Szegeden ideiglenesen bezárattak egy klubot, és most mindenki az okokat találgatja

Nem tudni, pontosan mire alapozva záratta be ideiglenesen a rendőrség a szegedi Sunder Clubot. A TASZ jogásza szerint bár jogszerű volt az intézkedés, indokolatlannak tűnik az üzemeltető és a vendégek büntetése a helyszíni drogkereskedelem gyanúja miatt.

Több kérdést nyitva hagyott a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság erről szóló, január 24-i szűkszavú közleménye. Egyelőre annyit tudni, hogy harmadik fél vallomása alapján intézkedhetett a rendőrség. Nem egyértelmű viszont, hogy valaki bevallotta a bűncselekményt, vagy pedig egy szemtanú nyomta fel az eladót és a vevőt. „A bezárt szórakozóhellyel összefüggésben kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények gyanúja merült fel, a Szegedi Rendőrkapitányság több, kábítószer-kereskedelem bűntette miatt indított eljárást folytat” – írták.

Az sem derült ki a rendőrség tájékoztatásából, hogy hány kereskedő és fogyasztó ellen folyik eljárás, egyáltalán milyen szer miatt, és hogy a szórakozóhely dolgozói közül gyanúsítanak-e bárkit. Az is kérdés, hogy miért kellett kilenc ember ahhoz, hogy a klubbal közöljék a rossz hírt – amúgy nem is nyitvatartási időben.

A rendőrség a Szegeder kérdéseire azt írta, közleményüket tekintsék irányadónak. A nyomozás érdekeire hivatkozva nem árultak el többet, még a gyanúsítottak számát sem. Szenti Szabolcs szegedi kapitányságvezető a város közbiztonságáról szóló önkormányzati tájékoztatón azt mondta, hogy „a rendőrség nem gonoszkodásból záratta be a helyet, hanem kábítószer-kereskedelem miatt”. Azt állította, minderről a biztonsági őrnek tudomása volt, mégsem tett semmit.

Mitől megalapozott a gyanú?

„Megalapozott gyanúról akkor beszélhetünk, ha a gyanúsítás alapját tényekkel megerősített, alátámasztott felvetések, konkrét adatok, azaz bizonyítékok képezik” – magyarázta a Szegedernek Horváth Áron ügyvéd, akit azért kérdeztünk, hogy segítsen megvilágítani, mennyire alapos indokkal zárathatta be a rendőrség a Sundert.

Mint írta, egy szemtanú vallomása is lehet alapja a megalapozott gyanúnak, hiszen köteles igazat mondani. Így mondandója közvetlen bizonyítékként értékelhető, tehát tárgyi bizonyítékra nincs feltétlenül szükség.

„A gyakorlatban könnyen előfordulhat, hogy a »megalapozott gyanú« megdől” – jegyezte meg a jogász, hozzátéve, ilyenkor megszüntetik a nyomozást és az eljárást.

Leggyakrabban ez azért történik, mert nem bizonyítható egyértelműen a bűncselekmény. „A büntetőeljárás alapvetése, hogy csak akkor lehet a büntetőjogi felelősséget megállapítani jogerősen, ha a bűnösség kétséget kizáróan bizonyított.”
Mivel a Sunder esetében nem tettenérésről volt szó, tehát nem az adás-vétel közben kapták el a dílert és a vásárlót, a gyanúsítást úgynevezett felderítési szakasz előzhette meg. Ennek célja a bizonyítékok gyűjtése, amelyek alapján a megalapozott gyanú közölhető lesz.

Tehát egyrészről lehet, hogy nem volt erős gyanú, amikor bezárták a helyet – ugyanakkor esélyes, hogy a bezárás szükséges volt a felderítéshez.

Miért veszélyes a bezárás lehetősége?

A hatályos jogszabályok alapján legfeljebb három hónapra lehet bezáratni azt a szórakozóhelyet vagy üzletet, ahol a gyanú szerint drogkereskedelem történt.
Tavaly novembertől rendelet, majd januárban rövid ideig törvény rendelkezett erről. Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos állítása szerint azt kérte, hogy szigorítsák a szabályozást, így egy újabb, január közepi rendelet óta már az első büntetőeljárás alkalmával be lehet záratni a helyet a tulajdonos együttműködése esetén is.

Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogügyi szakértője szerint ez olyan abszurd helyzeteket is előidézhet, hogy egy szórakozóhely tulajdonosa hiába tud a helyszínen zajló illegális tevékenységről, nem értesíti a rendőrséget, mert fél, hogy őt vonják felelősségre.

A Sunder esetéről azt írta, mivel a gyanút egy harmadik fél vallomására alapozzák, „okkal feltételezhető, hogy a Sunder Club üzemeltetője nem tudott a helyen folyó kereskedelemről, ezért hiába jogszerű, indokolatlannak tűnik emiatt őt, az ott dolgozókat és az oda bulizni járókat büntetni”. Ennek persze ellentmond a szegedi kapitányságvezető fenti nyilatkozata, de egyelőre semmi nem igazolta, hogy a klub dolgozói tudtak volna a bűncselekményről.

Mi a helyzet a kiírással?

A korábbi rendelet kifejezetten rendelkezett arról, hogy jól láthatóan el kell helyezni egy kiírást arról, milyen bűncselekmény miatt zárták be ideiglenesen a helyet. Ez nem azt jelenti, hogy az üzemeltetőt gyanúsítják, hanem azt, hogy a helyszínen történhetett bűncselekmény. A most hatályos rendelet már nem teszi kötelezővé a kiírást, a Sunder esetében mégis megjelent egy felirat, amely szerint „kábítószer-kereskedelem bűntette miatt büntetőeljárás indult, ezért a Szegedi Rendőrkapitányság az üzletet ideiglenesen bezáratta. Jelen tájékoztató az ideiglenes bezárás tartama alatt nem távolítható el”.

A klub vezetősége ezt megbélyegzőnek ítélte, ezért arról is kérdeztük a TASZ munkatársát, van-e lehetőségük polgári perben támadni a rendőrséget a jó hírnévhez fűződő jogukra hivatkozva.

Kardos Tamás szerint kérdéses, hogy ez mennyire reális, még akkor is, ha nem tudtak a kereskedelemről. „Másfelől viszont nehéz megnevezni egy olyan legitim célt, ami igazolja a kiírás kifüggesztését: miért szükséges ezt kiírni, ha jelenleg úgysem látogatható a helyszín?” – vetette fel. Ha pedig újra megnyit a hely, akkor azt jogszerűen, a törvények betartásával teszi meg. „Úgyhogy ha a jó hírnév megsértésére nem is, aránytalanságra mindenképpen lehet hivatkozni egy esetleges panaszban” – írta.

A Sunder egyébként a bezárás miatt nagy figyelmet kapott a nyilvánosságban, újabb posztjukban írták is, hogy rengeteg jogász, újságíró és szakmabeli kereste meg őket. Mi is így tettünk, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.

Tehetetlenek a vendéglátósok

A szegedihez hasonló intézkedésekre reagálva országosan több mint ötven szórakozóhely közös közleményben állt ki az ellen, hogy a drogokkal kapcsolatos bűncselekmények miatt a vendéglátóhelyeket büntessék.

A közlemény egyik aláírója, a szegedi Grand Café koncertszervezője és az üzemeltető alapítvány titkára, Török Dénes a Szegedernek azt mondta, hogy nem a szabályozás ténye ellen tiltakoznak. „Az a probléma, hogy semmilyen eszköz nincsen a kezünkben, hogy saját magunkat védjük” – tette hozzá. Mint mondta, a Grandnak befogadó képességéből adódóan egyáltalán nincs biztonsági személyzete, így ha akarnának, se tudnának ellenőrzéseket bevezetni.

„A klubok vannak drogfészkeknek bélyegezve, de az esetlegesen bűncselekményeket végrehajtók nem a munkatársak, hanem az ott szórakozó emberek. A helyeknek pedig semmilyen ráhatása nincsen erre: minden szabályozás és büntetés a szórakozóhelyeket célozza úgy, hogy a kapcsolódó feladataink és kötelezettségeink nincsenek tisztázva. Mindeközben társadalmi megítélésünk és presztízsünk is torzulhat, ami például az idén 30 éves Grand esetében fontos tényező” – fejtette ki.
Kérdésünkre, hogy támogatná-e a biztonsági ellenőrzések, például a táskaátkutatás vagy a motozás bevezetését, amennyiben a rendőrség biztosítaná helyettük a személyzetet, azt válaszolta: csak abban az esetben, ha ez az ára annak, hogy nyitva tarthassanak.

„Ha rendőrök egyenruhában fognak állni a kapuban, az nem a mi megítélésünket rontja. Mindazonáltal nem gondolnám, hogy a zenés szórakozóhelyek amúgy is nehéz helyzetén javítana” – jegyezte meg. Szerinte fontos az „esztétikai vonal”, amit egy szórakozóhely képvisel, a hangulat, ami fogadja a vendégeket, és ha ez valamilyen formában külső hatásra megváltozik, „ott érezni kell egy látogatónak a határt, hogy hol van a klub, és hol kezdődik az intézkedés”.