Lackfi János szerint az anyja nem volt jelen, amikor a bizottság megszavazta neki a Kossuth-díjat
„Utólag mesélték, az történt, hogy éppen nem volt jelen, a bizottság pedig az ő távollétében megszavazta nekem a díjat” – magyarázta Lackfi János a Népszavának azzal kapcsolatban, hogy úgy kapott Kossuth-díjat, hogy az anyja, Mezey Katalin a Kossuth-díjról döntő bizottság tagja.
Az író és költő a lapnak azt mondta, „igencsak zavarba ejtő és megtisztelő”, hogy megkapta a díjat. „Mindenesetre a múltban igyekeztem alkotóenergiáimmal szolgálni az olvasókat és az irodalmat, és a jövőben is ezt fogom tenni” – mondta.
A friss Kossuth-díjas Lackfi a lapnak azt is mondta, édesanyja bizottsági tagsága miatt biztos volt benne, hogy a közeljövőben nem számíthat az elismerésre.
A Kossuth-díjakat idén március 14-én osztották ki, a díjazottakról itt írtunk bővebben.
Az Index megkeresésére Mezey Katalin azt írta,
„Természetesen nem én jelöltem a fiamat a díjra.”
„A döntés meghozatalában a bizottság működési, összeférhetetlenségi szabályzatának megfelelően nem vettem részt. Akkor érkeztem meg az ülésre, amikor már a 2026. évi irodalmi Kossuth-díjakról döntött a bizottság. Ezzel együtt engem is zavar ez a helyzet, gondolom, Jani fiamat is zavarja” – írta. Mezey hozzátette, ezek után le is mondott bizottsági tagságáról, de mivel addigra már megjelent a bizottság névsora a közlönyben, nem fogadták el lemondását.
A Babérkoszorú és József Attila-díjas Lackfi Kossuth-díját nem az érdemei, hanem a döntő bizottságban helyet kapó anyja (aki az egyetlen irodalmár tagja a Kossuth-díjról szavazó testületnek) miatt kritizálta többek között az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), Kukorelly Endre író és Nagy Ákos zeneszerző is.
Nem ez az első összezördülés Kukorelly Endre és Mezey Katalin között, az író 2023-ban az Indexnek adott interjúban arról beszélt, Mezey „igazságtalanul és méltánytalanul”, „egy személyben” dönt az irodalmi Kossuth-díjak odaítéléséről. „Felháborító, hogy ki mindenki kapott és nem kapott, olyannyira, hogy az már komikus” – mondta akkor.
Nagy Ákos zeneszerező a Szabad Hangon közzétett nyílt levelében bírálta az összeférhetetlenséget. Nagy szerint az ügy „nem pusztán egyetlen jelölésről vagy személyről szól, hanem a közbizalomról, a művészeti közösség erkölcsi önképéről és a mára már egyébként is megtépázott, sok esetben a szekértáborok közötti gúny és cinikus megjegyzések tárgyává vált Kossuth-díj intézményének hitelességéről”. „Nem a jelölt életművéről kívánunk ítéletet mondani, és nem a jelölt személyét kívánjuk minősíteni. A kérdés ennél általánosabb és alapvetőbb: megengedhető-e egy ilyen helyzet egy nemzeti rangú állami kitüntetés jelölési folyamatában” – áll a nyílt levélben.
A levél aláírói arra kérik a Kossuth-díj jelölő és odaítélő testületeit, hogy „hozzák nyilvánosságra az etikai kódexüket és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályaikat, valamint adjanak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy elfogadhatónak tartják-e azt a gyakorlatot, amelyben egy jelölőbizottsági tag közvetlen családtagját jelöli esetleg a díjra”.
A levelet többek között Dés László, Fodor Tamás, Grecsó Krisztián, Keresztesi József, Kukorelly Endre, Lőkös Ildikó, Peer Krisztián, Sárosdi Lilla, Schilling Árpád, Székely Csaba és Tompa Andrea is aláírta.
Cikkünket utólag frissítettük Mezey Katalin nyilatkozatával és a Nagy Ákos által jegyzett nyílt levél tartalmával.
