Sorra törlik Facebook-oldalaikat a fideszes politikusok, de tehetnek egyáltalán ilyet?
A választás után több fideszes politikus is törölte közösségi oldalát, köztük az egyik leköszönő szegedi országgyűlési képviselő, a KDNP-s Mihálffy Béla. Ez nemcsak etikai kérdés, de azért is problémás lehet, mert az ilyen felületek közérdekű adatokat tartalmazhatnak, így eltűnésük nehezíti az elszámoltathatóságot, a választópolgároknak is nehezebb dolguk van a mandátum utólagos hasznosságának ítéletére, a jog viszont jelenleg nem szabályozza a kérdést.
Mihálffy Béla mandátuma bár májusig tart, április 12. után egyik pillanatról a másikra bejelentette, hogy visszavonul a közéletből, majd napokon belül eltűnt a Facebook-oldala is.
Mihálffy nem nyilatkozott erről lapunknak megkeresésünk ellenére sem, szegedi párttársa, Ruzsa Roland önkormányzati képviselő viszont azt írta: „Tekintettel arra, hogy teljes mértékben visszavonult a közélettől, már nem tartotta indokoltnak az oldal további működtetését.” Szerinte „ha volt az elmúlt négy évben valóban elérhető országgyűlési képviselő Szegeden és környékén, akkor az Mihálffy Béla volt”. Úgy látja, aki érdeklődött a politikus munkája iránt, az személyesen, telefonon vagy más csatornákon keresztül mindig el tudta őt érni.
Arra a kérdésre, hogy helyesnek tartja-e a lépést, úgy fogalmazott, „Mihálffy Béla minden döntését felelősen és átgondoltan hozta meg”, ezért ezt is tiszteletben tartja.
Kérdeztük a négyéves munka ellenőrizhetőségéről is, amire azt válaszolta: „Mindenki saját maga dönti el, hogy a közösségi média felületeit milyen mértékben kívánja használni. Ha valaki úgy dönt, hogy lezár egy korszakot, és ezzel együtt egy online jelenlétet is megszüntet, azt tiszteletben kell tartani.”
Ezzel csak az a baj, hogy Mihálffy korszaka még nem zárult le. Hivatalosan még most is ő a szegedi–homokhátsági 2-es körzet képviselője, amíg meg nem alakul az új Országgyűlés, de azért is kérdéseket vet fel oldala letörlése, mert így sem a választópolgárok, sem a sajtó nem tud utólag értékítéletet hozni arról, milyen képviseletet látott el Mihálffy az elmúlt négy év során.
Nem egyedi jelenség
A választások után több politikus is megszüntette vagy átalakította közösségi jelenlétét – például Nagy Márton leköszönő nemzetgazdasági miniszter is törölte profilját.
Szeged mellett pedig más vidéki városokban is jellemző ez a gyakorlat.
Hajdú-Biharban Varga Zoltán DK-s, valamint Bodó Sándor és Pósán László fideszes leköszönő képviselők szintén így tettek. Kecskeméten a Fidesz jelöltjének, Cseh Tamásnak az oldala tűnt el a voksolás utáni napon, holott ő továbbra is a Kecskeméti Járási Hivatal vezetője. Olyan is volt helyi forrásaink szerint, aki a Google-t kérte arra, hogy rejtse el közéleti szereplésének nyomait, „persze sikertelenül”.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is törölte hivatalos kommunikációra használt profilját, míg Ovádi Péter leköszönő Veszprém 1-es kerületi fideszes képviselő nem szüntette meg oldalát, de minden politikai tartalmat eltávolított róla.
Közérdekű adat a közösségi médiában posztolt információ
Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa szerint egy megválasztott képviselő közösségi médiában dokumentált tevékenysége lényegében közérdekű adatnak tekinthető. Az információszabadságról szóló törvény alapján minden, közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett információ idetartozhat, így akár a Facebook-posztok is.
A helyzet ugyanakkor jogilag nem egyértelmű, mivel a közösségi profil egyszerre magánfelület és közéleti kommunikációs csatorna. Hegyi egy amerikai példát említett, amiben a bíróság mondta ki, hogy ha egy politikus hivatalos kommunikációra használja oldalát, az bizonyos értelemben „nyilvános fórumnak” minősül.
A probléma Mihálffy esetében is ez: Facebook-oldala egyértelműen a képviselői munka eszköze volt, ráadásul olyan információkat is tartalmazhatott, amelyek máshol nem voltak elérhetők. Bár a parlament honlapján megtalálhatók alapadatok, a tényleges politikai kommunikáció ma nagyrészt a közösségi médiában zajlik – magyarázta a Szegedernek Hegyi.
A történeti transzparenciát is rontja, még sincs szabályozás
A TASZ szakértője szerint a profilok törlése több szempontból is aggályos. Egyrészt sérülhet a képviselői munka átláthatósága, másrészt a választók utólag nehezebben tudják megítélni vagy számonkérni a politikusok tevékenységét.
Hegyi szerint ez a „történeti transzparenciát” is rontja, ha ugyanis eltűnnek a korábbi tartalmak, később nehezebb visszakövetni az eseményeket, ami akár a jogi felelősség megállapítását is megnehezítheti. Még ha nem az esetleges nyomok eltüntetéséről van is szó, a köztisztség betöltésével járó felelősség része, hogy az erre vonatkozó információkat ne töröljék – fejtette ki.
Jelenleg azonban nincs olyan szabályozás, amely korlátozná ezt a gyakorlatot. Így Mihálffy és más politikusok is jogszerűen törölhetik a közvélemény informálására szolgáló közösségi oldalaikat, akár még a mandátumuk lejárta előtt is, hiába ők még a képviselők.
Arról, hogy a jövőben várhatók-e erre vonatkozó szabályok, Ruff Bálint leendő Miniszterelnökséget vezető minisztert is megkerestük, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
