Másfél évtizede kezdődött a kisbériek kálváriája. Akkor létesített biogázüzemet a város szélén egy sertéstelep mellett a Bakony Bio Zrt. A beruházás már a tervezőasztalon kemény ellenállásba ütközött, ám a cég tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója, Pongrácz Péter igyekezett eloszlatni a félelmeket. Nem lesz probléma, ígérte a helyieknek.
A biogázüzem lelke a fermentálótartály, amelyben a trágyát és egyéb külső forrásból származó anyagokat erjesztik, hogy végül energiát vagy üzemanyagot nyerjenek belőlük. Bár léteznek technológiák a folyamat során keletkező szagok radikális csökkentésére, a kisbéri üzem tulajdonosa ezekről nem gondoskodott. Amint az üzem beindult, a helyiek legrosszabb rémálma vált valóra. A város egy részét elárasztotta az elviselhetetlen bűz, a szarszag.
A lakók életminősége egyik napról a másikra megváltozott. Dr. Szentkláray Bence kártérítési szakjogász, aki társával, dr. Jilling Szilárd Ferenccel együtt később a kisbériek jogi képviseletét látta el, így foglalta össze a Telexnek a tarthatatlan állapotokat:
„A brutális bűz miatt nem lehetett teregetni, szellőztetni, vagy akár csak a kertben tartózkodni. Az üzem környékén elszaporodtak a legyek, böglyök és a patak mentén még a patkányok is.”
Bár az uralkodó északnyugati szél elméletileg elvinné a szagot a várostól, ha délről fúj, a helyzet pokolivá válik. A lakók petíciókkal bombázták a környezetvédelmi hatóságot, de hiába. A tulajdonos elzárkózott a párbeszédtől, semmit nem tett a bűz csökkentése érdekében. Pedig vannak olyan technológiák, amelyekkel ez megoldható lenne.
„A vállalkozó ekkor már nem is kommunikált a helyiekkel. Legfeljebb egy alkalmazottját küldte el a közmeghallgatásra, aki egy levelet felolvasva biztosította a jelenlévőket arról, hogy minden rendben van, és nincs ok az aggodalomra” – mesélte Szentkláray. Közel tíz év telt el érdemi változás nélkül. Hiába kötelezték a céget például védőfásításra, a sík terepen semmi nem állta útját a szagoknak. A 2018–2019 környékén kiszabott, mindössze pár százezer forint nagyságrendű bírságok pedig nem bírtak visszatartó erővel egy ekkora vállalkozás számára.
A fordulópont 2021-ben érkezett el, amikor a helyiek felvették a kapcsolatot a személyiségijog-sértésekre szakosodott ügyvédi irodával. Szentkláray Bence szerint a helyszíni szemle után egyértelmű volt: a bűz mértéke már az otthon nyugalmához és az egészséghez fűződő jogokat sérti, ezért úgy döntöttek, hogy személyiségi jogi pert indítanak. Magyarországon ritka a bűzszennyezés miatti csoportos fellépés, mivel a személyiségi jogi sérelmek általában egyéniek. Itt azonban 119 lakos döntött úgy, hogy közösen perelnek.
„A perrel nem az volt a célunk, hogy tönkretegyük a vállalkozást. A cél az volt, hogy a szag valahogy tűnjön el és ennek érdekében tegyen meg mindent a cég”
– hangsúlyozta az ügyvéd. Az összefogás erejét mutatta, hogy beavatkozóként a lakók oldalán beszállt az önkormányzat is, amit ugyancsak a Szentkláray Ügyvédi Iroda képviselt a perben.
A kisbériek úgy érezték, a vállalkozó semmibe veszi őket. „Volt olyan lakó, akinek kijelentette, hogy a szag a vidéki élettel jár, a gazdaság érdekei pedig fontosabbak az egyéni kényelemnél” – mesélte az ügyvéd. Az ügy először a Tatabányai Törvényszékre került 2021-ben. A felperesek fejenként 3 millió forintot követeltek, remélve, hogy ez az összeg – amennyiben megítéli a bíróság – már tárgyalásra kényszeríti a tulajdonost. Bár a jogsértést megállapították, a bíróság első körben csak jelképes, 300 ezer forintos összeget ítélt meg, és felmentette a tulajdonost a személyes felelősség alól.
Salamoni döntés
A Győri Ítélőtábla eljárási hibák miatt új eljárást rendelt el. Hiányolta a szakértői bizonyítást is. A bűz mérése azonban technikailag rendkívül bonyolult. Az úgynevezett olfaktometriás mérés drága, laboratóriumi hátteret igényel, és csak egy pillanatnyi állapotot rögzít. Végül maradt az elméleti számítás: a sertésállomány és a kibocsátott szagegységek alapján a szakértő 1,3 kilométerben határozta meg az érintett sugarat.
Ez vezetett a felemás eredményhez: aki ezen a körön belül lakott, nyert. Aki kívül, az veszített. A 119 felperesből végül pont 59 lett pernyertes és 59 pervesztes. „Ez egy salamoni döntés lett” – mondta az ügyvéd. Az ítélet szerint az 1300 méteren belül lakók megkapták a 3 millió forint sérelemdíjat. Végre kimondták a tulajdonos magánszemélyként való felelősségét is. A kisbériek összetartását jelzi, hogy a pernyertesek úgy döntöttek, segítik pervesztes társaik költségeinek kifizetését.
Ami túlmutat a kisbériek sztoriján, az a Kúria döntésének elvi tartalma. E szerint ugyanis egy nagyüzemi sertéstelep és egy biogázgyártó üzem által kibocsátott bűzhatás alkalmas lehet az adott üzemek hatásterületén belül élők magán- és családi élethez, az otthon nyugalmához fűződő, valamint a testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogai megsértésének megállapítására. Az a természetes személy, aki az üzem működéséhez saját ingatlanát rendelkezésre bocsátja, ezáltal a jogsértő magatartást lehetővé teszi, maga is felelősséggel tartozhat szomszédjogi alapon a személyiségijog-sértés bekövetkezéséért.
A vállalkozónak a perköltségekkel együtt összesen 200 millió forintot kell kifizetnie. Bár próbált részletfizetést kérni, a Győri Ítélőtábla a felpereseknek adott igazat, így a cégvezetőnek egy összegben kell rendeznie a tartozását. „Jelenleg ott tartunk, hogy a Kúria ítélete jogerősen is igazolta: a gyár személyiségi jogsértő módon üzemel. Ez kulcsfontosságú mérföldkő. Ez a döntés egyben azt is jelenti, hogy a jövőben minden nehézkes közigazgatási hercehurca kikerülhetővé válik” – magyarázta Szentkláray Bence.
Az ügyvéd azt mondta, hogy a gyár tulajdonosa azóta 30 millió forintot átutalt, ez fedezi a pervesztesek költségét. „Ez volt az előfeltétele annak, hogy egyáltalán kommunikáljunk a vállalkozóval a Kúria döntése után” – mondta Szentkláray. A kisbériek célja továbbra sem a gyár bezárása, hanem az, hogy oldódjon meg a probléma. Ne legyen büdös. „Ám ha nem sikerül olyan egyezséget kötnünk, amely valódi garanciákat ad a bűz megszüntetésére, akkor a kezünkben lévő ítélettel immár be tudjuk záratni a céget” – mondta az ügyvéd.
Pongrácz Péter nem reagált a Telex megkeresésére.
