okoznak feszültséget. A hatóság ugyanis a szennyezés későbbi eltűnésének ellenére is az aratás előtt álló növényállomány megsemmisítését rendelte el. A tulajdonosok szerint azonban nem volt egyértelmű, pontosan milyen módon kell ezt végrehajtaniuk szűkös határidővel. Az érintettek arról számoltak be a szegedi képviselőnek, hogy a határozatok nem tartalmaznak részletes útmutatást arra vonatkozóan, elegendő-e a növényzetet beszántani, vagy más eljárásra lesz szükség. Ezzel kapcsolatban kérdéseket küldtünk az illetékes Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalnak, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A tulajdonosok helyzetét tovább nehezíti, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a megsemmisítés költségei őket terhelhetik, miközben a kártérítéshez várhatóan külön polgári pereket kell majd indítaniuk a később megállapított felelős ellen. A dolog érdekessége, hogy míg a BYD 10 millió forintos bírságot kapott, a terményeik megsemmisítésére kötelezett gazdákat akár 150 millióra is büntethetik, ha nem teszik azt meg. Többen már előre értékesítették a termést, így a megkötött üzletek is veszélybe kerülhetnek, ami tovább bonyolítja a jogi helyzetet.

A BYD egyébként visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a vállalat megsértette volna a magyar környezetvédelmi előírásokat a szegedi gyár építése során, írta meg a Bloomberg pár napja. „A hamis állításokra az ügyvédünk fog válaszolni, nem tettünk semmi rosszat” – idézte a hírügynökség Stella Li-t, a BYD alelnökét, aki egy belgrádi nemzetközi konferencia keretében nyilatkozott az ügyről.

Gajdos László környezetért felelős miniszter vasárnap Facebook-bejegyzésében üdvözölte, hogy vállalat elkötelezett a jogszabályok maximális betartása mellett. Ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a szegedi gyár építésének korábbi szakaszában a hatóságok több súlyos szabálytalanságot is megállapítottak. Ezért elvárják a BYD vezetésétől, hogy a jövőben szavaikat tettekkel igazolva, működésüket a környezetvédelmi és egyéb jogi előírásokkal teljes összhangban folytassák.

Az ügy időközben politikai dimenziót is kapott. Mihálik Edvin és az Összefogás Szeged Jövőjéért frakció azt kezdeményezte, hogy a város vonja vissza a BYD számára korábban megítélt ötéves építményadó-kedvezményt. A javaslatot a Tisza szegedi országgyűlési képviselője, Stumpf Péter is támogatja, arra hivatkozva, hogy az építkezés során több környezetvédelmi és munkavédelmi probléma is felmerült.

Botka László polgármester viszont azt állítja, a kedvezmény nem a BYD-nak, hanem a területnek járt. Erről pedig még azelőtt döntöttek, hogy kiderült volna, a cég Szegeden építene gyárat.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.