A kormány felülvizsgálja a hulladékgazdálkodási rendszert, és szigorítaná az akkumulátoripar szabályozását
A kormány több új környezetvédelmi intézkedésről döntött a szerdai ülésén – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő. Elmondása szerint az új határozatok célja a természeti környezet védelme, a fenntarthatóság erősítése és élhetőbb környezet biztosítása a jövő generációinak. A kabinet többek között felülvizsgálja a hulladékgazdálkodási rendszert, szigorítaná az akkumulátoripar szabályozását, valamint új környezetvédelmi felelősségi rendszert vezetne be.
A kormány vizsgálatot indít a 2023-ban létrejött hulladékgazdálkodási koncessziós rendszer működéséről is, amit jelenleg a Mol-csoporthoz tartozó Mohu működtet. Köböl Anita közölte, hogy az elmúlt években sok kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy a 35 évre szóló rendszer valóban megfelelően szolgálja-e a lakosság, az önkormányzatok és a környezet érdekeit. Ezért szeptember 1-jéig részletes jelentést kérnek a működésről, a beruházásokról és a közpénzek felhasználásáról.
A szóvivő arról is beszélt, hogy a kormány önálló országos környezetvédelmi főhatóság létrehozását készíti elő, és országos ellenőrzési program indul a legnagyobb környezeti kockázatot jelentő ipari üzemeknél. Június végéig elkészül az akkumulátoripar és más veszélyes üzemek országos ellenőrzési terve, emellett megszüntetik azt a szabályt is, ami alapján miniszteri döntéssel lehetett kijelölni akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszíneit. A cél az, hogy a jövőben ne egyedi politikai döntések, hanem egységes és átlátható szabályok alapján szülessenek meg az ilyen beruházások.
A kabinet egy új, a jelenleginél jóval szigorúbb környezetvédelmi felelősségi rendszeren is dolgozik. Köböl Anita szerint a mostani bírságok elvesztették visszatartó erejüket, a szabályozás pedig tele van kiskapukkal. Az új rendszer a „szennyező fizet” elvére épül majd, vagyis a környezeti károk költségeit azoknak kell viselniük, akik a szennyezést okozzák. A szigorítás főként az akkumulátoripart, a vegyipart, a veszélyes hulladékkezelést, valamint a víz- és talajszennyezést érintheti.
A kormány emellett átmeneti fakitermelési moratóriumot vezet be a legértékesebb védett állami erdőkben és Natura 2000-es területeken. A korlátozás 2026. szeptember 30-ig lesz érvényben, ezalatt a szakemberek felmérik az erdők állapotát, és új természetvédelmi szabályokat dolgoznak ki. Köböl Anita szerint a moratórium nem veszélyezteti a tűzifaellátást, mert kizárólag a védett erdőterületekre vonatkozik.
