Első az egyenlők között – a választás után ki akart szállni, most Magyar Péter egyik legbizalmasabb embere lett

Két emberről már biztosan tudjuk, hogy erős, befolyásos pozícióhoz jutottak a Tisza-kormányzatban. Az egyik Ruff Bálint, aki miniszterként a Miniszterelnökséget vezetheti, a másik Tóth Péter, akit nemzetbiztonsági főtanácsadóvá nevezett ki Magyar Péter miniszterelnök. Tóth Péter a Tisza Pártot győzelemre segítő kampányfőnökként már bizonyított, de mostantól egészen új területen kell helytállnia.

Pedig Tóth az elsöprő választási győzelem után visszalépett, pontosabban ki akart csekkolni. Még áprilisban bejelentette, hogy a civil életben folytatja tovább, nem vállal kormányzati szerepet. Ezért is számított meglepetésnek, hogy a miniszterelnök felkérte, ő pedig elfogadta a nemzetbiztonsági főtanácsadói pozíciót. A kormányzatra rálátó források a Telexnek azt mondták, Tóth bizalmi ember, és Magyar elég erősnek tartja ahhoz, hogy megbirkózzon ezzel a számára új területtel.

Magyar Péter a szerdai sajtótájékoztatón azt mondta Tóth kinevezésének a körülményeiről, hogy bár korábban bejelentette, hogy visszavonulna, ő győzködte, hogy vállaljon valamilyen pozíciót. Elmondása szerint azért tett így, mert Tóthnak „elképesztő tehetsége van közösségek vezetéséhez, szigorú elszámoláshoz, kreatív, az egyik legjobb vezető, akit valaha megismertem.”

Ahhoz, hogy meg lehessen érteni Tóth Péter pozíciójának jelentőségét, és azt, mit is csinál egy nemzetbiztonsági főtanácsadó, érdemes röviden megismerni a nemzetbiztonsági igazgatást, ami a 2015-ös migrációs válság után, 2016-tól kezdett átalakulni. Az addig széttagolt struktúra akkor indult el a központosítás, az úgynevezett „egycsatornás” információs modell felé. Ennek az átalakulásnak az első állomása a 2016-ban létrehozott Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) volt, amit eredetileg fúziós központnak szántak.

Noha a TIBEK célja az információk összehangolása volt, a gyakorlatban csak a rendészeti és belbiztonsági adatokra korlátozódott a hatásköre, miközben a polgári és katonai hírszerzés elkülönülten működött tovább. Ezt a hiányosságot próbálták orvosolni a nemzeti információs államtitkár (NIÁT) posztjának létrehozásával. A posztot egyfajta összekötő kapocsnak szánták a szakmai és a politikai szint között. Gyökeres fordulat ebben 2022-ben, az ötödik Orbán-kormány megalakulása után történt, azzal egyidejűleg, hogy Pintér Sándor belügyminisztertől és a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztériumtól a Rogán Antal miniszter vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá kerültek a polgári titkosszolgálatok. A kormány ekkor szüntette meg a TIBEK-et, és helyette létrehozta a Nemzeti Információs Központot. A Rogán Antal minisztériumához tartozó NIK kiterjesztett jogkörökkel rendelkező nemzetbiztonsági csúcsszervvé vált, amely az összes titkosszolgálattól kérhet be adatokat. Ekkor alakult meg a Védelmi Tanács is.

A NIK legfontosabb újítása volt, hogy a kormányzati hírigényeket „egycsatornássá” tette: a nemzetbiztonsági szolgálatok – a katonai hírszerzés kivételével – közvetlenül nem teljesíthettek külső hírigényt, minden információt a NIK-en keresztül kellett átfuttatni. Ehhez adatátadási kötelezettséget írtak elő minden szolgálat számára, így biztosítva, hogy a politikai döntéshozókhoz egyetlen elemzés jusson el. A hírigény azt jelenti, hogy a kormányzatnak szüksége van információkra a szolgálatoktól, és ezt jelzi feléjük, a szolgálatok pedig leszállítják a kért adatokat.

Ez a struktúra 2024-ben érte el mostani formáját, amikor a kormány – amerikai mintára – kiemelt rangra emelte a nemzetbiztonsági főtanácsadó posztját. Noha maga a tisztség korábban a NIÁT keretein belül létezett, de 2024-től miniszteri rangú, közvetlenül a miniszterelnöknek felelő pozícióvá vált.

Ekkor, 2024 tavaszán két fiatal káder is befolyásos pozíciót szerzett. A fideszes országgyűlési képviselő, Farkas Örs polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár lett, és Biró Marcellt nevezték ki nemzetbiztonsági főtanácsadónak. Míg Farkas a főnöke, Rogán alá tartozott, addig Biró inkább fölé, hiszen közvetlenül Orbán Viktorhoz volt bekötve. Nemzetbiztonsági főtanácsadóként Biró irányíthatta a NIK-et, valamint ő vezette a Védelmi Tanács üléseit is – kivéve, amikor Orbán megjelent egy-egy ülésen, mert akkor a miniszterelnök volt a góré. Az persze kérdés, kié volt a valódi befolyás és kinek volt nagyobb hatása arra, mi zajlik a szolgálatoknál: az Orbánnal szinte napi szinten konzultáló nemzetbiztonsági főtanácsadónak vagy az államtitkárnak, aki – Biró Marcellel ellentétben – napi szintű kapcsolatban állt a titkosszolgálatok vezetőivel? Sokak szerint Biró – a pozíciója ellenére – éppen azért nem számított fajsúlyos kormányzati szereplőnek, mert nem találta meg a hangot a szolgálatok vezetőivel. Pedig főtanácsadóként a Nemzetbiztonsági Irodát is ő vezette, azt az irodát, ahol egyébként Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár is megfordult.

A nemzetbiztonsági főtanácsadói poszt valóban befolyásos pozíció, és mivel nincs a láthatáron „konkurens”, a területet szintén felügyelő államtitkár, így az új kormányzati struktúrában tényleg Tóth Péter lehet a titkosszolgálatok politikai ura.

Szerdán a 444 arról kérdezte Magyar Pétert, nem aggályos-e, ha egy volt kampányfőnök ilyen pozícióba kerül. Az újságíró ezzel arra utalt, hogy a Tisza Párthoz túlságosan kötődő ember felügyelheti a jövőben a szolgálatokat. A miniszterelnök erre úgy reagált, hogy eddig is volt ilyen pozíció, és akik betöltötték, azok „sokkal több szálon kötődtek a Fideszhez, mint Tóth Péter a Tiszához”. (Biró Marcell előtt a katonai titkosszolgálati múlttal rendelkező Kovács József volt Orbán Viktor nemzetbiztonsági tanácsadója.)

Magyar Péter azt is hangsúlyozta, hogy Tóth nem tagja a Tisza Pártnak, és kampányfőnökként szakmai feladatot látott el. Szerinte a nemzetbiztonsági főtanácsadói munka felkészültséget, lényeglátó képességet, elemzőképességet, titoktartási, és egyfajta politikai, de hangsúlyozottan nem pártpolitikai attitűdöt és tehetséget. Ezek szerinte megvannak Tóth Péterben.

Ezekre a képességekre valóban szüksége van egy nemzetbiztonsági főtanácsadónak, hiszen egy ilyen kormányzati szereplő nem egy konkrét minisztériumot vezet, hanem a teljes kormányzati apparátus felett átívelő, horizontális koordinációt végez nemzetbiztonsági, honvédelmi és rendvédelmi kérdésekben. Egy főtanácsadó munkája a legmagasabb szintű stratégiai tervezéstől egészen a konkrét, operatív utasításadásig terjed.

A nemzetbiztonsági főtanácsadó az az elsődleges információs szűrő, akihez befutnak a titkosszolgálati jelentések, elemzések, és akinek feladata, hogy mindezek alapján a miniszterelnök számára világos, stratégiai döntési javaslatokat formáljon. Ezt egészítette ki 2024-től a közvetlen operatív irányítás joga, amelynek értelmében utasíthatja a NIK főigazgatóját. Ez a jogkör kulcsfontosságú, hiszen így a főtanácsadó határozhatja meg, hogy a „hírfúziós központként” működő szervezet mire fókuszáljon, és milyen specifikus információkat gyűjtsön be a többi szolgálattól.

A Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent kormányrendelet alapján Tóth Péter lett kijelölve arra is, hogy ha nem katonai kibertámadás éri az országot, akkor elrendelje a védelmet. Katonai jellegű kibertámadások esetében is ő rendelheti el a védelmet, de csak bizonyos esetekben.

Ebben a struktúrában a polgári és a katonai titkosszolgálatokat felügyelő miniszterek (Pósfai Gábor, Orbán Anita, Ruszin-Szendi Romulusz) befolyása is relatíve csökken, hiszen nem ők lesznek az egyedüli „kapuőrök” a titkosszolgálati információk és Magyar Péter miniszterelnök között. Sőt, a nemzetbiztonsági főtanácsadó „első az egyenlők között” a titkosszolgálati közösségben, mivel ő az, aki a legközelebb áll a tűzhöz (a miniszterelnökhöz), és akin keresztül a kormányzati akarat érvényesül a titkosszolgálati szektor egésze felett. Ezért aztán Tóth Péter egyfajta kontrollfunkciót is elláthat felettük a miniszterelnök nevében – feltéve, ha a 2024-ben kialakított struktúrát így hagyja az új kormányzat. Az például már látható, hogy a Védelmi Tanács megmarad, de például nem tudni, mi lesz a NIK sorsa, ahol egyébként több száz ember dolgozik.

Ha valaki, akkor az új kormányban Tóth lesz az, akinek a leghamarabb rálátása lesz a titkosszolgálatok működésére, így végső soron arra is, hogy az Orbán-kormány alatt valóban használták-e ezeket a szervezeteket direkt pártpolitikai célokra, például a Tisza Párt vagy más ellenzéki szereplők ellen. A volt kormányzat ez tagadta.

Nemzetbiztonsági körökben számítanak arra, hogy a titkosszolgálatok élén előbb-utóbb vezetőváltások történnek. Ez általában így szokott lenni kormányváltáskor, de most még inkább ez várható, mivel azt a Telexnek több, az új kormányzatot ismerő forrás is elmondta, hogy nincs meg a szükséges bizalom az új miniszterelnök és a szolgálatok vezetői között.

Ez persze egyáltalán nem meglepő, mivel Magyar nyilvánosan is azt az álláspontot hangoztatja, hogy az Orbán-kormány a titkosszolgálatokat használta fel a Tisza Párt ellen.

Persze sok minden függ majd attól is, kik lesznek az új titkosszolgálati vezetők és azokkal hogyan találja meg a hangot Tóth Péter, aki főtanácsadóként amolyan „tolmács” is lesz a szakma és a politikai vezetés között. Az, hogy ebben a szerepben Tóth sikeres lesz-e, alapvetően nem attól függ, mennyire ismeri a nemzetbiztonsági, rendvédelmi szektort. Sokkal inkább attól, mennyire találja meg a közös hangot azokkal a vezetőkkel, akiktől a bizalom újjáépítését reméli.

A nyugati demokráciákban a nemzetbiztonsági főtanácsadói posztot jellemzően olyan emberek töltik be, akiknek katonai, diplomáciai vagy nemzetbiztonsági múltjuk van. Nagy-Britanniában a nemzetbiztonsági főtanácsadók leggyakrabban karrier-diplomaták vagy egykori titkosszolgálati vezetők közül kerülnek ki, Németországban pedig a külügyminisztérium elitjéből.

Ugyanez igaz az Egyesült Államokra is, bár ott azért akadnak kivételek. Például Donald Trump egykori stratégiai főtanácsadója, Steve Bannon – aki a Nemzetbiztonsági Tanácsban (NSC) a minisztériumi és titkosszolgálati vezetők állandó bizottságában kapott helyet – alapvetően politikai kampányguru és médiatartalom-gyártó volt, nem pedig nemzetbiztonsági elemző vagy diplomata. Trump egyébként közismerten gyanakvó a hírszerző közösséggel (CIA, FBI) szemben, ezért tudatosan olyanokat akart a környezetébe, akiknek nincs kötődése ezekhez a szervezetekhez.