A magyarok háromnegyede szerint Magyarország profitált az EU-s tagságból

A magyarok háromnegyede gondolja úgy, hogy Magyarország profitált az uniós tagságból, derült ki a május 9-i Európa-nap előtt közzétett új Eurobarométer felmérésből. Az összes megkérdezett 73 százaléka vélekedett így, tehát a magyarok az uniós átlagnál valamivel kedvezőbben ítélik meg az EU-s tagságot.

Az európaiak 51 százaléka bízik az Európai Unióban, 2025. őszéhez képest ez 3 százalékpontos növekedést jelent. A magyarok körében ugyanezen a szinten áll az EU-ba vetett bizalom.

Franciaországban (+11 százalékpont), Dániában (+9 százalékpont) és Portugáliában (+8 százalékpont) nőtt a legnagyobb mértékben a bizalom az EU felé, és a 15–24 éves fiatalok körében érte el a legmagasabb szintet (61%). Az EU-ba vetett bizalom fő okaként a demokrácia és az alapvető értékek védelmét jelölték meg (42%). Ezt követte a külső fenyegetésekkel szembeni védelem (33%), valamint az a vélemény, hogy az EU a megfelelő szint a globális kihívások kezeléséhez (31%).

Az EU jövőjével kapcsolatos optimizmus kismértékben, 1 százalékponttal nőtt, most 60 százalékon áll. A legoptimistábbak a 15 és 24 év közötti fiatalok (68%). A magyarok egy hajszállal kevésbé optimisták, 57 százalékuk nyilatkozott pozitívan az EU jövőjéről.

Az összes megkérdezett szerint az EU-t legjobban képviselő értékek a béke (41%), a demokrácia (32%), a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása (28%). Az európaiak 73 százaléka tekint az EU-ra stabilizáló erőként, a közös uniós védelmi és biztonságpolitikát 81 százalék támogatja, ami az elmúlt 20 évben mért legmagasabb arány.

A felmérésben rákérdeztek az orosz-ukrán háborúra is. Az európaiak 76 százaléka egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve. Az invázióra adott uniós választ 55 százalék támogatja, 2 százalékponttal többen, mint az előző felmérésnél. Az európaiak nagy többsége támogatja a kulcsfontosságú intézkedéseket, például a háború elől menekülők fogadását (80%), a pénzügyi és humanitárius támogatás nyújtását (75%), valamint az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartását (70%). A magyarok viszont jóval alacsonyabb arányban támogatják ezeket az intézkedéseket: 69 százalékuk támogatja a menekültek befogadását, 55 százalékuk Ukrajna pénzügyi segítését, és 49 százalékuk helyesli az Oroszország elleni szankciókat.

Összességében az európaiak 76 százaléka egyetért azzal, hogy az EU-nak mindaddig támogatnia kell Ukrajnát, amíg igazságos és tartós béke nem jön létre.

57 százalék egyetért azzal, hogy az EU tagjelölti státuszt adjon Ukrajnának, 56 % pedig egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések beszerzését és szállítását Ukrajnának. A magyarok 39 százaléka gondolkodik ugyanígy Ukrajna tagjelölti státuszáról, és csak 34 százalékuk ért egyet a katonai támogatás finanszírozásával.

Jelentősen romlott az európaiak véleménye a Donald Trump vezette Egyesült Államokról, 74 százalékuk volt negatív véleménnyel az USA-ról, ami 14 százalékpontos növekedést jelent, csak 24 százalék volt jó véleménnyel az országról. Kínát 61 százalék negatívan ítéli meg, Oroszország esetében ez az arány 83 százalék.

Az európaiakat a globális helyzet és a megélhetési költségek aggasztják a legjobban. A megkérdezettek szerint jelenleg uniós szinten közel-keleti konfliktus jelenti a legfőbb problémát (25%), megelőzve a szélesebb körű nemzetközi helyzetet (23%) és Oroszország Ukrajna elleni háborúját (20%). A magyarok az ukrajnai háborút tartják a legfőbb problémának (31%), utána az energiaellátás jön (24%), majd pedig a migráció (19%). Nemzeti és személyes szinten továbbra is a megélhetési költségek jelentik a fő problémát, 36%-kal, illetve 52%-kal. A magyarok szerint az ország legnagyobb problémáját a megélhetési költségek (36%) és a gazdaság helyzete (25%) jelenti.

Az uniós polgárok 41 százaléka szeretné, ha az uniós költségvetést elsősorban a foglalkoztatásra, a szociális ügyekre és a közegészségügyre költenék. Uniós szinten a biztonság és a védelem áll a második helyen, (38%), ezt követi az oktatás, a képzés, az ifjúság, a kultúra és a média (37%). A magyarok a védelmi kiadásokat tették az első helyre (40%), utána jön a szociális ügyek és az egészségügy (38%), a harmadik legfontosabb célnak pedig a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést tartják.