Ha Piládésznak vagy Hanniélnek akarta nevezni a gyerekét, van egy rossz hírünk
Idén januárban ülésezett először az új, névkérelmek elfogadásáért felelős, Kósa Lajos által vezetett Utónévjegyzék Szakértői Bizottság. 281 névkérelem érkezett be hozzájuk, ami közül egyelőre mindössze egynél döntöttek az elfogadás mellett – tudta meg a 24.hu.
Tavaly nyár óta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felel a névkérelmek elbírálásáért. Miután beérkezik egy kérelem, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontja javaslatot tesz arra, hogy elfogadják, vagy elutasítsák azt, majd a minisztériumhoz tartozó Utónévjegyzék Szakértői Bizottság meghozza a végleges döntést.
Mint a lap megtudta, 2025 augusztusa óta 281 kérelem érkezett be hozzájuk, ezek közül a kutatóközpont mindössze hét névnél tett javaslatot az elfogadásra. Végül csak egy név, a Vinka ment át a minisztérium bizottságán, ami jelentős változást jelentett a korábbi évekhez képest, amikor akár 60-70, időnként 100 nevet is elfogadtak.
Míg a korábbi gyakorlat szerint a benyújtás után 30 napon belül írásos válaszban értesítették a kérelmezőt a döntésről, most akár 4-6 hónapig is tarthat, mire elbírálják a névkérelmet. Ráadásul a minisztérium már nem fog külön válaszolni minden kérelmezőnek, a Magyar Közlönyből derülhet ki, hogy elfogadták-e a nevet.
Emellett azt a 198 nevet is átnézték, ami ugyan szerepel az utónévkönyvben, de jelenleg egyetlen magyar sem viseli. Ezek közül végül 145 névnél döntöttek a törlés mellett. A legtöbb ugyan évtizedek óta felvehető, de sose volt igazán a köztudat része. Ilyenek például:
- a bibliai eredetű, de rendkívül ritkán használt nevek (Atára, Hanniél);
- több görög (Piládész, Piramusz);
- és germán (Almár, Odiló) eredetű név;
- a magyar nevek túlzottan becéző formái (Magdó, Martinka);
- a hawaii eredetű Alaméa;
- és a török eredetű Alperen.
