Hat év után véget ért a veszélyhelyzeti kormányzás Magyarországon. A veszélyhelyzeti állapotot még 2020-ban, a koronavírus-járványra hivatkozva hirdette ki az Orbán-kormány, majd 2022-ben is megtartotta, akkor már az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.
Gulyás Gergely még 2020-ban mondta azt, hogy „Hiába vádolt minket a baloldal azzal, hogy a különleges jogrend örökké fog tartani, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban”, a mondat végül rosszul öregedett. Az elmúlt években a Fidesz-KDNP-többségű országgyűlés sorra hosszabbította meg a veszélyhelyzeti állapotot, így végül az Orbán-kormány lényegében egy teljes négyéves ciklust különleges jogrendben kormányzott végig.
Magyar Péter a Tisza győzelme után azt kérte a Fidesztől, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, számításaik szerint ugyanis legalább 160 veszélyhelyzeti rendelet van jelenleg hatályban. „A leendő Tisza-kormánynak 150-160 jogszabályt kell módosítania, […] és ehhez kell pár hét. Úgyhogy azt kérjük a leköszönő kormánytól, hogy ha nem az a szándéka persze, hogy működésképtelenné tegye az országot az első napon, akkor ezt hosszabbítsa meg”.
Arról itt írtunk, hogy az átmenetet a jogi káosz elkerülése miatt kellett elkerülni: a veszélyhelyzet hirtelen megszűnésével egyik percről a másikra hatályukat vesztették volna azok a veszélyhelyzeti kormányrendeletek, amelyeket Orbán Viktorék az ukrajnai háborúra vagy korábban, a koronavírus-járványra hivatkozva hoztak az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével.
A háborús veszélyhelyzetet nem hosszabbította meg a leköszönő kormány, de május 9-én az országgyűlés megszavazta, hogy törvényre emeljék a veszélyhelyzeti rendeleteket. A Melléthei-Barna Márton által jegyzett törvény május 14-én lépett hatályba. A törvény november 30-ig fenntartja, hogy a fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók, illetve sertéstenyésztők átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek a hitelszerződéseik után. A ragadós száj- és körömfájás betegség következményeivel érintett gazdálkodók pedig 2027. június 30-áig részesülhetnek fizetési moratóriumban a hitelszerződéseik után, írja az MTI.
Törvényi szintre emelkedett az módosítás, amely a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter kötelezettségévé teszi a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátását. Marad a védett üzemanyagár is, az árrésstop szintén marad, de a piaci verseny miatt magasabb felső határt húztak meg ott. A januári tartós hideg miatti rezsikedvezmény elszámolásának határidejét is meghosszabbították, július 1-től pedig továbbra is 0 százalék marad a reklámadó.
Törvényi szintre emelkedett a kábítószer-kereskedelem elleni törvény, amely a helyszínek felelősségét firtatja.
