Gulyás Gergely demokráciáról és diktatúráról elmélkedve reagált az állami hivatalok vezetőinek címzett lemondási felszólításokra

Gulyás Gergely, a Fidesz újdonsült frakcióvezetője hétfőn a Facebook-oldalán reagált Melléthei-Barna Márton posztjára, amiben a Tisza Párt képviselője a korábban felszólított tisztségviselőket, az Alkotmánybíróság elnökét, és annak tagjait is lemondásra szólította fel. Melléthei-Barna a Magyar Péterrel való baráti és rokoni kapcsolata miatt mondott le korábban az igazságügyi miniszteri jelöltségről, és ezzel példálózott vasárnapi bejegyzésében is.

Gulyás szerint azonban Melléthei-Barna „önkéntes visszalépése és a hivatalban lévő tisztviselők lemondásának igénye között semmilyen összefüggés nincsen.”

„Magyarországon 1990 óta a nép által választott országgyűlések váltják egymást. Sem Horn Gyula, sem Orbán Viktor, sem Medgyessy Péter nem érezte úgy, hogy győzelme egyben felhatalmazás a választási cikluson túlnyúló megbízatású köztársasági elnök és az összes közjogi méltóság leváltására.” Gulyás azt írta, rendszerváltoztatás csak 1990-ben volt, mivel előtte diktatúra, utána demokrácia. Utóbbit szerinte pont a Tisza Párt győzelme és a sima hatalomátadás bizonyítja, ha pedig ezt le akarja bontani a Tisza, akkor „marad a visszatérés a diktatúrához.”

„Melléthei Barna Mártonról – akivel egy egyetemi évfolyamon hallgattuk a jogot – sem azt nem feltételezem, hogy ezt ne tudná, sem azt nem gondolom, hogy diktatúrát akarna. Akkor viszont milyen célt szolgál, mire jó a közjogi méltóságok fenyegetése?” – zárja posztját Gulyás.

Magyar Péter többször is felszólította egyes állami hivatalok vezetőjét a lemondásra, amire nem csak a választás utáni győzelmi beszédében, de első miniszterelnöki beszédében is kitért. Magyar az Alkotmánybíróság elnöke mellett a köztársasági elnököt, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Médiahatóság és az Országos Bírói Hivatal elnökét is lemondásra szólította fel.