Több tucat zalai településen gond van a vízellátással, 18 ezer fogyasztót érint a korlátozás
Nem csak Zalaszentgróton nincs elég víztartalék, a térségben összesen 29 településen másodfokú vízkorlátozást kellett elrendelni, elsősorban az ivóvízhálózatról történő öntözések miatt. A korlátozás összesen 18 ezer fogyasztót érint, Zalacsány és Kehidakustány esetében nyaralóövezeteket is – közölte a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója kedden az MTI megkeresésére.
Arnhoffer András azt mondta, több mint 40 éves szakmai tapasztalata alatt még nem volt példa ilyen mértékű vízhiányra – Zala ugyanis az egyik legcsapadékosabb megye, idén azonban komoly aszály sújtotta. A talajvízszint jelentősen csökkent az egész térségben, miközben az emberek hatalmas mennyiséget használnak fel öntözésre az ivóvízhálózatból. „Megtehetik, mert egy üveg sör árából tulajdonképpen ezer liter ivóvízhez jutnak hozzá”, aminek az előállítása, tisztítása ugyanakkor többe kerül mint az ásványvízé, mondta a cégvezető.
Az érintett területen kilenc tározója van a közműcégnek, ebből kettő már szinte teljesen kiürült, ezért a magasabban fekvő területeken érezhető leginkább a vízhiány. Zalaszentgrót feljebb eső részein, illetve Bazsiban, Döbröcén, Kisgörbőn, Nagygörbőn, Sümegcsehiben és Türjén az alacsony víznyomás miatt lajtoskocsikkal biztosítanak ivóvizet az ott élőknek.
A cégvezető azt is mondta, az ellátási területükön eddig összesen 69 település esetében kérték az önkormányzatoktól a vízkorlátozás elrendelését, elsősorban megelőzési céllal, de a döntés innentől már a településeken múlik. A Zalaegerszeg nyugati vízművéről ellátott városrész és a környező települések esetében is javasolták az elsőfokú korlátozást, az ottani gógánhegyi ivóvíztározóban kedden délben már csak 14 százalékon állt a töltöttség.
A vízkorlátozásnak az a lényege, hogy minden embernek legyen ivóvize, hogy megvédjék a szociális és egészségügyi intézményeket, gyermekintézményeket, és hogy tűzivizet tudjanak biztosítani a tűzoltók számára. Az első fokozatnál arra kérik a fogyasztókat, hogy tömlővel vagy automata öntözőrendszerekkel ne locsoljanak. Emellett tilos medencéket feltölteni, autót mosni, járdát vagy háztetőt hűteni, de nem lehet ilyenkor tűzcsapról mezőgazdasági vagy ipari célra sem ivóvizet használni. Másodfokú korlátozásnál már az ipari felhasználóknak minimum 20 százalékkal kell csökkenteniük a vízvételezést.
Ha valaki illegálisan vizet vesz le a rendszerről, akkor lopás és közüzem megzavarása miatt is büntetőeljárás indul ellene.
Arnhoffer szerint a klímaváltozás valószínűleg tovább rontja a helyzetet, kellenek az átgondolt kapacitásbővítések, nem feláldozva az ivóvízkészleteket öntözésre és egyéb célokra. Az embereket rá kell venni arra, hogy gyűjtsék a csapadékvizet vagy szabályosan létesítsenek talajvizes fúrt kutakat, és abból öntözzenek. Szerinte megtörténtek volna a szükséges fejlesztések is a hálózaton, ha az elmúlt 16 évben lett volna rá pénzük és nem esett volna ki 20 milliárd forintnál is több bevétele a Zalavíz Zrt.-nek és az önkormányzatoknak.
