Bóka János szerint nem volt sikertelen az Unió kitaktikázása a Vitnyédre tervezett menekülttáborral

„Ezt én nem nevezném a kitaktikázás sikertelenségének, mert a mi sikerességi mutatónk az, hogy a nemzeti érdekeket tudjuk-e érvényesíteni” – mondta Bóka János fideszes képviselő, korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter a Telexnek, miután kijött a parlamenti ülésteremből és a 2024-ben Vitnyédre tervezett menekülttáborról kérdeztük. Szerinte az előző kormánynak hatékonyan sikerült megvédenie az ország határait, el tudta érni, hogy „Magyarország dönthesse el, ki lép az ország területére és ki nem”. Bóka azt mondta, hogy „ennek volt politikai és volt anyagi ára is”, de úgy értékelték, ez az ár alacsonyabb, mint annak az ára, hogy végrehajtsák a migrációs paktumot és a korábbi bírósági ítéletet.

Azt maga Orbán Viktor mondta a Fidesz szombati tisztújító kongresszusa előtt, hogy a vitnyédi menekülttáborral az előző kormány célja az Európai Unió kitaktikázása volt. Bóka János szerint viszont arról volt szó, hogy 2023 végén, 2024 elején egybecsúszott az Európai Bíróság Magyarország ellen hozott, bírság fizetéséről szóló ítélete és az, hogy az Unió elfogadta a migrációs paktumot.

„A lojális együttműködés elve jegyében mi is magunk elé húztuk egyrészt a bírósági döntést, másrészt a migrációs paktumot” – mondta a képviselő. A minisztériumával emiatt előterjesztéseket készítettek a kormánynak arról, hogy „a bírósági ítélet végrehajtása, illetve a migrációs paktum végrehajtása lehetséges-e úgy, hogy egyébként az általunk értelmezett alapvető stratégiai érdekeinket nem sérti, és nem megy túl azon a felhatalmazáson, amit a migrációs népszavazáson politikai értelemben kaptunk”.

Készültek ilyen előterjesztések, amik opciókat tartalmaztak, ezeket aztán mérlegelte a kormány, ami egyben felhatalmazást is adott egyeztetésekre az Európai Bizottsággal, hogy „amennyiben ilyen intézkedések születnének, akkor a Bizottság szerint a napi 1 millió eurós bírságot érintő bírósági ítélet végrehajtottnak minősül vagy nem”. Bóka szerint a kormányüléseken és az Európai Bizottsággal folytatott megbeszéléseken „világossá vált, hogy ez nem járható út semmilyen szempontból, tehát nem tudunk olyan megoldást találni, ami a bírósági ítélet végrehajtását és a migrációs paktumnak az átültetését is jelentené, és egyúttal megfelelne a mi politikai célkitűzéseinknek”. Ezért döntött úgy az előző kormány, hogy nem hajtják végre az eredetileg felvázolt opciót.

Arra a kérdésre, hogy a vitnyédi tábor felújítása közben eredetileg is iskolát akartak-e csinálni a komplexumból, ahogy azt Gulyás Gergely frakcióvezető is állította, azt mondta: az épület olyan katasztrofális állapotban volt, hogy már a helyiek kérték a bezárást. Szerinte csak a felújítási és állagmegóvási munkálatok közben „alakult ki az a koncepció, hogy akkor ezt oktatási célokra kell használni, mint ahogyan ezt oktatási, illetve nevelési célokra fogják használni már az ősztől is”.

De akkor miért volt szükség drótkerítésre az objektum körül? Bóka azt mondta, ezt nem tudja megítélni, mert nem volt a helyszínen, nem tudja, hogy „ott milyen installációkat helyeztek el, vagy egyébként az építkezés az hogyan nézett ki”.

Magyar Péter a szombati sajtótájékoztatóján részletesen beszélt arról, hogy többek között akkori kormányülésekről készült feljegyzések alapján 2024-ben egy menekülttábor építését tervezte a migrációt amúgy kategorikusan elutasító Orbán-kormány Vitnyédre. Magyar a témáról a parlament hétfői ülésén, a napirend előtti felszólalásában is részletesen beszélt. Egyenként fel is szólította azokat a képviselőket, Gulyás Gergelyt, Tuzson Bencét, Vitályos Esztert és a hiányzó Lázár Jánost és Szijjártó Pétert, hogy a fejükre olvassa: mindannyian tudtak a tervekről.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnök szavaira azzal reagált, hogy az előző kormány nemcsak elutasította a migrációt, hanem mindent meg is tett annak érdekében, hogy az országnak ne kelljen napi egymillió eurós bírságot fizetnie. Gulyás szerint az Európai Unió Bíróságának 2024-es ítélete után az Orbán-kormány úgy döntött, Magyar pedig most ennek a dokumentumait idézi, hogy olyan helyzetbe hozza az EU-s tárgyalóinkat, hogy a napi 1 millió eurós bírságot ne kelljen fizetni. Ennek szerinte nemcsak Vitnyéd volt a része, hanem a migrációs paktumnak is van egy olyan eleme, ami a mi korábbi tranzitzónáink visszahozatalát jelentette volna.

Gulyás egyben kijelentette, hogy Vitnyéden szeptembertől iskolai oktatás fog folyni, emiatt volt szükséges az épület felújítása. „Ránk esik a plafon” – mondta Magyar Péter Gulyás felszólalása alatt.