Szeged elhárította az akadályokat a harmadik híd elől, már csak a kormányzati akarat és pénz kell hozzá

A szegedi közgyűlés pénteki ülésére Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester egy, a harmadik Tisza-hidat is érintő módosítást nyújtott be, amit a képviselők meg is szavaztak. A város arra készül, hogy rendezi a Szegedi Tudományegyetem vagyonkezelésébe adott MÁV-telek státuszát, hogy oda kutatás-fejlesztési és más funkciójú egyetemi épületet tudjanak elhelyezni. Akár olyat is, ami jelenleg a harmadik híd útjában áll.

A legfontosabb új elem a Tisza közelében lévő Állomás utca északi végének rendezése. A tervezet szerint az egykori vasúti híd emlékművétől az Oldal utcáig tartó szakasznak megszűnik a közterületi státusza, az az egyetem magánterülete lesz. Így össze tudják kapcsolni a most két különálló telket, és ettől nő a klinikakertben a beépíthető terület. Ugyanakkor a város rögzíti, hogy a jelenlegi Állomás utca vonalában a gyalogosoknak és kerékpárosoknak korlátlan átjárást kell biztosítani.

A harmadik híd leendő szegedi hídfőjének környezetében úgy módosítanák a telekhatárokat, hogy a hídfeljáró által elfoglalt területet – ebbe nemcsak az úttest, hanem a különböző biztonsági határok és védőtávolságok is beleértendők –, azaz szabályozási szélességet 20 méterre csökkentik, vagyis több helye marad az egyetemnek. A leendő hídfő ugyanis jócskán belelóg majd az SZTE klinikai telkébe, így mindenképpen szükség lesz egyes ott álló építmények bontására, az új szabályozás viszont ezt igyekszik minimálisra szorítani.

A módosítások a Szegedi Tudományegyetem kezdeményezésére indultak el: a Szegeder kérdéseire válaszolva Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester azt írta, hogy a módosítás célja olyan építési előírások meghatározása, amelyek „lehetővé teszik a SZTE rövid, valamint hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását”, beleértve „a hídfő miatt elbontandó épületek pótlását is”. A módosítással így az önkormányzat tulajdonképpen megteremti a feltételét annak, hogy elkezdődhessen a harmadik híd építése, ahhoz ugyanis az SZTE útban lévő hőközpontját még fel kell építeni valahol máshol. Ezen kívül egy mosoda- és egy raktárépület is érintett a bontásban.

Azokat az épületeket is elbontatná a város, amelyek nem lógnak bele ugyan az új szabályozási szélességbe, de hosszú távon egy „sikátort” alkotnának a híd támfala mellett. Ilyen az egyik veszélyeshulladék-ártalmatlanító (VHÁ) épület, amit így máshol kell felépítenie az SZTE-nek. Emiatt azt szeretné az önkormányzat, hogy a másik VHÁ-t, ami már távolabb van a hídtól, szintén helyezzék át – tudtuk meg az alpolgármestertől.

Vannak olyan épületek, amelyek viszont mindenképpen menthetőek: ilyen a Medicor orvosi műszerfejlesztő cég egyik raktára, illetve a néhány éve 3,5 milliárd forintért kialakított, az országban egyedülálló Biobank is, valamint egy garázsépület és egy nyitott tároló. Nagy Sándor viszont azt válaszolta, megítélésük szerint a hídprojekt részét kellene képezze ezeknek az épületeknek a kiváltása is.

A pénteki közgyűlésen elfogadott változtatás nélkül is meg tudnák építeni a több mint hetven éve ígért hidat, a közgyűlési javaslat inkább csak a mostani építési szabályzat kisebb korrekciója. Az egyetemnek viszont szüksége van a hőközpontra, amit először újra kell építeni, mielőtt a régi épület elbontására sor kerülne: erre már Lázár János is utalt korábban. Az előzetes hatásvizsgálatban is írnak arról, hogy a módosítás elmaradása esetén a tervezett egyetemi beruházások meghiúsulnának. A mostani telekösszevonással tehát az egyetem minden problémája elhárult, így továbbra is csak kormányzati akarat és pénz kérdése, mikor indul meg az első kapavágás.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.