A TEK és a NIK sorsa még bizonytalan, a titkosszolgálatoknál viszont biztosan lesznek vizsgálatok

A titkosszolgálatoknál vizsgálatra számíthatnak, a Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Információs Központ sorsa még nem dőlt el, de valószínűleg nem minden nemzetbiztonsági szerv áll majd a belügyminiszter irányítása alatt, aki más mentalitású tárcavezető akar lenni, mint amilyen Pintér Sándor (vagy Rogán Antal) volt – nagyjából így lehetne leszűrni a Tisza-kormány leendő belügyminiszterének, Pósfai Gábornak a bizottsági meghallgatásán elhangzott nyilatkozatainak lényegi elemeit. Pósfait hétfőn a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi-és rendészeti bizottságban is meghallgatták. Emellett Orbán Anitát is meghallgatták, akihez külügyminiszterként a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatal irányítása kerül majd.

Nagyon nem akar olyan lenni, mint Pintér

„Nem akarok rendőrminiszter lenni” – gyakorlatilag ezzel a kijelentéssel indított a korábban a Decathlont igazgató, majd a Tisza operatív igazgatójaként tevékenykedő Pósfai. Ezzel lényegében elejét is vette annak, hogy amiatt érjék bírálatok, mert eddig semmi köze nem volt sem a rendvédelemhez, sem a belügyhöz, ellentétben elődjével, Pintér Sándorral.

Pósfai a laikusságát igyekezett inkább pozitívan, előnyként feltüntetni. Mint mondta, „a lojalitás nem lehet fontosabb a szakmaiságnál, ez különösen veszélyes lehet a rendvédelemben”, ezt pedig nem lehet nem úgy értelmezni, mint egyfajta negatív kritikát a Fidesz örökös belügyminisztere, Pintér Sándor felé. Strukturális változtatásokat ígért a belügyben, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy azok a feladatok, amelyek egy ideje a belügyi tárcát terhelik, noha nem odavalók, lekerülnek a minisztériumról. Ilyen az oktatás és az egészségügy. A bérrendezés kérdését azonban kerülte, arra hivatkozva, hogy nem tudni, mi van az államkasszában.

Pósfai meghallgatásain az nem derült ki, hogy kik lesznek az államtitkárai. A nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán a leendő belügyminiszter mellett ült dr. Retteghy András ügyvéd, aki a Nemzeti Választási Bizottságban a Tisza Párt delegáltja volt és Magyar Péter képviseletében is eljárt a Vogel Evelint érintő ügyben, de azt nem tudni, Retteghy kap-e kormányzati pozíciót vagy bármilyen más szerepet Pósfai mellett. Kerestük telefonon Retteghyt, de nem értük el.

Egyelőre bizonytalan a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a Nemzeti Információs Központ (NIK) sorsa.

A TEK jelenleg a Belügyminisztérium alá, míg a NIK a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozik. A TEK a régebbi, még 2010-ben, a második Orbán-kormány idején alapították. A megalapítása óta Orbán Viktor egykori személyi testőre, Hajdu János irányította. Kezdetben a TEK-re rossz szemmel, mondhatni irigykedve néztek a rendőrök, mert a szervezetbe rengeteg pénzt és erőforrást pumpált a kormány, és a titkosszolgálat sem zárta a szívébe, miután két terület (a terrorelhárítás és a szélsőséges szervezetek felderítése) is átkerült a TEK-hez az Alkotmányvédelmi Hivataltól. Később aztán a szélsőségesek felderítése visszakerült az AH-hoz, a terrorelhárítás viszont a TEK-nél maradt.

És mivel nincs más olyan szervezet, ami most a terrorelhárítással foglalkozna, a TEK-et nem lehet olyan egyszerűen megszüntetni. Vélhetően erre utalt Pósfai, amikor azt mondta: arra a technikai felkészültségre és tudásra, amit a TEK képvisel, szükség van, ezért nem fognak elhamarkodott lépéseket hozni ez ügyben. Szerinte senki nem mondta, hogy ezen a téren mást szeretne az új kormány, mert ez a munka nagyon fontos és mindenkit meg fognak tartani, aki ezen a téren speciális tudással rendelkezik. Korábban Magyar Péter jelezte, hogy őt nem a TEK, hanem a Készenléti Rendőrség fogja védeni. Sokan ezt is annak előszeleként értelmezték, hogy a TEK-et megszünteti az új kormányzat.

A TEK-et sok kritika érte az elmúlt 16 évben, ezeknek a kritikáknak egy része politikai, más részük szakmai természetű volt. Úgy tudjuk, hogy az április 12-i választás után a TEK-en belül komoly feszültség volt. Forrásaink szerinte ennek az az oka, hogy az állomány tagjai közül többen úgy érezték: az elmúlt időszakban a szervezet több olyan ügybe is belekeveredett, aminek erősen politikai színezete volt, ez viszont rontott a TEK külső megítélésén. Erre példa, hogy az ukrán aranykonvoj lefoglalásában is részt vett a TEK, de a terrorelhárítók csak a végrehajtók voltak abban a műveletben.

Kevésbé van a kirakatban a rogáni éra szülötte, a Nemzeti Információs Központ, ami 2022-ben kezdődő ciklus után jött létre és a sorsa ugyanúgy bizonytalan, mint a TEK jövője. A NIK egy értékelő-elemző szerv, ahol a különféle titkosszolgálatoktól származó információk futnak össze, elvileg ezekkel az információkkal segítik a kormányzati döntéshozatalt. Ugyanakkor a NIK-et is érték olyan vádak, hogy a kormányzati propaganda érdekében használták fel. Önmagában a NIK koncepciója nem ördögtől való, hiszen ha jól használják, akkor tényleg segítheti a döntéshoztalt – valószínűleg ez lehet az oka, hogy még nem született döntés a NIK sorsáról sem. Ahogy arról sem tudni, kihez tartozik majd a szervezet, ha úgy döntenek, megtartják. Ha a funkciójából indulunk ki, akkor a NIK-nek – feltéve, ha megmarad – a Miniszterelnökség alatt vennék a legnagyobb hasznát.

A titkosszolgálatoknál vizsgálatok lesznek

Újra egyesítik a rendvédelmi és a nemzetbiztonsági szervek felügyeletét – derült ki Pósfai Gábor meghallgatásán. Ez szakítás a 2022-ben kezdődő ciklussal, amikor a Nemzeti Védelmi Szolgálat kivételével a belügytől a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá kerültek a titkosszolgálatok. Most ezt visszacsinálnák, annyi eltéréssel, hogy az Információs Hivatal (hírszerzés) a külügyi tárca felügyelete alá kerülne.

Ha nem is lesznek egy tárca irányítása alatt, de az AH-nál és az IH-nál is vizsgálatok lesznek – ezt Pósfai és Orbán Anita leendő külügyminiszter külön-külön is megígérte. Sőt, az is kiderült ezeken a meghallgatásokon, hogy Pósfai, Orbán és Ruszin-Szendi Romulusz együttműködnek majd a nemzetbiztonsági szervek munkájában. Honvédelmi miniszterként Ruszin-Szendi fogja ugyanis felügyelni a katonai titkosszolgálatokat.

Pósfai ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a titkosszolgákat, mondván, „aki nem kompromitálódott, annak ezután is helye lesz a nemzetbiztonságban”.

Pósfai szerint „a legnagyobb kockázat az volt, ha ez tényleg így volt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt ellen használták” – utalt a leendő belügyminiszter arra, hogy az előző kormányzat szerinte az ellenzéki párt ellen használta a nemzetbiztonsági szerveket, ami szerinte aláásta a társadalmi bizalmat ezekben a szervezetekben.

Pósfai példát ugyan nem mondott, de nem nehéz kitalálni, hogy milyen ügyekre utalt, bár lényeges, hogy az állítását feltételes módban fogalmazta meg. A Szabó Bence rendőr százados által a kampány véghajrájában kirobbantott ügy lehet az egyik, bár ebben az ügyészség már vizsgálódik. Ennek a lényege, hogy Szabó szerint a titkosszolgálat felhasználásával akarhatták a Tisza Párt informatikai rendszerét bedönteni még a választások előtt. A kormányzat és az AH is tagadta a vádakat, szerintük kémelhárítási ügyről van szó, amit Szabó „benézett”. Ezzel kapcsolatban Kocsis Máté a Telexnek hétfőn azt mondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság kivizsgálja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat rádolgozhatott-e a Tisza Pártra, mert „semmi ilyesmi nem történt”, és „ezt akkor fogják csak látni, ha ők maguk kivizsgálják”.

Szintén a kampányban derült ki, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal hónapokig lehallgatott egy Tisza Pártot támogató üzletembert. Rogán Antal minisztériuma ezt elismerte, de szerintük nem azért, mert köze volt a Tisza Párthoz.

Pósfai azt is megígérte, hogy ki fogják vizsgálni a Pegasus kémszoftverhez kapcsolódó lehallgatási botrány részleteit, és nyilvánosságra fogjuk hozni az ügynökaktákat. Utóbbit már Magyar Péter is bejelentette, előbbi viszont új hír. Az izraeli kémszoftverrel Magyarországon újságírókat és médiavállalkozókat figyeltek meg. A Pegasus célpontjai közt voltak neves ügyvédek, ellenzéki politikusok, majd még további újságírók, újságírókat segítő forrás, médiatulajdonosok és védőügyvédek, valamint volt kormánytisztviselők, nemzetbiztonsági vezetők, sőt még Áder János testőrei is. A kormány már elismerte, hogy használták a kémszoftvert, de Pintér Sándor belügyminisztertől Orbán Viktor miniszterelnökig következetesen azt állították, hogy minden megfigyelés teljesen jogszerű volt.

A társadalmi bizalom helyreállítása érdekében Pósfai azt ígérte, hogy megerősítik a nemzetbiztonsági bizottság jogköreit. Kérdés, hogy ez konkrétan mit jelent. Az biztos, hogy a szolgálatok fölötti civil kontroll évtizedek óta hiányzik.