A MÁV azt írta a 444-nek, hogy ha adatokat akar, adjon be közadatigénylést – hogy aztán azt is lepattintsák
A Budapest–Belgrád vasútvonallal kapcsolatban kereste meg a 444 a MÁV-ot még márciusban. Azt szerették volna megtudni, hogy ki és mikor ellenőrizte a beépített anyagok minőségét, mert a lap birtokában lévő dokumentumok alapján az Orbán Viktor apjának cége által szállított anyagokra több panasz is érkezett.
A MÁV első körben azt írta, cáfolják az értesülést, a projektben csak a mindenféle követelménynek megfelelő, minősített építőanyagokat használták: „az ellenőrzések során nem merült fel olyan körülmény, amely a szerződéses előírásoknak nem megfelelő anyagbeépítést igazolna”. A 444 a birtokukban lévő, a válasszal ellentmondásban lévő dokumentumok miatt arra kérte a MÁV-ot, hogy küldjék el nekik a MÁV által említett „vizsgálati és megfelelőségi” dokumentációkat. A MÁV erre ugyanazt a választ adta, annyival kiegészítve, hogy
„a kommunikációs igazgatóság ugyanakkor a tárgyban született dokumentumok kiadására nem jogosult, javasoljuk, hogy azokat közadatigénylés keretében kérje ki társaságunktól”.
A 444 a MÁV által említett közadatigénylést be is adta, erre azonban április 17-én azt a választ kapták, hogy az „Ön a kért adatok megismerésére nem jogosult.” A MÁV a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztéséről szóló törvényre hivatkozott, eszerint a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát 10 évig megtagadhatják, ha azok valamiért befolyásolják Magyarország külpolitikai érdekeit.
A 444 áprilisban írta meg, hogy 2023 februárjában azt jelezték a Budapest–Belgrád-vasútvonalat építő cégek az Orbán család tulajdonában álló Dolomit Kft.-nek, hogy a tőlük vásárolt kövek minősége nem felel meg az előírásoknak. 2024 szeptemberében szintén a 444 írta meg, hogy Mészáros Lőrinc cégei mellett az Orbán család tulajdonában álló Dolomit Kft. is profitált az egyébként is folyamatos műszaki kérdésekkel és határidős csúszásokkal küszködő Budapest–Belgrád-vasútvonal építéséből. A vállalat 2022 és 2023 között több mint 200 ezer tonna követ szállított a gánti bányából a vasúti töltés építésére.
