Első fokon hat és fél év fegyházra ítélték Joób Márton világbajnok kenust, de szabadlábon maradhat a jogerős döntésig

Lehajtott fejjel hallgatta az ítéletet Joób Márton csütörtökön a Szegedi Törvényszéken. Az egykori szegedi önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus családja megtört arccal ült a tárgyalóteremben, miközben a bíró több órán át ismertette a 271 millió forintos költségvetési csalási ügyben hozott elsőfokú döntést.

A bíróság végül hat év hat hónap fegyházbüntetésre ítélte az elsőrendű vádlott Joóbot különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt. Emellett hét évre eltiltották a közügyektől, 1,5 millió forintos pénzbüntetést szabtak ki rá, valamint elrendelték több ingatlanjának elkobzását.

Az ítélet még nem jogerős. Joób és védője teljes körű fellebbezést jelentett be, így az ügy másodfokon folytatódik.

Joób mellett további négy vádlottat is bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt marasztalt el a bíróság. Mind az öt személyt kizárták a feltételes szabadság lehetőségéből, és három, illetve hat év közötti szabadságvesztést szabtak ki rájuk. Más vádlottak rövidebb, felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.

A bíró szerint a vádlottak olyan céghálót működtettek, amelynek célja az áfafizetési kötelezettség csökkentése volt. A konstrukció lényege az volt, hogy a szórólapterjesztési munkákat papíron különböző alvállalkozók végezték, a cégek egymásnak számláztak, a rendszer végén azonban az áfát nem fizették be. Az összegeket készpénzben vették fel, majd visszaosztották egymás között.

Az indoklás szerint a rendszer működtetésében több gazdasági társaság, stróman és ügyvezető vett részt fiktív számlák használatával. A bíróság úgy látta, hogy ez már túlmutatott egy egyszerű költségvetési csaláson, ezért elfogadta az ügyészség érvelését arról, hogy bűnszervezet működött. A bűnszervezeti minősítésnek különös jelentősége van, mert ez jelentősen növeli a kiszabható büntetés mértékét, és kizárja a feltételes szabadság lehetőségét.

Joób a teljes eljárás során tagadta a bűncselekmény elkövetését. Védekezése szerint nem tudott a rendszer valódi működéséről, a pénzügyi és adminisztratív ügyeket pedig Harangozó László intézte, aki szintén vádlottja az ügynek.

A bíró azonban részletesen ismertette, miért nem fogadta el ezt az érvelést. Mint mondta, több tanúvallomás, elektronikus dokumentum, e-mail és a nyomozás során tett vallomás is arra utalt, hogy Joób tisztában volt a szervezet működésével. A bíróság szerint ráadásul vezető szerepet töltött be a rendszerben, amit több vádlott vallomása is alátámaszt. „Bármennyire is ártatlan valaki, ilyen esetekben fel kell ismernie, hogy valami nem stimmel” – fogalmazott a bíró.

A bíróság külön kitért arra, hogy Joób a nyomozás egy szakaszában még részletes vallomást tett a rendszer működéséről, később azonban már azt állította, hogy nem tudott a szabálytalanságokról.

A költségvetést összesen 271 millió forintos vagyoni hátrány érte. Az indoklásban elhangzott az is, hogy Joób esetében több mint százmillió forintnyi, a bűncselekményből származó vagyongyarapodást azonosítottak, ezért több ingatlanra is vagyonelkobzást rendeltek el.

A büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelték Joób büntetlen előéletét, egészségügyi állapotát, a kilenc kiskorú gyerekről való gondoskodását, valamint azt, hogy korábban kárenyhítést teljesített. Súlyosbító körülménynek számított ugyanakkor, hogy a bíróság szerint hosszú időn át működtette a rendszert, és másokat is bevont.

Az ítélethirdetés után az ügyészség Joób letartóztatását is indítványozta arra hivatkozva, hogy a kiszabott büntetés miatt fennáll a szökés veszélye. A védelem ezt azzal vitatta, hogy Joób végig együttműködött a hatóságokkal, rendszeresen megjelent a tárgyalásokon, és kilenc kiskorú gyerekről gondoskodik.

A bíróság végül nem rendelte el a letartóztatását, így Joób Márton a másodfokú eljárásig továbbra is szabadlábon védekezhet.A többi vádlottra a bíróság különböző hosszúságú szabadságvesztéseket, pénzbüntetéseket, közügyektől és gazdasági társaságok vezetésétől való eltiltásokat szabott ki, több esetben pedig vagyonelkobzást is elrendelt.

A büntetőeljárás több éve zajlik. Az ügyben 18 ember ellen emeltek vádat, közülük többen már korábban beismerő vallomást tettek vagy egyezséget kötöttek az ügyészséggel. Joób Márton a per során végig tagadta bűnösségét. Korábbi vallomásában azt mondta, hogy nem követett el bűncselekményt, vállalkozásai valós gazdasági tevékenységet végeztek, és a vádiratban szereplő állításokkal nem ért egyet.

Joób 2014-ben lett önkormányzati képviselő az MSZP–DK–Együtt–PM–Szegedért koalíció támogatásával, 2019-ben pedig újra megválasztották, akkor már Botka László frakciója, az Összefogás Szegedért színeiben. 2020-ban, miután intézkedtek ellene, lemondott tisztségéről, és a városvezetővel való viszonya is megromlott, 2022-ben kizárták a frakcióból. 2024-ben függetlenkéntindult el korábbi szövetségese ellen a polgármesteri székért.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.