Szennyezett a víz Pestszentimre egy részén, a fúrt kutak használatának korlátozását kéri a polgármester
Szaniszló Sándor, a XVIII. kerületi polgármester szerint több mérgező anyag is bekerült a talajvízbe, ezért hatósági állásfoglalást és intézkedést, például a lakossági fúrt kutak használatának korlátozását kéri a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi főosztályától – írja a Népszava. Szaniszló február végén írt erről levelet a kormányhivatalnak. Ebben azt írta, hogy súlyosan mérgező klórozott aromás szénhidrogének jutottak be a talajvízbe, és így egyre távolabbra szivárog a lakóövezeten belül.
A szennyezés híre nem teljesen új: a Népszava szerint a kormányhivatal 2025 végén kiadott egy közleményt, ami szerint a Cséry-telepről kiinduló, határértéket meghaladó szennyezés akkor összesen 601 logisztikai, ipari és családi házas lakóterületen lévő ingatlant érintett. 2014-2016-os vizsgálaton is hasonló eredményre jutottak a hatóságok, és 2018-ban a Greenpeace is rákkeltő kockázatú anyagokat talált a környéki kutakban.
A szennyezés mértéke most ütemesen emelkedik, jelenleg is többszöröse a határértéknek. A fúrt kutak használatának korlátozását az önkormányzat által felkért szakértő javasolta, a kármentesítés teljes befejezéséig. Szaniszló mellékelt leveléhez egy kockázatelemzést, ami szerint a kertes házas övezetben élők hosszú ideje ki vannak téve a talajvizet szennyező anyagok hatásának. A szennyezés a lakóterületen található figyelőkutakban is kimutatható, esetenként a határérték 6-9-szeresében.
Szaniszló a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi közgyűlésén azt mondta, hogy még idén érdemi döntést kell hozni a terület környezetszennyezésének felszámolásáról. Először még 2013-ban tett feljelentést, miután felvételeket készített arról, hogy a főváros szennyvízszállításáért felelős társaság veszélyes hulladéknak számító olajos szennyvíz iszapot rakott le az 1893 és 1960 között hulladéklerakóként működött, de már lezárt Cséry-telepre.
A kormányhivatal még 2017-ben kiadott egy határozatot, amiben egyetemlegesen kötelezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV) és a fővárost egy beavatkozási terv készítésére és egy kármentesítési monitoringrendszer kiépítésére. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a közgyűlés idén februári ülésén azt mondta, hogy egy bíróság ítélet alapján ez 99 százalékban az állam feladata lenne. Tüttő Kata szerint valóban van egy egyetemleges környezetvédelmi kötelezés, de még Tarlós István főpolgármestersége alatt az állam elismerte a felelősségét az eredeti szennyezésért, ami az akkori szennyezés 99 százalékát tette ki.
Szerinte a saját 1 százalékát a főváros már teljesítette azzal, hogy az Ipcsafa utcai logisztikai központ alatti 6200 négyzetméteres területet ártalmatlanították, 1,8 milliárd forintért. Az eredeti megállapodást az állam elkezdte vitatni, és 20-50 milliárd forint lenne a teljes kármentesítés.
(Cikkünket frissítettük a Főváros és az állam közötti korábbi megállapodással.)
