Tarr Zoltán: Egy miniszternek nem kell mindentudónak lennie, fontos, hogy tanuljon

A 24.hu hosszú interjút készített Tarr Zoltánnal, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterrel, aki az interjú során részletesen beszélt arról, hogyan élte meg a Fidesz propagandakampányát, milyen elvek alapján akarja átalakítani a kultúrát és a közmédiát, illetve hogyan képzeli el a Tisza-kormány működését.

A beszélgetés elején a róla elhíresült mondat kerül szóba, amire a Fidesz egy teljes hadjáratot épített fel. Ez volt azaz eset, amikor a Mandiner közzétett egy összevágott videót, ami egy etyeki tiszás fórumon készült. Ezen a fórumon Dálnoki Áron, a Tisza gazdasági munkacsoportjának a vezetője megszavaztatta a jelenlévőket és megállapította, hogy a közönség nyolcvan százaléka a többkulcsos adót támogatja, és csak páran szavaztak az egykulcsos adóra. Ezek után Tarr Zoltán vette át a szót, aki hosszasan magyarázta, hogy a választás előtt sok mindenről nem szabad beszélni, ilyen például az adókérdés is. „Választást kell nyerni, és utána mindent lehet” – fogalmazott.

Tarr szerint a kijelentést szándékosan kiragadták a kontextusából, és a propagandagépezet tudatosan torzította el. A 24.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott: „a Fidesz propagandamédiája képes volt nemcsak mondatokat, hanem akár szavakat vagy szótagokat is összevágni és más jelentést adni neki”. Elismerte, hogy nem volt „bölcs mondás”, ugyanakkor szerinte az ügy jól mutatta, hogyan működött a rendszer: emberek ellehetetlenítésére és lejáratására épült.

Azt is elmondta, hogy a támadások célja nemcsak ő volt, hanem a Tisza és Magyar Péter gyengítése is. Tarr arról is beszélt, hogy a politikai nyomás ellenére a hite segítette át a nehéz időszakon. Kiemelte, hogy eredetileg nem akart politikus lenni, és mostani szerepét is szolgálatként fogja fel: „a jelenlegi pályámon ugyanazt az Istent szolgálom, akit az egyházban szolgálni igyekeztem”.

Szerinte a politika akkor vállalható, ha az emberek javát szolgálja, és hangsúlyozta, hogy korábban ételfutárként és állami cégnél dolgozó alkalmazottként sem gondolta volna, hogy egyszer miniszter lesz. A kulturális miniszteri kinevezésével kapcsolatban azt mondta, nem pályázott a posztra, de szerinte előny lehet, hogy nem tartozik egyik kulturális klikkhez sem. Úgy látja, a kulturális élet rendkívül megosztott lett, ezért kívülállóként objektívebben tudja szemlélni a rendszert. Azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem irányítani akarja a kultúrát, az egyházakat vagy a civil szférát, hanem biztosítani akarja azok szabad működésének kereteit. „A legfontosabb kérdés, főleg egy ilyen rendszer leváltása után, hogy a kultúra, a média, az egyház autonóm módon tud-e működni” – mondta.

Tarr szerint az előző rendszer az emberek és közösségek szuverenitását rombolta le, miközben saját magát szuverenistának nevezte. Úgy fogalmazott, hogy „a szabadság az a levegő, amit belélegzünk”, és szerinte ezt vette el az elmúlt tizenhat év politikai rendszere. Azt állította, hogy Magyarország sok szempontból kiszolgáltatottá vált, miközben a hatalom folyamatosan a nemzeti szuverenitásról beszélt.

A közmédia átalakításáról szólva Tarr elismerte, hogy a kampányban ígért gyors változások még nem történtek meg, de szerinte ez a jogállami működésből következik. Azt mondta, a jelenlegi közmédia „nem nevezhető kiegyensúlyozott hírszolgáltatásnak”, ezért az MTVA teljes átvilágítása elindul. Szerinte az átalakítás kétlépcsős lesz: először a legsúlyosabb torzulásokat kezelik, majd új médiatörvény készülhet.

Hangsúlyozta, hogy a rendszer rendkívül összetett, ezért nem lehet egyik napról a másikra átalakítani. A közmédia jövőjéről azt mondta, fél éven belül új vezetés jöhet létre, és addig átmeneti vagy szakértői irányítás működhet. Közben vizsgálni fogják azt is, hogyan költötték el az MTVA évente több mint 160 milliárdos költségvetését. Tarr szerint „ez a több mint évi 160 milliárd nem helyénvaló”, és ki kell deríteni, valóban túlárazott produkciós szerződések működtek-e a háttérben. A kulturális intézményekkel kapcsolatban Tarr hangsúlyozta, hogy nem bosszúpolitikát akarnak folytatni, ugyanakkor átvilágítják a NER időszakának támogatási rendszerét.

Ókovács Szilveszterrel és Vidnyánszky Attilával kapcsolatban azt mondta, tárgyalni fog velük, de szerinte véget kell vetni annak a rendszernek, amelyben „bizonyos körök leuraltak különböző kulturális területeket”. Hozzátette: „nem arról van szó, hogy embereket el kell tüntetni és el kell temetni”, hanem arról, hogy a kulturális élet újra pluralista legyen. Kemény kritikát fogalmazott meg a NER kulturális támogatási gyakorlatával kapcsolatban is. Szerinte a rendszer politikai lojalitás alapján osztotta a pénzeket, miközben sok valódi alkotó háttérbe szorult.

Külön említette a nagy állami támogatásokból készült kurzusfilmeket és reprezentatív kulturális projekteket. Azt mondta: „a politikai kurzustartalmaknak vége”, és ez nemcsak a filmiparra, hanem a teljes kulturális szférára vonatkozik. Az interjú végén Tarr arról beszélt, hogy szerinte az új rendszer egyik legfontosabb feladata a társadalom gyógyítása. Úgy látja, az elmúlt évek gyűlöletközpontú politikája súlyosan torzította a közéletet, és a kultúrának kulcsszerepe lehet abban, hogy az emberek újra közösségként tudjanak működni. Szerinte a Tisza-kormány célja nem egyszerű kormányváltás, hanem politikai kultúraváltás is: „ha nem így gondolkozunk, akkor egy idő után nem leszünk mások, mint azok, akiket leváltottunk” – mondta a miniszter.