Jókai nem hozott lázba, az irodalmi feladatlap pedig a szívatásra megy – diákok a magyarérettségiről

Elindult a 2026-os érettségiszezon, hétfőn délután fél egykor már szivárogtak a diákok az Óbudai Gimnázium épületéből a magyarérettségi után. A helyszínen arról kérdeztük a fiatalokat, hogyan értékelték az aktuális feladatsort, a beszélgetésekből pedig elég egyértelmű kép rajzolódott ki: a verselemzésnek a legtöbben örültek, a szövegértést sokan könnyűnek vagy minimum megugorhatónak érezték, de tavalyhoz hasonlóan idén is egyértelműen az irodalmi műveltségi feladatlap lett a mumus.

„Könnyű volt, én csináltam ennél sokkal nehezebbeket is. Durvábbra számítottam, a szövegértés ment a legjobban” – mondta Bodza, de az időt egy kicsit kevésnek tartotta ennyi kérdésre. Az irodalmi műveltségi feladatlapot is barátinak nevezte, szerinte az is könnyű volt idén – ezzel viszont egyedül volt a megkérdezettek között.

A közellenség: az irodalmi feladatlap

„Az irodalmi feladatlap nagyon húzós volt” – mondta Frigyes, aki a szövegértést szintén könnyűnek tartotta, és látott már sokkal nehezebb magyarérettségiket korábban. Mint mesélte, nem készült túl sokat, nem esett túlzásba, a verselemzésnél pedig „csak írta, ami jött”. Amikor arról kérdeztem, hogy ilyen irányba tervez-e továbbmenni, gyorsan rávágta, hogy „isten ments”, inkább az informatikában szeretne elhelyezkedni.

Egy másik reálos beállítottságú diák, a fizikás-infós irányba továbbtanuló Ádám szerint az irodalmi feladatlap „kifejezetten a szívatásra megy”, és bár meg lehet tanulni, azokat nehéz lekötni vele, akik nem érdeklődnek a magyar iránt.

„Lehet jó, lehet gatya. Meglátjuk” – az iskolából kilépő Gergő sztoikus nyugalommal reagált a kérdéseimre. Ő is az irodalmi feladatlapot emelte ki nehézségként: „Az irodalmi tudással van probléma. Aminél lehetett, tippeltem, a maradéknál szívtam, de nem izgultam. Ha növelik a minimálbért, akkor a Meki sem lehet olyan rossz” – mondta a jövőbeli terveiről.

Gergővel együtt jött ki a biológia-kémiás Antónia, aki a legtöbb megkérdezettel együtt örült a verselemzésnek, ezért imádkozott otthon, és pozitív eredményre számít, mivel sokat készült. A középszintű magyarérettségi második részében Arany János A tölgyek alatt című versét kellett elemezni. „Szerintem ez egy nagyon könnyen elemezhető vers, én egy órával korábban kijöttem, és biztosnak érzem” – nyilatkozta a Telexnek Vera, akit éppen aközben szakítottunk meg, hogy hangüzenetben értékelte a feladatsort egy barátjának. Ő a nyelvtani kérdéseket kritizálta még, mert másfajta feladatokra számított. Hozzátette, hogy a mellette ülőkön is azt látta, hogy jónak érzik az eredményüket, és biztosak voltak magukban.

„Imádom az irodalmat, a szívem csücske, ha könnyen meg lehetne élni belőle, akkor ezt választottam volna”

– mondta a továbbtanulásáról Vera, aki egy évet kihagy önkéntes munka miatt, de utána neurobiológiával szeretne foglalkozni.

A verselemzésről többnyire pozitívan nyilatkoztak a megkérdezettek. Egy másik Vera nevű lány szerint a novellaelemzés hálásabb feladat, de még így is teljesíthetőnek találta az idei esszét. Barátnőjének, Lorinnak idén „a szövegértés volt a mélypont”, de az irodalmi tesztet is nagy kihívásnak nevezte. Ekkor felhoztam nekik, hogy az irodalmi feladatlapra rengeteg panasz érkezett. „Hát, mert semmi értelme sincsen, őszintén” – vágta rá a turizmus szakirányra pályázó Lorin, szerinte olyan dolgokat kell tudni, amiket sosem fogsz használni.

A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi első, szövegértési feladatában Szilágyi Márton irodalomtörténészt kérdezi a Magyar Kultúra főszerkesztője Jókai Mórról. A szöveg címe „Én folyton együtt haladtam a megújulókkal”. A szövegben a Magyar Kultúra főszerkesztője, Bonczidai Éva készített interjút az irodalomtörténésszel. A diákoknak ebből az anyagból kiindulva/ezt értelmezve kellett megválaszolniuk kérdéseket.

„Jókai nem hozott lázba” – mondta erről Örs, de szerinte a feladat könnyű volt, mert sok részletet alapból ki lehetett hámozni a szövegből. Véleménye szerint voltak ennél félreérthetőbb szövegértési feladatok is a korábbi években, amikor hiába gyakorolt, és hiába volt biztos a válaszában, végül mégis koppant.

A mumusként folyton visszatérő irodalmi feladatlapot Antónia „aljasnak” nevezte a korábbi évekhez képest, főleg azt a részt ítélte nehéznek, amikor három szereplőt kellett teljes névvel hozzárendelni konkrét művekhez. Antónia szerint ebben a blokkban olyan alkotások voltak felsorolva, mint a Beszterce ostroma Mikszáth Kálmántól, az Úri muri Móricz Zsigmondtól, a Nóra Ibsentől, vagy a Sirály Csehovtól. „A felét nem is ismertem, a többiből pedig csak két szereplő volt meg teljes névvel” – panaszolta.

„Azt tudom javasolni mindenkinek, hogy kezdjen el kötelezőket olvasni”

– tanácsolta Kristóf, kiemelve, hogy ő is nehezen ismerte fel a kötelezőkben szereplő karakterek neveit.

Ádám sem ért egyet azzal, hogy a Vera által említett nyelvtani rész nehéz lett volna, és az ELTE jogi karát megcélzó Bodza is erre utalt: a nyelvtani részhez kellő dolgokat, köztük az alá-mellérendelő szerkezetet vasárnap átnézte, szerinte ha valaki 5-10 percet szán rá, annak ez is gyerekjáték volt.

És mit mond a tanár?

A Telexen Kovács Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára élőben ismertette a középszintű magyarérettségi néhány érdekes feladatának megoldását. Kovács „felemás tapasztalatokról” tudott beszámolni, több feladattípust (különösen a műelemzést) könnyen megoldhatónak nevezte, többek közt azért, mert Arany Jánossal nagyon behatóan szoktak foglalkozni az órákon. Azonban hozzátette, hogy sokaknak fájó élmény lehet, hogy a novellaelemzés kimaradt. Szerinte az első feladatrész összességében nehezebb volt a korábbi évek tapasztalataihoz képest.

A szövegértési feladat Kovács szerint egy könnyen értelmezhető szöveg volt, de hozzátette, hogy Jókai valószínűleg nem a mostani diákok kedvence a terjengőssége miatt, ami egybecsengett a megkérdezett érettségizők véleményével.

Az irodalmi feladatlap Kovács szerint sem volt könnyű falat. „Nagyon örülnék neki, hogyha az lenne a diákok összbenyomása, hogy ez egy egészen könnyen megoldható feladatlap volt. Jómagam azért nem ezt gondolom. Több olyan feladatlap volt, ami erőteljes kihívásokat okozott” – mondta a Telex élő műsorában a tanár, kiemelve, hogy a kilencedikes anyaggal, például az eposzi kellékekkel is „masszívan képben kellett lenni” ahhoz, hogy valaki sikeresen töltse ki a lapot.

A fent idézett egyik diák említett pár művet, amikhez karaktereket kellett rendelni, Kovács szerint több olyan alkotás is szerepelt a sorban, ami nem feltétlenül van előtérben az irodalomórákon, ez pedig tovább nehezítette a feladatsort.

A hivatalos megoldókulcs várhatóan kedden jelenik meg az Oktatási Hivatal honlapján. A következő hetekben 1170 helyszínen várhatóan több mint 148 ezren érettségiznek majd. Az írásbeli vizsgákat május 4. és 22. között rendezik meg. Kedden jön a matek, szerdán a történelem. Kövesse a Telexen az érettségi legfrissebb fejleményeit!