Kevés olyan „ügyet” ismer a magyar nyilvánosság, amely megfoghatatlan. De „Zsolti bácsi” sztorija ezek közé tartozik, és mint valami szellem kering már hónapok óta a politikai nyilvánosságban. A kampányban a Fidesz–KDNP-t támadták miatta, most viszont a Fidesz lőné vele Magyar Péter miniszterelnököt.
A sztori lényege, hogy egyáltalán nem biztos, hogy van sztori. Pontosabban annak a „sztorinak” a hitelessége erősen kérdéses, amiből ered a „Zsolti bácsizás”.
Az van. A „Zsolti bácsi-ügy” keletkezése egy bonyolult eseményláncolat és két teljesen különálló történet politikai célú összemosásának a következménye. Egy olyan történet, amelyről egyelőre nem lehet tudni, kitaláció, vagy valóság – mégis sokan valóságosként kezelik.
Az egyik esemény: tavaly májusban letartóztatták a Szőlő utcai javítóintézet igazgatóját, Juhász Péter Pált és élettársát.
A másik: szeptemberben Kuslits Gábor, a fővárosi gyermekvédelem volt igazgatója a Válasz Online-nak adott interjújában kijelentette, hogy szakmai körökben két magas rangú politikust emlegetnek, akik védhették az igazgatót (egyiküknek fiúkat, másikuknak lányokat vittek). Bár Kuslits később elismerte, hogy ez csak ellenőrizetlen szóbeszéd volt, a közbeszédben azonnal terjedni kezdtek nevek. Ekkor kezdődött a „Zsolti bácsizás” a második nyilvánosságban, azaz a közösségi média egyes bugyraiban.
Igen, Juhász Péter politikai-közéleti influenszer (az Együtt volt politikusa), aki az ügy egyik legfőbb motorja és katalizátora a nyilvánosságban. A Kuslits-interjú után, szeptember 19-én Juhász Péter közzétett egy videót, amelyben egy magát „lelkésznek” mondó férfi, az akkor még arctalanul nyilatkozó Látó János elmesélte, hogy 10 évvel ezelőtt Ózdon két fiú elmondta neki: egy magas rangú politikus fekete autóval járt az otthonukba szexuális céllal. Bár a fiúk az arcát nem látták, a tévében a hangja alapján azonosították, mondván: „hát hiszen ez a Zsolt bácsi”. Juhász a videóban megjegyezte, hogy a történet nem bizonyítható, de utalt arra, hogy az érintett egy „vadász”.
Úgy, hogy Juhász Péter videója után a DK országgyűlési képviselője, Arató Gergely a parlamentben Semjén Zsoltnak szegezte a kérdést, hogy ki az a Zsolti bácsi. Semjén válaszul hevesen kikelt magából, és karaktergyilkosságnak, illetve „Belzebub-vádnak” nevezte az állításokat. Semjén azzal vágott vissza, hogy egy nevesített feljelentés nélküli, puszta pletykára épülő kérdésre nem fog neveket bedobni a köztudatba, mert azzal önmagában elindítaná a gyanúsítgatást, ami pontosan a politikai ellenfelei célja.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter gyorsjelentést készíttetett, amelyből kiderült, hogy a pletykákat elindító Kuslits Gábor elismerte: semmilyen bizonyítéka sincs, csupán ellenőrizetlen szóbeszédre alapozta a politikusok emlegetését.
Az ügyészség eközben házkutatást tartott Juhász Péternél és lefoglalta az eszközeit. Erre reagálva Puzsér Róbert szolidaritási tüntetést szervezett a Kossuth térre, ezen Látó János is beszédet mondott, akiről addigra kiderült, hogy valójában egy megkérdőjelezhető hitelességű prédikátor. A demonstráció és a kezdeti parlamenti csaták után az ügy a közelgő választás kampányeszközévé vált. De nem jutottunk közelebb a megfejtéshez.
Juhász célja az volt, hogy nyomravezetői díjat kalapozzon össze, amellyel kideríthető Zsolti bácsi kiléte.
Juhász a gyűjtés megindításakor kijelentette: ő maga ugyan tudja, kiről van szó, de ez a tudás önmagában nem állja ki a jog próbáját, mert nem tudja bizonyítani. A pénzzel – ami mindössze 10 nap alatt közel 100 millió forintra duzzadt – azt az embert szerette volna megjutalmazni, aki a bíróság előtt is megálló, kézzelfogható bizonyítékkal szolgál a politikus személyazonosságára.
Erre az ellentmondásra többen is felhívták a figyelmet. Jogi értelemben nem tudja, és az állítása mindaddig csupán politikai kommunikáció és pletyka marad, amíg nincsenek a bíróság előtt is megálló, kézzelfogható bizonyítékok. Juhász állítása, miszerint „tudja”, sokkal inkább a politikai és médiatérben használt sejtetés és nyomásgyakorlás eszköze volt, nem pedig valódi, megalapozott tudás. Maga Juhász is elmozdult később erről a pontról: az áprilisi magabiztos kijelentése után júniusra már hátrálni kezdett, és elismerte, hogy a beérkező információkat kénytelen „városi legenda vagy pletyka szintjén” kezelni.
Nem.
Juhász azt ígérte, hogy a teljes összeget szétosztja civil szervezetek között.
Igen, az ügyben valóban felbukkant egy szereplő, akit áprilisban, már a választás után a Magyar Péter testvére, Magyar Márton által tulajdonolt Kontroll.hu portálnak a Szőlő utcai ügy koronatanújaként mutatott be: ő Bangó Sándor, akit a médiában helyenként „Sanyika” néven emlegetnek. Ő a Szőlő utcai intézet egyik lakója volt.
Nem. A Szőlő utcai javítóintézet egykori lakójaként a Kontroll előtt a DK szólaltatta meg őt egy interjúban. Ekkor még kitakart arccal és eltorzított hanggal beszélt a Szőlő utcai javítóintézetben elszenvedett traumáiról. A DK-s interjút követően, tavaly novemberben az ügyészség is hivatalosan kihallgatta őt tanúként két alkalommal, a javítóintézet egykori igazgatója, Juhász Péter Pál ellen folyó büntetőeljárás keretében. Bár Sanyika már ezeken a fórumokon is beszélt az intézetben történt bántalmazásokról, a „Zsolti bácsi” nevet először a Kontrollnak adott interjújában mondta ki ugyanabban a kontextusban, névvel és arccal a nyilvánosság előtt.
Akkor még nem beszélt róla az ügyészeknek.
Azt állította, hogy a javítóintézet letartóztatott igazgatója, Juhász Péter Pál bántalmazta őt, és egy alkalommal levitte a sötétbe egy politikushoz, „Zsolti bácsihoz”. Állítása szerint a szexuális aktus után, a villany felkapcsolásakor látta meg a távozó politikust, akit gyerekként akkor még nem ismert fel. Ez volt az első alkalom, hogy a Szőlő utcai szálat és a „Zsolti bácsi” nevet egy lap konkrétan ugyanabban a kontextusban mutatta be. Az interjú végén elhangzott, hogy a Kontroll szerkesztősége már tudja, ki az a Zsolti bácsi, de a személyiségi jogok védelme miatt akkor még nem hozták nyilvánosságra.
Önmagában az, hogy egy súlyosan traumatizált, a politika által rángatott áldozat mond valamit a kamerák előtt, még nem bizonyít semmit – a végső szót az ügyészségnek kellene kimondania. Azt nem tudhatjuk, hogy Bangó igazat mond-e, és ha igen, kire gondol, mivel a szavai mögött jelenleg semmilyen független, tárgyi bizonyíték nem áll. Ráadásul a fiú a Szőlő utcával kapcsolatban említette a nevet, noha korábban a „Zsolt bácsi” név egy teljesen másik, 10 évvel ezelőtti ózdi történetben bukkant fel.
Ellenkezőleg! Bár a Kontroll-interjú után Bangó vallomást tett az ügyészségen, ezt komoly hezitálás előzte meg: a Kontrollnak adott interjúja után először jelezte, hogy vallomást fog tenni, majd a hatalmas nyomásra és a bizonyítékok hiányára hivatkozva visszakozott, végül egy nappal később újból meggondolta magát, és valóban megjelent a hatóságok előtt és megnevezte „Zsolti bácsit”. Utána a nyilvánossággal közölte, hogy az ügyészség arra kérte, egyelőre ne hozza nyilvánosságra a nevét és további részleteket, mert ezzel veszélyeztethetné a folyamatban lévő nyomozást.
Nem. Ezt onnan tudjuk, hogy ő maga mondta el a KlikkTV-nek adott interjújában. Ő azt állítja, hogy bár vállalta ezt a vizsgálatot, de egészségi okok miatt elmaradt. Ezt az állítását nem ellenőrizte senki.
Valóban ezt állította a riporter, de erős a gyanú, hogy a lap nem győződött meg a tényekről vagy ők is csak Bangó – egyébként nem ellenőrzött – kijelentésére hagyatkoztak. Erre utal, hogy Magyar Márton, a Kontroll alapítója később már árnyaltabban fogalmazott egy közleményben. Azt írta, hogy neki „ma sincs tudomása arról, hogy Bangó Sándor hazudott volna az interjúban »Zsolti bácsi« vezetéknevéről”.
Azért, mert Pócs János fideszes képviselő júniusban közzétett egy hangfelvételt, amelyen a vád szerint Bangó elismeri, hogy négymillió forintot kapott a Tisza Párttól a terhelő vallomásért. Bangó és a Kontroll.hu ezt hamisítványnak nevezte.
A Fideszben az egész „Zsolti bácsis” sztorit rágalomnak tartják és a Tisza Pártot sejtik mögötte. A kormányváltás után a Kontroll.hu robbantotta ki újra az ügyet Bangó Sándor interjújával – azt sugallva, hogy a szálak a Fidesz–KDNP prominenseihez vezetnek –, Pócs ezért a választás után egy politikai válaszcsapást indított. A célja valószínűleg az, hogy megfordítsa a narratívát, és rábizonyítsa a politikai ellenfelére, hogy a „Zsolti bácsi-ügy” valójában egy kitalált sztori, amelyet a Tisza Párt épített fel és finanszírozott saját politikai haszonszerzése érdekében. Ezt a szándékot igazolja, hogy Pócs a parlamentben közvetlenül Magyar Pétert kérdezte az ügyről, a videóihoz pedig egyértelműen azt a leírást adta, hogy „A Zsolti bácsis szálak a Tisza párthoz vezetnek”.
A fideszes politikus közzétett egy hangfelvételt, amelyen a vád szerint a koronatanú, Bangó Sándor hangja hallható, amint azt mondja: „Kedden megkaptam a négymilliót. Remélem, hogy megvédenek, mert azt mondták.” Pócs szerint ez igazolja, hogy a fiút pénzzel és lakással motiválták a hamis vallomásra.
Pócs interjút készített a Szőlő utcai javítóintézet volt nevelőjével, a „kétdiplomás” Kiss Márióval, aki a kamerák előtt azt állította, hogy Bangó Sándor több ponton is hazudik, és az egész ügyet a Tisza Párt építette fel politikai haszonszerzésből.
Ezen kívül Pócs állítása szerint egyéb olyan információk és bizonyítékok is a rendelkezésére állnak, amelyek ellentétesek Bangó vallomásával. Ezeket a nyilvánosságnak nem mutatta meg, arra hivatkozva, hogy már korábban átadta őket az ügyészségnek.
A történet legfrissebb pontja egyébként egy júniusi videó, amelyben Bangó Sándor – reagálva Pócs János vádjaira – megígérte, hogy mivel az ügyészségen már megtette, július 9-én a nyilvánosság előtt is meg fogja nevezni, hogy kicsoda „Zsolti bácsi”. Addig is, a Kontroll.hu és ő rágalmazási pereket indítottak Pócs János és a nevelő ellen a szerintük hamisított hangfelvétel miatt.
A Fidesz azért Magyar Pétert és a Tiszát vette elő, mert a Kontroll.hu a miniszterelnök testvérének a lapja, és ezért kötik a Tisza Párthoz. A Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely a parlamentben ezt mondta Magyarnak: „Ön az érdemi vitát viszont fenyegetéssel és sértegetéssel helyettesíti, ez nem visz bennünket sehova. Ehelyett azokra a botrányokra legyen kedves reagálni, amelyek egyébként a választási kampányba való durva beavatkozást sejtetnek a Tisza részéről. Azt gondoltuk, hogy ezektől ön távol tartja magát, de kiderült, hogy csak kamu-Zsoltibácsi ügy van”. Gulyás szavaira Magyar Péter is reagált. „Szégyellje magát, de nagyon!” – mondta a miniszterelnök. Ugyanezen az ülésen a fideszes Panyi Miklós a Zsolti bácsizást egy jól felépített politikai terméknek tartja, amivel az egész jobboldali közösséget pedofíliával bélyegezték meg. „Kicsit furcsa ezeket megint egy olyan frakciótól hallani, amelyhez Kaleta Gábor köthető” – reagált Magyar Péter, és azt mondta: soha nem ejtette ki a száján azt, hogy Zsolti bácsi.
