„Csak azért, mert fideszes?” – nem győzte meg a vásárhelyieket, hogy a Rapcsák-szobrot a kommunista diktatúra múzeumába rakják

„Félreértés ne essék, Rapcsák már most is ott van az Emlékpontban” – ezzel érvelt a Szegedernek Márki-Zay Péter amellett, hogy a néhai polgármester szobrát is a kommunista diktatúrának és a rendszerváltásnak emléket állító intézménybe helyezik át. A vásárhelyi polgármester szerint ugyanis a köztéri alkotás már nem csupán Rapcsák Andrásról szól, hanem egy politikai korszak emléke is, amelynek szerinte a múzeumban van a helye.
A hódmezővásárhelyi közgyűlés május 27-én szavazta meg, hogy Rapcsák András egykori polgármester szobrát a Kossuth térről az Emlékpontban helyezzék el. Abba az intézménybe, amely elsősorban a kommunista diktatúra és a rendszerváltás helyi történetét mutatja be 1945-től 1990-ig.
A döntésből hamar politikai vita lett: a helyi Fidesz eltörléskultúrát emleget, amivel Márki-Zay Péter polgármester nem ért egyet, hiszen elmondása szerint a szobor nem tűnne el, hanem olyan helyre kerülne, ahol egy korszak történetének részeként lehetne értelmezni. Az általunk megkérdezett vásárhelyiek többsége ugyanakkor nem tartja indokoltnak az áthelyezést.
Rapcsák András 1990 és 2002 között volt Hódmezővásárhely polgármestere. Bár országgyűlési képviselőként a KDNP színeiben került a parlamentbe, politikai pályája később szorosan összefonódott a Fidesszel, ezért a helyi közéletben ma is gyakran a jobboldal egyik meghatározó vásárhelyi alakjaként emlegetik.
„Csak azért, mert fideszes?”
A Kossuth téren egyelőre még ott áll a Rapcsák-szobor. Több vásárhelyit is megkérdeztünk az áthelyezésről, többségük nem ért egyet a döntéssel.
„Csak azért, mert fideszes?” – tette fel a kérdést egy középkorú nő, aki elmondta, soha nem volt Fidesz-szimpatizáns, mégis furcsának tartaná, ha az 1990-ben megválasztott polgármester szobra egy olyan intézménybe kerülne, amelyet elsősorban a kommunista korszak bemutatásával azonosítanak. Mint mondta, ez olyan lenne, mintha a Terror Házába vinnék a szobrot, aminek szerinte nincs sok értelme, hiszen Rapcsákot nem egy „véres diktatúra jellemezte”.
Két fiatalabb férfi azt mondta, hogy Rapcsák András meghatározó és ikonikus alakja volt a városnak, ezért nem látják indokoltnak a szobor áthelyezését. Kérdéseinkre ugyan nem tudtak konkrét fejlesztéseket vagy intézkedéseket kiemelni, de szerintük Rapcsák neve összeforrt az 1989–90-es rendszerváltás utáni Hódmezővásárhellyel, ezért továbbra is sokan pozitívan emlékeznek rá.
Egy idősebb nő ennél is határozottabban fogalmazott. Szerinte „hülyeség” az egész, és az áthelyezésnek nem látja semmi értelmét. „Nincs itt semmilyen rendszerváltás” – mondta a 2026-os kormányváltásra utalva. „Maradjon csak ott a szobor, ahol van, nem zavar az senkit.”
Rapcsák már most is az Emlékpontban van
Márki-Zay Péter a Szegeder kérdéseire megerősítette, hogy valóban az Emlékpontba helyezné Rapcsák András szobrát, ennek pedig több oka is van. A polgármester szerint a szobor évek óta megosztja a helyieket, ezért jobb helyen lenne egy történeti kontextusba helyezett kiállítás részeként. Úgy fogalmazott, hogy bár Rapcsákot sokan tisztelték, a város fejlődésének megítélése korántsem egyértelmű. Márki-Zay szerint Hódmezővásárhely Rapcsák és később Lázár János polgármestersége alatt is lemaradt más településekhez képest. A megkérdezett vásárhelyiek ugyanakkor másképp látják. Az egyik nő a Szegedernek azt mondta, Rapcsák ideje alatt nagyon jó működött a város, míg most szinte minden támogatástól elesik a vezetés, véleménye szerint ez Márki-Zay Péternek köszönhető.
A támogatások elmaradását ugyanakkor mással is lehet magyarázni. Lázár János volt építési és közlekedési miniszter 2023-ban ugyanis arról beszélt, hogy ha a vásárhelyiek újraválasztják Márki-Zay Pétert, akkor a város „a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthat”. A polgármester többször azt állította, hogy a várost politikai okokból éri hátrányos megkülönböztetés.

Márki-Zay polgármester arról is beszélt, hogy szerinte a szobor nemcsak Rapcsák Andrásról szól, hanem arról a politikai korszakról is, amelyet követően Lázár János meghatározó szereplővé vált a városban és az országos politikában.
„Félreértés ne essék, Rapcsák már most is ott van az Emlékpontban” – mondta, arra utalva, hogy az egykori polgármester képe és története már jelenleg is része az intézmény kiállításának. Szerinte ez azért lehet, mert az Emlékpont létrehozói annak idején fontosnak tartották, hogy az intézmény ne csak a kommunista diktatúráról, hanem a rendszerváltás korszakáról is szóljon. A polgármester szerint a kiállítás ráadásul nem kizárólag a diktatúra történetét mutatja be, hanem a korszak hétköznapi emlékeit és helyi történeteit is.
Ahol véget ér a NER, ott kezdődne a múzeum
Márki-Zay azonban ennél nagyobb léptékben gondolkodik, szerinte ugyanis az Emlékpont történeti ívét ki lehetne terjeszteni egészen a NER lezárulásáig, ami szerinte „a valódi rendszerváltás”, a szobor pedig pont oda illene.
A polgármester szerint a közelmúlt történetének feldolgozását még most kellene elkezdeni, amíg rendelkezésre állnak a dokumentumok, a tárgyi emlékek és azok a tanúk, akik személyesen élték át az eseményeket. „Mi azt szeretnénk, ha történészek feldolgoznák Magyarország rendszerváltástól 2026-ig terjedő időszakát, benne az úgynevezett NER-korszakot” – mondta.
Márki-Zay szerint a kutatásnak a rendszer működését, politikai gyakorlatait és vitatott ügyeit is vizsgálnia kellene. Úgy látja, a korszak tudományos feldolgozása segíthet megérteni az elmúlt másfél évtized történéseit, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben ne ismétlődjenek meg ugyanazok a hibák.
Az általunk megkérdezett vásárhelyiek többsége ugyanakkor ezt az elképzelést sem fogadta kitörő lelkesedéssel. Többen inkább nevettek az ötleten, mások szerint pedig jelenleg fontosabb ügyekkel kellene foglalkoznia a városnak – hogy pontosan mivel, azt nem szerették volna kifejteni.
A korábban idézett idős hölgy egyenesen nevetségesnek találta az ötletet, majd azt mondta, hogy az elmúlt 16 év tökéletes volt, így nincs értelme bemutatni ezt a korszakot.
A város ugyanakkor már elküldte az ehhez szükséges megkereséseket az illetékes állami szerveknek, így a döntés innentől részben az ő kezükben van – mondta Márki-Zay. A polgármester úgy véli, hogy a kormány támogathatná a kezdeményezést, mert szerinte a NER korszakának történeti feldolgozása közérdek.
Szerinte Magyar Péter már kiérdemelte
Márki-Zay egyébként Rapcsák kapcsán korábban úgy érvelt, hogy nem támogatja a közelmúlt politikusairól elnevezett utcákat és szobrokat. A választások előtt viszont kiderült, hogy Magyar Péternek mégis szobrot állítana. Ezzel kapcsolatban most azt mondta lapunknak, hogy az ötletet továbbra is támogatná, viszont a megépítésre még nem most kerülne sor. A polgármester szerint ennek jelenleg az a legnagyobb akadálya, hogy a Tisza Párt elnöke még él, a szobor megvalósulását pedig csupán a halála után érzi alkalmasnak. Márki-Zay úgy látja, Magyar már most kiérdemelte ezt az elismerést azzal, hogy sikerült legyőznie Orbán Viktort.
A Rapcsák-szoborral és a NER korszakot bemutató kiállítással kapcsolatban megkerestük az Emlékpontot is. Az intézmény jelenleg nem kívánt nyilatkozni az ügyben, ugyanakkor jelezték, hogy amennyiben a tervek megvalósulnak, később szívesen válaszolnak a Szegeder kérdéseire.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.