Részletes jelentést adott ki az európai természetes fürdőhelyek 2025-ös vízminőségéről az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. Összesen több mint 22 ezer strandot vizsgáltak, ezeknek 85 százaléka kiváló minősítést kapott, és csak 1,5 százalékuk kapott rossz értékelést. A vízminőséget két, az emberi egészségre veszélyes baktérium jelenlétének vizsgálatával állapítják meg.
Két kategóriában vizsgálták a fürdőhelyeket, külön rangsorolták a tengerpartokat és külön a belvizeket, azaz a folyókat és tavakat. A tengerparti fürdőhelyek összességében jobb minősítést kaptak, de Magyarország ebben a versenyben nem játszott. Összesen közel 15 ezer strandot néztek meg, a legjobb vízminőséget Cipruson, Litvániában és Szlovéniában mérték, ezekben az országokban minden fürdőhelyen kiváló volt a vízminőség. A legrosszabb eredményt az albán strandokon kapták, ott csak a fürdőhelyek 15,9 százalékán kiváló a vízminőség, 23 százalékán pedig kimondottan rossz.
A folyók és tavak vízminőségében Ausztria, Finnország és Dánia végzett az élen. Az uniós átlag szerint a belvizek több mint 78 százalékán kiváló a vízminőség. A magyar folyóknak és tavaknak azonban csak a 64 százaléka kapott kiváló minősítést, közel 22 százalékukon jó a víz, és csak a strandok 1,4 százalékán rossz. A fürdőhelyek közel tíz százalékát nem minősítették.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kereshető térképre rakta a tavalyi eredményeket, ezt itt lehet böngészni. Megnyugtató, hogy a legnépszerűbb magyar fürdőhely, a Balaton körül majdnem minden strand kiváló vagy jó minősítést kapott, és a térképről az olvasható le, hogy a déli parton jobb a vízminőség, mint az északin.
