Élő környezetért felelős minisztérium szóvivője: A természetvédelem a lakosság megszólítása és bevonása nélkül nem lehet sikeres

„A ma embere nem a természetben él, és ezért nem is ismeri, ismerheti annak kényszerítő ökológiai törvényeit. Társadalmi szinten kell meggyőzni az embereket arról, hogy jelentősen vagy éppen alapvetően kell változtatnunk az életmódunkon a fenntartható vízgazdálkodásért vagy éppen a hulladékhegyek elkerülése, jóléti civilizációnk megőrzése érdekében. Az új szaktárcának ezért is nagy feladata lesz az, hogy a lakosságot cselekvő módon tudjuk bevonni a természetvédelembe” – mondta a 24.hu-nak adott interjúban Orbán Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szóvivője.

Orbán korábban a Fővárosi Állat- és Növénykertben majd a Jászberényi Állatkertben dolgozott, 2006-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa volt, ahol többek között a társadalmi kapcsolatokért felelt. Gajdos László kérte fel, hogy legyen az újonnan felálló Élő Környezetért Felelős Minisztérium szóvivője. „Nagyjából négy percig hittem azt, hogy gondolkodhatok a dolgon, azután tudatosult bennem, hogy a mostani helyzetben erre a felkérésre szakemberként és az ország polgáraként nem lehet nemet mondani” – mondta.

Orbán szerint az új minisztérium előtt az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a megoldásokhoz sok esetben a szemléleten kell változtatni. „Ezért van kiemelt szerepe a megfelelő kommunikációnak, hogy az emberek felé hatékonyan tudjuk eljuttatni azoknak a megoldásoknak az üzenetét, amelyek segítségével korunk létkérdésproblémái kezelhetőek, megoldhatóak” – fogalmazott.

A hatékony cselekvéshez Orbán szerint nemcsak az állampolgárok, lakóközösségek, hanem az államigazgatási szervek, önkormányzatok gondolkodásmódját is át kell alakítani. A lakosság bevonásának egyik központi eszköze az lehet, „ha a nagy, országos kérdéseket lefordítjuk a mindennapi élet, kiemelten a települések és a családok működési szintjére is”.

2010-ben szűnt meg a környezetvédelem önálló minisztériuma, Orbán szerint „utólag visszatekintve sajnos beigazolódott, hogyha nincs szakértői háttér egy területen, szakmai fék és egyensúly, akkor minden szempontból lehet szabadon garázdálkodni. Az akkori helyzethez képest nagyságrendekkel rosszabb most a környezet állapota”. A szakember szerint viszont így legalább lehet látni, hogy „milyen szakterületen mihez kell hozzányúlni, hogy javítsunk a helyzeten és a struktúrán. Mivel ehhez idő kell, különösen a már érezhető eredmények felmutatásához, a társadalom és a szakma részéről is türelemre van szükség” – mondta.

A szakember szerint a minisztériumokban is ciklusukon átívelő, hosszú távú stratégiák alapján kell építkezni, ez pedig különösen érvényes a környezetvédelmi tárcára, hiszen „ma már a rövid távú gondolkodással a hétköznapokban sem lehet megúszni a szembenézést a civilizációnk hibás döntéseivel, amelyet közösen és nagyon gyors, hatékony döntések mentén kell megkezdenünk kijavítani, és végig a távoli jövőbe tekintve dolgozni”.