Azt akarták, hogy a fideszes kapcsolatait elhallgassa a fővárosi korrupciós ügy kulcsfigurája
FRISSÍTÉS 10:25-KOR: Cikkünket a Fidesz-frakció sajtóosztályának közlése alapján frissítettük Bánki Erik válaszával.
Politikai körökben sokan csak „láthatatlan embernek” nevezték azt a céghálót mozgató, most az ötvenes évei elején járó nagyvállalkozót, aki a nemrég letartóztatott fővárosi politikusokat érintő korrupciós ügy kulcsfigurája. A jobboldali és baloldali politikusokkal is szoros kapcsolatban álló Z. Zsolt portfóliója a milliárdos parkfenntartási bizniszektől a parkoláson át több mindenre kiterjedt. A politikusok lefizetésén alapuló, ciklusokon és pártokon átívelő korrupciós gépezete hosszú éveken át olajozottan működött, a háttérben zajló fővárosi közbeszerzéseket manipulálva.
A rendszerbe akkor került porszem, amikor néhány éve a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága lekapcsolt egy Kecskemét környékén működő számlagyárat. Ez önmagában nem nagy hír, sok ilyen számlagyár bukik le, de ezúttal a szálak Z. Zsoltig vezettek.
Az addig radar alatt lévő Z. Zsolt ellen bűnszervezetben és üzletszerűen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indított eljárást a NAV.
Miután letartóztatták, budapesti politikai körökben kisebb pánik alakult ki, mert többen attól tartottak, hogy a nagyvállalkozó esetleg alkut akar kötni a hatóságokkal, ennek pedig az általa lefizetett politikusok látják majd a kárát, és az a rendszer, ami a vesztegetések révén egészen addig jól működött.
Azok, akik attól tartottak, hogy Z. Zsolt lesz a bűnbánó, nem tévedtek. Azért, hogy mentse a bőrét, a nagyvállalkozó 2024 tavaszán megpróbált egyezséget kötni Budapesten, a Központi Nyomozó Főügyészségen, a KNyF-en keresztül – annak ellenére, hogy a költségvetési csalásos ügyét baranyai ügyészek felügyelték, arra a KNyF-nek nem igazán volt ráhatása. 2024 májusának elején a KNyF-en több napon át tartó meghallgatásán részletesen beszámolt a politikai kapcsolatairól, ám ekkor még csak baloldali, akkori ellenzéki politikusokat nevesített. Köztük olyanokat is, akikkel nem állt közvetlen kapcsolatban.
Z. Zsolt egy idő után rájött, hogy az egyezségkötés nem úgy halad, ahogy egyesek ígérték neki, ezért lépett. 2024. október 2-án kiegészítette és módosította a vallomását, mondván, hogy korábban hamis ígéretekkel vezették félre.
A Telex által megszerzett vallomás szerint Z. Zsolt ekkor árulta el, milyen „alkut” ajánlottak neki az első kihallgatásai előtt.
Az alkut azért tesszük idézőjelbe, mert Z. Zsolt nem olyan alkut értett alatta, amit az ügyészséggel kötött, hanem egy olyan ígéretet, amely állítása szerint (fideszes) politikai körökből érkezett hozzá. Megmondták neki, melyik ügyvéd lássa el a képviseletét.
„Amikor felmerült, hogy hogyan lehetne az én ügyemben számomra valamilyen kedvezőbb fejleményt kieszközölni, akkor olyan tanácsot kaptam, hogy hatalmazzam meg az engem az előző meghallgatásaimon képviselő ügyvédet, aki majd össze fogja tudni hozni az egyezséget az ügyészséggel. Konkrétan megkaptam, hogy ha a baloldali politikusokkal kapcsolatos korrupciós együttműködéseim részleteit feltárom, ugyanakkor a jobboldali politikusokkal fennállt ugyanilyen jellegű kapcsolataimat teljes egészében rejtve hagyom, akkor konkrétan 3 év 2 hónap szabadságvesztést fogok kapni, nem lesz bűnszervezeti minősítés a költségvetési ügyemben, 2024 év pünkösdjére otthon leszek, és az egyezség el lesz intézve” – áll a Telex által megszerzett vallomásában, amit 2024 október elején tett.
Z. Zsolt állítása szerint ezt az üzenetet egy közvetítőn keresztül egy akkori országgyűlési képviselő juttatta el hozzá, a Legfőbb Ügyészség egyik vezetőjére hivatkozva. Eszerint nemcsak azt mondták meg Z. Zsoltnak, hogy ne beszéljen a fideszesekről, de még azt is, hogy a meghallgatásain melyik ügyvédet bízza meg a képviselettel. Az az ügyvéd a 2024. májusi kihallgatásain végig mellette volt, így tudta, kikről beszél Z. Zsolt, de ami ennél lényegesebb: kikről nem.
Mivel azonban telt az idő, és az ígéretekből semmi sem teljesült, a nagyvállalkozó októberben úgy döntött: a fideszes kapcsolatairól is kitálal. Tette mindezt annak ellenére, hogy nem jött létre az ügyészséggel az egyezség.
Októberi meghallgatásán elmondta, hogy ezúttal a teljes történetet ki szeretné bontani, nem kihagyva belőle az akkor még kormánypárti kapcsolatait sem. Ahogy abban a vallomásában fogalmazott, a „kapott kérdésekből is látható volt, én is tudtam, hogy az általam elmondott korrupciós történetben vannak lyukak, így nyilván összeraktam én is, hogy valószínűleg az ügyészség pontosan látja, hogy nem teljes a történet, és ezért nincs előrelépés.”
A Telex megkereste azt az ügyvédet, aki Z. Zsoltot még a 2024. májusi meghallgatásain képviselte és akit az októberi meghallgatására a nagyvállalkozó már más ügyvédre cserélt le. A májusi meghallgatásán jelen lévő ügyvéd – miután elmondtuk neki, milyen ügyben keressük – lapunknak azt mondta: „nem emlékszik” erre, „nem tudja”, mi történt Z. Zsolt meghallgatásain. Az ügyvéd arra sem reagált érdemben, hogy tanácsolhatták-e Z. Zsoltnak őt, mint ügyvédet az alku sikere érdekében. Az ügyvéd csak annyit ismételgetett: „nem tudja”, „nem emlékszik” erre.
Z. Zsolt vallomásának hitelességét erősítheti, hogy a nagyvállalkozó kész volt arra, hogy hazugságvizsgálatnak vesse alá magát. És jóllehet mindent elmondott a korrupciós hálózat működéséről és szereplőiről, az érintett, többségében papíron hozzá nem köthető, de valójában az érdekeltségébe tartozó cégekről, a költségvetési csalási ügyét vizsgáló Baranya Vármegyei Főügyészség végül nem volt hajlandó megkötni vele az egyezséget. Ez a döntés egyértelműen a Z. Zsolt által a vallomásaiban megnevezett politikusoknak kedvezett. Legalábbis akkor.
Az ügyben érintett szereplők aggodalma érthető volt, mivel a Telex által megszerzett dokumentumokban súlyos állításokat fogalmazott meg a nagyvállalkozó. Z. Zsolt a KnyF-en részletesen elmesélte, hogyan és miért fizetett le kormánypárti és ellenzéki politikusokat annak érdekében, hogy a rendszer, amelynek a haszonélvezője volt, zavartalanul működhessen. Egyebek mellett beszélt a zuglói parkolásról, az abban érintettekről, a II., a III., a XII., és a XIX. kerületekben végzett parkfenntartási munkákról, a szocialista Molnár Zsolthoz és Őrsi Gergelyhez, a fideszes Puskás Péterhez és más politikusokhoz fűződő kapcsolatairól, a közétkeztetésről, a fideszes Bánki Erikről, Gór Csabáról, a momentumos Szkaliczki Tündéről és másokról.
Az óbudai ügyek csak egy részét alkották a történeteknek.
Vallomásaiban Z. Zsolt ugyanis messze nem csak az óbudai önkormányzatot érintő ügyekről beszélt, hanem egy sokkal kiterjedtebb korrupciós hálót tárt fel, amelynek ő maga központi szereplője volt.
Részletesen elmesélte, mennyi pénzt osztott vissza a politikusoknak, ahogy azt is részletezte, milyen konspirációs technikát alkalmaztak. Állítása szerint a számlagyárra is részben azért volt szükség, hogy a vesztegetési pénzeket ki tudja termelni. Akadt olyan politikus, aki a 120 millió forintnyi kenőpénz felét euróban kérte, mert finanszíroznia kellett a külföldön élő feleségét. Z. Zsolt részletesen beszámolt Molnár Zsolt életmódjáról és költekezési szokásairól, tekintettel arra, hogy talán őt ismerte a legjobban mind közül.
A nemrég letartóztatott politikusoknak azonban nem csak Z. Zsolt – önmagára nézve is terhelő – vallomásai miatt fájhat a feje. Információnk szerint más büntetőügyekben is születtek olyan vallomások, amelyek Z. Zsolt állításait igazolták vissza. Mi több, a 2024 nyarán letartóztatott Czeglédy Gergelynek sikerült az, ami Z. Zsoltnak nem. Czeglédyvel az ügyészek egyezséget kötöttek, a politikus magára nézve is terhelő vallomást tett – ezek egyébként szintén egyeznek a Z. Zsolt által elmondottakkal.
Czeglédy egyebek mellett azt állította, hogy a kenőpénzeket „pártfinanszírozásra” használták. A politikus egyik, a Telex által megszerzett vallomásában elmesélte, hogy 2006-ban a helyi, óbudai fideszesek egy étteremben közölték velük: ha ellenzékként nem piszkálják őket a helyi, kényesebb ügyek miatt, akkor kapnak pénzt a kampányukra.
„Mindannyiunk számára egyértelmű volt, hogy minden párt gyűjt ún. kampánypénzeket. (...) Az a pénz, amit az önkormányzatok felé beszámlázó cégek fizetnek nem legálisan, és aminek fejében vagy elvégzik a megrendelt szolgáltatást, vagy pedig el sem végzik” – áll Czeglédy vallomásában. Ez a rendszer egészen a közelmúltig működött.
Czeglédy beszélt az ügyészeknek Z. Zsoltról is, akiről elmondta, hogy tíz éve ismeri és „mára már mondhatni, hogy haveri, baráti viszonyban vagyunk egymással, de ez fokozatosan alakult ki.” Arra nem emlékezett, hogy ki mutatta be őket egymásnak, úgy fogalmazott, hogy „vagy Puskás Péter vagy Molnár Zsolt”.
Z. Zsoltról elmondta még, hogy a vállalkozónak „széles baráti társasága van”, „külön ápolja a kapcsolatokat a jobboldali fideszes politikusokkal, illetve a baloldali emberekkel, amihez az utóbbi időben néhány momentumos politikus is csatlakozott.” Czeglédy arról is beszélt, hogy ő ugyan közvetlenül soha nem vett át pénzt Z. Zsolttól, viszont szemtanúja volt annak, hogy más (fideszes) politikus igen – abból a pénzből pedig állítása szerint egy-két nap múlva ő is kapott, mégpedig a vallomásában általa megnevezett és fideszes politikustól.
A Telex által megszerzett dokumentumok alapján egyértelmű, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen legkésőbb már 2024 végén összeállt a kép arról, miként működött ez a pártokon átívelő korrupciós hálózat.
A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói 2026 júniusáig vártak arra, hogy az ügy egyes szereplőit meggyanúsítsák. Múlt csütörtökön elrendelték Őrsi Gergely jelenlegi és Láng Zsolt korábbi II. kerületi polgármester letartóztatását. Emellett letartóztatták Molnár Zsolt volt MSZP-s pártigazgatót és parlamenti képviselőt, Puskás Péter óbudai Fidesz-elnököt, két momentumos politikust, Szkaliczki Tündét és Matisz Károly pártigazgatót, valamint két cégvezetőt. Ezzel kapcsolatban a vádhatóság azt közölte, hogy „egy parkfenntartási munkákat végző, több önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló céget ténylegesen irányító vállalkozó (ő Z. Zsolt – a szerk.), ezen cég és az azzal azonos cégcsoporthoz tartozó más cégek érdekében szerződések folyamatos biztosítása, azok zavartalan fenntartása, illetve szerződési feltételek javítása céljából 2011–2024 között önkormányzati ciklusokon és politikai oldalakon átívelően önkormányzati vezető és politikai pozíciót betöltő személyeket vesztegetett. A vesztegetési céllal kifizetett pénz összege meghaladja a 2 milliárd forintot.”
Z. Zsolt vallomásaiban azonban – más ügyekben – felbukkannak olyan politikusok nevei is, akiket eddig nem vettek őrizetbe.
Cikkünk megjelenése után Bánki Erik az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünknek: „a cikkben megnevezett illetőt nem ismerem, soha nem beszéltem vele, az ügyben semmiféle érintettségem nincs. A nevem szerepeltetése egy ilyen ügyben a megszólaltatásom nélkül kimeríti a rágalmazást.”
