Kiemelt beruházási területté tenné a kormány a többször legyomirtózott budaörsi területet, de még a Fidesz jelöltje is tiltakozik ellene
Budaörsön egy Natura 2000-es és helyileg védett terület tőszomszédságában négyszer is természetkárosítás történt az elmúlt években. A területen rendkívül értékes és különleges növény- és állatfajok élnek, ennek ellenére nem kapott magasabb fokú védelmet. Sőt, beépítésre szántként van nyilvántartva, de a tulajdonosai pont a védett értékek miatt évek óta nem tudták elkezdeni az oda tervezett lakópark megépítését. Most ahelyett, hogy levédetnék, az Építési és Közlekedési Minisztérium kiemelt beruházási övezetté nyilvánítaná a területet. Budaörs tiltakozik a tervezet ellen, amit velük nem is egyeztetett a kormány.
Tavaly tavasszal írtuk meg, hogy valakik valamilyen vegyszerrel, feltehetően nagy mennyiségű gyomirtóval locsoltak le Budaörs Kamaraerdő felőli részén, a Szajkó utca mellett egy rendkívül értékes és különleges növény- és állatfajoknak élőhelyet adó területet. Ez a terület közvetlenül határos az Európai Unió Natura 2000 hálózatába tartozó és hazai védettséget is élvező Tétényi-fennsíkkal, ökológiai szempontból annak szerves része, de természetvédelmi értékei ellenére sem országos, sem pedig helyi szinten nem áll védelem alatt.
Tavalyi cikkünkben a budaörsi önkormányzat kabinetvezetője, Vágó Csaba úgy nyilatkozott, hogy a hivatalban elkezdődött arról egy közös gondolkodás, hogyan tudnák elősegíteni a terület védelmét, mivel az önkormányzatnak is célja a további természetkárosítások megakadályozása. Érdemi lépés azonban tudomásunk szerint nem történt.
Úgy tudjuk, hogy ezután a budaörsi önkormányzatot is meglepte, hogy idén február 17-én egyszer csak megjelent a kormány oldalán az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete, ami tíz területet minősítene át rozsdaövezeti akcióterületté, és tenne nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá, annak érdekében, hogy az Otthon Start Program keretében azokon lakásokat építsenek. A véleményeket február 24-ig várták.
A tíz terület között szerepel Budaörsön 58 helyrajzi szám is, ahol egyelőre ismeretlen számú lakóingatlanok és azok kiszolgálására szolgáló létesítmények épülnének. A terület nagyságát látva ez biztosan több száz lakás lehet.
A beruházással érintett budaörsi ingatlanok pedig hogy, hogy nem a Tétényi-fennsík területén találhatók, a Kamaraerdő határában, a természetvédelmi terület mellett, pont ott, ahol a tavalyi gyomirtózás történt.
Vágó Csaba a Telexnek megerősítette, az 58 helyrajzi szám egy része lefedi az említett területet, de annál jóval nagyobb, ráadásul az 58-ból 4-6 helyrajzi szám közterületet is érint, feltehetően azért, hogy a felvonuló munkagépeknek helyet biztosítson.
A budaörsi önkormányzat kabinetvezetője a Telexnek határozottan állította, hogy bár a tervezetben azt írja a minisztérium, hogy „a kormány mind a tíz akcióterület esetében kikérte az érintett önkormányzatok véleményét, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 18. § (3) bekezdésével összhangban”, ez az ő esetükben nem történt meg.
Vágó Csaba tavaly úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a beruházási tervvel érintett telkek lakóövezeti besorolásban vannak, a tulajdonosok oda korábban 76 épületet terveztek, épületenként kettő-öt lakással. De az építkezést nem tudták megkezdeni a területen lévő védett értékek miatt. Volt olyan kormányhivatali eljárás, amiben egyes növények áttelepítésére kötelezték volna őket annak érdekében, hogy az építkezést megkezdhessék, de nem tudni arról, hogy ez megtörtént volna.
A Szajkó utcai beépítetlen területen bonyolult tulajdonosi viszonyok vannak, a területen nagyjából 10 hektárnyi terület lehet ugyanazon tulajdonosi kör birtokában, a cégek nevében közös, hogy szerepel bennük az, hogy Kamara Park. Szúrópróbaszerű lekérdezéssel (58 helyrajzi számból 10 esetében) most az látszik, hogy az ingatlanok tulajdonosi szerkezete nem változott meg tavaly óta. De annak érdekében, hogy ezt a kérdést tisztázzuk, megkerestük a Kamara Park Házak Kft. képviselőjét, akitől megkérdeztük azt is, hogy amennyiben még ők és tagtársaik a tulajdonosok, úgy mekkora területen hány épületet és abban hány lakást építenének, ha a kormány valóban kiemelt beruházássá nyilvánítja a területet. Amennyiben érdemben válaszolnak kérdéseinkre, közzétesszük.
Budaörs tiltakozik: még a fideszes képviselők is megszavazták
Budaörs polgármestere, Wittinghoff Tamás február 23-án sürgősségi előterjesztést nyújtott be a február 25-i képviselő-testületi ülésre Tiltakozás a Tétényi-fennsíkon tervezett lakásberuházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá történő nyilvánítása ellen címmel. A szerdai képviselő-testületi ülésen a tiltakozásról szóló határozatot egyhangúlag elfogadta a jelenlévő 14 képviselő.
Az elfogadott szöveg szerint „Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a Polgármestert, hogy a jelen előterjesztésben foglaltak szerint nyújtson be tiltakozást a kormany.hu felületen az Építési és Közlekedési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre közzétett kormányrendelet-tervezetben a 335/2025. (X. 30.) Korm. rendelet azon módosítása ellen, mely Budaörs belterületén, a Tétényi fennsíkon lévő, a tervezetben felsorolt helyrajzi számú ingatlanokon lakások építésére irányuló építési beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítja.”
A tiltakozásról szóló határozatot a budaörsi önkormányzat három fideszes önkormányzati képviselője is megszavazta, köztük az a Czuczor Gergely is, aki a Fidesz jelöltjeként indul az áprilisi választáson a Pest 02-es OEVK-ban. A képviselőjelöltet megkerestük, hogy megtudjuk, miért szavazta meg a határozatot, és tudott-e korábban az ÉKM tervezetéről. Amint érdemi választ kapunk, közzétesszük.
Budaörs azért tiltakozik a kiemelt beruházássá nyilvánítás ellen, mert meglátásuk szerint a rendelettervezet megtévesztő, mivel az érintett budaörsi terület nem rozsdaövezet, mégis az ilyen minősítéshez kapcsolódó eljárásban szerepel.
Budaörs nehezményezi azt is, hogy az ÉKM tervezete számos ponton eltér a helyi építési szabályzattól, és beavatkozik a törvényben biztosított önkormányzati hatáskörökbe. A városvezetés az előterjesztésében utalt arra is, hogy – az általuk alkotmányellenesnek tartott – önazonossági törvény betelepedést megakadályozó jogokat adott az önkormányzatoknak, most viszont azt az Otthon Startra hivatkozva visszavonják. Ráadásul úgy vélik, hogy Budaörs már most is sűrűn lakott és a terület infrastruktúrája nem bírna el egy ekkora terhelést.
A védett értékek miatt évek óta nem tudták elkezdeni a lakópark megépítését
Az ismeretlen gyomirtózók miatt 2421 védett növény pusztult el vagy károsodott, az okozott természetvédelmi kár pedig 31 millió 955 ezer forint lett a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) jelentése szerint. A DINPI tavaly nyáron ezért megtette a feljelentést természetkárosítás miatt a budaörsi rendőrségen, és tájékoztatta a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályát is.
A rendőrségi és kormányhivatali eljárás eredményéről se a Telexnek, se az önkormányzatnak egyelőre nincs információja. (Mindkét szervet megkerestük most kérdéseinkkel, amennyiben érdemi választ kapunk, frissítjük cikkünket.)
Azt viszont tudjuk, hogy
nem a tavaly tavaszi volt az egyetlen természetkárosítás a területen, ami építési területként szerepel a budaörsi nyilvántartásban, de a tulajdonosai pont a védett értékek miatt évek óta nem tudják elkezdeni az oda tervezett lakópark megépítését.
A DINPI természetvédelmi őreinek
- 2022 tavaszán engedély nélkül végzett cserjeirtás miatt kellett intézkedniük.
- 2023 tavaszán azért, mert szintén engedély nélkül, munkagépekkel vonultak fel az értékes területre, amik hatalmas pusztítást okoztak a gyepben.
- Fél évvel később megtörtént az első gyomirtózás, az okozott kár pedig milliós nagyságrendű volt – emiatt rendőrségi és hivatali eljárások indultak.
- 2025 tavaszán pedig ismét vegyszerrel kezelték a beruházási terület nagyjából ötödét, mintegy 1,7 hektárt.
Már legalább harminc éve tudják, hogy értékes a terület
A képviselő-testület ülése előtti napon, kedden délután, Kamaraerdő önkormányzati képviselője, Kisfalviné Lauber Andrea aláírásgyűjtést szervezett a tervezett beruházás ellen. A képviselő a Facebook-oldalán azt írta, hogy három óra alatt 252 aláírás gyűlt össze, és megköszönte azoknak, „akik fontosnak érezték, hogy eljöjjenek és aláírásukkal nyomatékot adjanak Budaörs lakossága igényeivel homlokegyenest ellentétes kormányzati tervek elleni tiltakozásnak!”.
Az aláírásgyűjtést megelőzően a képviselő a terület természetvédelmi jelentőségét hangsúlyozta egyik posztjában, mint írta:
„Tétényi-fennsík – Budaörsi kopárok Natura 2000 terület – amely az EU Élőhelyvédelmi Irányelv hálózatának része – Budai Tájvédelmi Körzet – országos jelentőségű védett terület. Ez a három rendszer ökológiai folyosóval kapcsolódik egymáshoz. Ha ide épületek, új utak, közművek kerülnek kiépítésre megváltozik a vízelvezetés, megnöveli a taposási terhelést, megnöveli a forgalmat. Ez élőhely-fragmentációt okozhat, megszakad az ökológiai kapcsolat a védett területek között.”
A Budai-hegység déli előterében lévő Tétényi-fennsík 1165 hektáron (Biatorbágy, Diósd, Érd, Sóskút, Törökbálint, és Budapest XXII. kerülete) az Európai Unió Natura 2000 hálózatába tartozik. A hazai védettség kisebb területre terjed ki: a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Tétényi-fennsík természetvédelmi terület 148 hektár, míg a Fővárosi Önkormányzat védelme alatt álló terület pedig 130 hektár. A budaörsi Szajkó utca pedig pont a fővárosi védettség határán, a Budapest közigazgatási határát jelző vonal túloldalán található. A területről legalább 30 éve tudják, hogy nagyon értékes természetvédelmi szempontból, mégsem történt semmi a levédése érdekében.
A védett növények tömegei találhatók meg, többezres nagyságrendben nő ott például a tavaszi hérics, az árlevelű len, a selymes peremizs és a selymes boglárka, amiknek a természetvédelmi értéke szálanként ötezer forint. De nagy egyedszámban nő ott több orchideafaj is, például a vitézvirág, a sömörös kosbor, az agárkosbor, ezek természetvédelmi értéke 10 ezer forint szálanként. De még náluk is értékesebb, a poloskaszagú kosbor: egyetlen példányának megkárosítása 50 ezer forint kárt okoz. A területen van adat a fokozottan védett homoki kikerics előfordulásáról is, aminek egyetlen szála 100 ezer forintos értéket képvisel.
A területnek azonban nemcsak a flórája, hanem a faunája is bővelkedik fokozottan védett fajokban, többek között bizonyítottan él(t) a területen a dolomit-kéneslepke és a füstös ősziaraszoló (példányonként 100-100 ezer forint természetvédelmi érték), de annak a magyar tarszának is megtalálták korábban a Szajkó utcában egy populációját, ami tavaly a Mocsárosban is természetkárosítás áldozatává vált egy engedély nélküli kaszálás miatt.
A védett fajok közül korábban előkerült a területen többek között az óriás-tőrösdarázs (50 ezer forint példányonként), a zöld gyík (25 ezer forint), az apró boglárka, a kardoslepke és az árgusszemű cincér is (10-10 ezer forint), hogy a kisebb természetvédelmi értékű, de szintén védett imádkozó sáskát és a rozsdaszínű gyöngyházlepkét ne is említsük.
