Miután a Fidesz nekiment a Norvég Civil Alapnak, L. Ritók Nórát felkeresték az Alkotmányvédelmi Hivatal tisztviselői

L. Ritók Nóra oktatásügyi szakértő, aki az Igazgyöngy Alapítvány elnöke a Partizánnak adott interjút arról, hogyan jártak be hozzá kérdezősködni egy éven át az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai. L. Ritók elmondta, hogy 2014-ben, miután a Fidesz nekiment a Norvég Civil Alapnak, egy titkosított számról hívták fel. Közölték vele, hogy másnap be kell mennie az Alkotmányvédelmi Hivatalba. A szakember azt mondta, hogy ekkor még nem is tudta, hogy a hivatal nemzetbiztonsági ügyekben jár el.

Másnap két tisztviselővel találkozott, akik elmondták, hogy „minden nemzetbiztonsági eszköz a rendelkezésükre áll, hogy kövessék a munkáját”. Eleinte általános dolgokról érdeklődtek a szervezet munkájával kapcsolatban, de olyan kérdés is elhangzott, hogy „fel lehetne-e lázítani a cigányokat”.

A szakember ezt először viccnek gondolta, és meg volt győződve róla, hogy ez „csak” egy megfélemlítő akció, amiért az Igazgyöngy is a Norvég Civil Alaptól kapott támogatásokat. Egy hónappal később azonban újra megkeresték, és egy éven keresztül rendszeresen, havi szinten találkoztak vele a hivatal munkatársai.

Magyarázatként annyit mondtak, hogy szakmailag akarnak tőle tanulni, ám rendszerint olyan dolgokról faggatták, amelyek nyilvánosak voltak. Egy alkalommal például az Antiszegregációs Kerekasztal tagjainak nevét kérdezték tőle, ami szintén nyilvános volt. „Ne haragudjon, ezt miért kérdezi tőlem? És akkor azt mondta, hogy »mert nem mindegy, hogy milyen sorrendben mondja«. Akkor elkezdtem nagyon rosszul érezni magam, és mondtam, hogy ezt nem akarom folytatni, kössenek velem nyilvános szerződést” – mondta L. Ritók, akinek ilyenkor mindig megígérték, hogy intézkednek, de sose lett belőle semmi. Az sem volt világos, hogy a megkeresés akkor miért minősült államtitoknak.

A szakember szerint egyértelmű volt, hogy az újságírókkal folytatott hívásait lehallgatják, mert időnként visszahallották a pár mondattal előbb elhangzottakat.

L. Ritókot lelkileg is nagyon megviselték a megkeresések. Azt mondta, ügyvéddel is konzultált, aki figyelmeztette, hogy akár büntetőjogi következménye is lehet annak, ha beszél az esetről. Most azért döntött a nyilvánosság mellett, mert szerinte fontos kimondani: „nem lehet így bánni a civilekkel”.

Szerinte az elmúlt években nemcsak a társadalmi problémákkal kellett megküzdeniük, hanem egyre erősödő politikai és intézményi nyomással is. Elmondása szerint a fordulópont 2015–2016 környékén jött el, amikor az alapítvány fokozatosan kiszorult a hazai pályázati rendszerből. Bár továbbra is próbáltak állami és uniós forrásokra pályázni, rendre elutasították őket, sokszor szerinte abszurd indoklásokkal.

Volt olyan eset, amikor azt írták: nincs elég tapasztalatuk. L. Ritók szerint ekkor vált világossá számukra, hogy „feketelistára” kerültek. L. Ritók szerint az Igazgyöngyöt az elmúlt években rendszeresen érték lejáratókampányok is. Felidézte például, amikor a Magyar Péterhez köthető szemüvegadomány elfogadása után indult ellenük támadás a kormányközeli médiában. Azt mondta, a személyes támadásoknál jobban fájt neki, hogy a civileket általában is ellenségként kezdték kezelni.

Az oktatás helyzetéről szólva külön kitért Balog Zoltán szerepére. L. Ritók szerint a volt emberierőforrás-miniszter felelőssége jelentős az oktatási szegregáció erősödésében. Azt mondta: az egyházi iskolarendszer kiterjesztése sok településen oda vezetett, hogy az állami iskolák szegregálódtak, miközben az egyházi intézmények elszívták a jobb helyzetű gyerekeket. L. Ritók Nóra korábban a Most jövök című műsorunkban is szerepelt.