ECFR: A magyarok több mint fele nem akar leválni az orosz energiáról
A magyar választók elsősorban a belpolitikai helyzet rendezését várják Magyar Pétertől, Ukrajna kérdésében megosztottak, és egyre kevésbé hajlandók lemondani az orosz energiáról – derült ki az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Az ECFR egy héttel az április 12-i országgyűlési választás után készített felmérést a magyarok körében. A kutatás eredményei alapján hat okot azonosítottak, amelyek miatt Magyarországra nehéz döntések várhatnak a következő időszakban.
Az első ilyen szempont, hogy a Tisza Párt győzelmét inkább a változás iránti igény hajtotta, mintsem konkrét politikai program, ami jelentős bizonytalanságot teremt az új kormány számára. Amikor a Tisza támogatóit arra kérték, hogy saját szavaikkal mondják el, miért szavaztak a pártra, a válaszadók 67 százaléka a rendszerszintű változás vágyát vagy a Fidesz-ellenes hangulatot említette, és mindössze 15 százalékukat motiválta a párt jövőképe vagy Magyar Péter vezetői képességeinek vonzereje. Ráadásul a Tisza táborának fele a Fidesz-kormánnyal szembeni elégedetlenséget tartja a választási győzelem elsődleges okának, és csak 21 százalékuk hivatkozott a Tisza programjára, pozitív tulajdonságaira.
Magyar Pétertől azt várják, hogy belpolitikai reformokat hajtson végre, nem pedig külpolitikai irányváltásokat. Amikor a legfontosabb magyarországi problémákról kérdezték az embereket, a válaszadók a megélhetési költségeket, a közszolgáltatások állapotát, a korrupciót és kormányzást, valamint a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést sorolták a fő prioritások közé.
A választás előtt a Tisza szavazóinak kétharmada támogatta a leválást az orosz energiahordozókról, 23 százalékuk pedig ellenezte. Mostanra csak 48 százalékuk támogatja a leválást, miközben 38 százalékuk már ellenzi.
A válaszadók több mint fele viszont ellenzi az orosz energiahordozók vásárlásának leállítását.
Mindössze a megkérdezettek 15 százaléka tartja prioritásnak a viszonyt az Európai Unióval, 79 százalékuk azonban arra számít, hogy az új kormány javítja Magyarország kapcsolatait Brüsszellel. Majdnem ugyanennyien bíznak abban, hogy Magyarország hozzáférhet a befagyasztott uniós forrásokhoz. A válaszadók 73 százaléka továbbra is támogatja Magyarország EU-tagságát. 43 százalékuk szorosabb együttműködést szeretne az európai partnerekkel, miközben 22 százalék a Nyugat, Oroszország és Kína közötti egyensúlyozást preferálja.
Módszertan
A Stratega Research és a Mandate Research által végzett online adatfelvétel 2026. április 17. és 27. között zajlott Magyarországon, 1001 fő megkérdezésével.
Ukrajna kérdésében viszont megosztottak a magyarok a felmérés szerint. A válaszadók 64 százaléka inkább valószínűnek tartja, hogy az új kormány hivatalba lépésével javulni fog a magyar–ukrán viszony a következő évben. A válaszadók többsége azt várja, hogy Magyarország jóváhagyja az Ukrajnának nyújtandó uniós támogatást, de 54 százalékuk ellenzi, hogy az új magyar kormány feloldja Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak blokkolását.
Bár Magyar Pétert jobboldali politikusnak tartják, támogatói közül sokan progresszív kormányzati programot támogatnak a kutatás szerint. A Tisza-szavazók és a magyar közvélemény többsége támogatja az új kormány klímapolitikáját, és ez arra ösztönözheti Magyarékat, hogy a megújuló energiát olyan eszköznek tekintsék, ami csökkenti az ország függését a keleti fosszilis tüzelőanyagoktól. A magyar lakosság 49 százaléka azt is támogatja, hogy az új kormány fellépjen az LMBTQ-jogok védelmében.
