Autóval ingázunk, autóval visszük a gyereket iskolába, és rossz fűtéssel szennyezzük a saját levegőnk

Ritkán gondolunk bele abba, milyen káros anyagok vannak a minket körülvevő levegőben, és ezek hogyan rombolják egészségünket. A levegőszennyezés jelentős részét mi magunk okozzuk, de viszonylag egyszerű lépésekkel az állam is sokat tehetne azért, hogy tíz év alatt ne haljon meg egy Kecskemét méretű város lakossága. A helyzetről, az okokról és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk a Magyarország jövő időben új adásában Hidvégi Edit tüdőgyógyásszal, Simon Gergellyel, a Greenpeace légszennyezettségi szakértőjével, valamint Boros Tamással és Filippov Gáborral, az Egyensúly Intézet vezetőivel. Néhány fontos állítás a beszélgetésből.

Az IQAir nevű svájci szervezet mérése szerint Magyarország a levegőminőség szempontjából 138 ország közül a 84. helyen áll a világranglistán (minél rosszabb minőségű a levegője egy országnak, annál előrébb áll a listán). Az Európai Unió 27 országa között hátulról a 6. helyen állunk mind a légszennyezettség miatti halálozásokban, mind pedig a levegőminőséget tekintve, mondta a műsorban Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója. Boros Tamás, az Egyensúly Intézet vezetője ehhez azt tette hozzá: sok vita van arról, hogy van-e elég légszennyezettséget mérő állomás Magyarországon, és ezek valóban azt mérik-e, amit kellene. Néha azzal, hogy néhány méterrel arrébb tesznek egy ilyen mérőállomást, egész más eredmények születhetnek. Már önmagában az is sokat segítene a reális helyzet feltárásában, ha lenne elegendő mérőállomás, és ezek ott lennének, ahol valóban probléma van.

A szálló porként ismert PM10 vagy a PM2,5 a 10 vagy 2,5 mikrométernél kisebb, szilárd vagy folyékony cseppeket jelenti a levegőben. Ezek legnagyobb forrása a fűtés, főleg akkor, ha szilárd tüzelőanyagot használnak, tehát fával, szénnel, esetleg hulladékanyagokkal fűtenek. A nitrogén-oxid, nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid is gyakran határérték felett van a levegőben: ez jellemzően a dízeljárművekből, illetve kisebb részben a gázfűtésből származik. A harmadik jelentős szennyező az ózon, ami a nyári időszakban keletkezik a kipufogógázokból napsütés hatására – foglalta össze a helyzetet röviden Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezettségi szakértője.

Érdemes eloszlatni azt a tévhitet, hogy a levegőszennyezés nagy részét a füstölgő gyárkémények okozzák. Az Egyensúly Intézet szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy a fejlett európai országokban, így Magyarországon is az ipari légszennyezettség csak a töredéke annak, amit a fűtéssel a háztartások és épületeknek okoznak, illetve ami a közlekedésből származó kibocsátás.

Drámai adat: Magyarországon több mint 10 ezer ember hal meg évente a levegőszennyezettséggel összefüggésbe hozható okok miatt. A szálló porként is emlegetett PM2,5 olyan kis méretű részecskéket jelent, amelyek lejutnak a legkisebb léghólyagocskákig, megzavarják a gázcserét, mondta Hidvégi Edit. Ez hosszabb távon légúti problémákat okoz, könnyen kialakul a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség), és egy idő után ezeknél a betegeknél a légzésfunkcióban is csökkenő értékeket lehet látni. A folyamatos szennyezés károsíthatja a nyálkahártyát a légutakban, amit az elején nem veszünk észre. Amikor tovább romlik a helyzet, akkor automatikusan jön a gyulladás, majd pedig egy idő után a már vissza nem fordítható légúti szűkület. Ezzel a légutakon keresztül kevesebb oxigén jut a szervezetbe, ami különböző egészségügyi problémákat okoz, megnő a sztrók vagy a szívinfarktus veszélye, és ezáltal növekszik az egészségügy terhelése. A PM2,5-nél is apróbb részecskék még veszélyesebbek: ezek a keringésbe is bekerülnek, ahonnan mindenhova eljuthatnak a szervezetben, és az érfalakban is károsodást okozhatnak. Kimutatták, hogy ennek az időskori demencia kialakulásában is lehet szerepe.

Nagyon káros, hogy bizonyos területeken lignittel, vizes fával, hulladékkal fűtenek, de nemcsak a szegényebbek által lakott területeken kerül sok káros anyag a levegőbe. Magyarországon jellemző, hogy a szülők autóval, egyesével viszik a gyerekeket iskolába. A Greenpeace az iskolák környékén a hivatalos mérőállomások adatainak másfél-kétszeresét is mérte nitrogén-oxidokból, mondta Simon Gergely. Európa-szerte több program volt arra, hogy legyenek autómentes utcák az iskolák előtt, a gyerekek pedig inkább gyalog, a forgalmas közlekedési csomópontokat elkerülve járjanak iskolába. A kibocsátásaink egyharmada ingázás közben keletkezik, említett egy másik példát Filippov Gábor. Sokan a rossz levegő miatt költöznek ki a városokból, azután autóval járnak be dolgozni, és ezzel tovább rontják a levegő minőségét. Ha lenne kulturált és könnyen elérhető tömegközlekedési alternatíva, vagy lennének védett sávok kerékpározásra, elektromos rollerekre, akkor ez a terhelés jelentősen csökkenthető lenne.

Hidvégi Edit tüdőgyógász szerint érdemes foglalkozni a belső terek szennyezettségével is. Nem tesznek jót az egészségünknek a spray-k, és rengeteg vegyi anyag van a légfrissítőkben is, amelyek sok asztmásnak irritálják a légútjait. Általánosságban is nagyon káros a dohányzás, ez a beltérre különösen igaz. De még az is okozhat problémákat, ha valaki kint dohányzik, majd a lakásba beviszi magával a szennyező anyagokat a ruháján, a haján. Simon Gergely más példákat említett: sokan használnak füstölőt is a lakásban, ami szintén részecskeszennyezést okozhat. Ezek a részecskék sokszor nem is az anyaguk, hanem a méretük miatt okozhatnak egészségkárosodást. A konyhában a gáztűzhelyen való főzés, sütés eredménye a benzolszennyezés, de ha odaégetünk valamit, akkor is káros égéstermékek szabadulhatnak fel a lakásban, ezért is fontos a szellőztetés.

Bármennyire is jót tesz a sportolás a szervezetnek, a városban vagy a rossz levegőjű településeken érdemes figyelni a légszennyezettségre: nem mindegy ugyanis, hol sportolunk. A tüdőgyógyász arra figyelmeztetett, hogy futás vagy kerékpározás közben többször és mélyebben veszünk levegőt, emiatt nagyobb mennyiségű szennyezés is kerül a szervezetbe. Sportolásnál ráadásul sokszor nem az orrlégzést használjuk, ami a szennyezés egy részét ki tudná szűrni, így közvetlenül a tüdőt éri a rossz levegő. Érdemes ezért meggondolni a sportolást a szmogos napokon vagy a dugóban álló autók között. Ha a forgalmas utaktól akárcsak egy-két utcával odébb sportol, gyalogol valaki, már jobb a helyzet. Amikor pedig szmog van, érdemes felmenni a hegyekbe, és ott a szabad levegőn lenni.

A szigorú környezetvédelmi szabályozások miatt ma már nem az ipar a legnagyobb szennyező, de jól látható, hogy amikor új technológiák jelennek meg, akkor a hatóságok sokszor csak kullognak az események után. A Magyarországra települt akkumulátorgyárakban történt balesetek vagy szennyezések után például előfordult, hogy a katasztrófavédelem nem állapított meg veszélyt – említette meg a Greenpeace szakértője a műsorban. Aztán kiderült, hogy nem mérték az új technológiából származó, valóban szennyező anyagokat, mert nem is volt rá kapacitásuk.

Lignittel ma már csak a háztartások néhány százalékában fűtenek, ez azonban épp elég ahhoz, hogy nagyobb területen is komoly szennyezés alakuljon ki. A lignit ugyan olcsóbb fűtőanyagnak számít, de egyrészt nagyon rossz a fűtőértéke, másrészt a füstje szennyező nehézfémeket tartalmaz, mondta Filippov Gábor. A nedves tűzifa is sok problémát okoz: ennek általában 50 százalék körüli a nedvességtartalma, ezért szintén nagyon rossz a fűtőértéke és szennyező anyagokat bocsát ki. Boros Tamás arról beszélt, hogy a magyar háztartások körülbelül 20 százalékában egyszerre van lehetőség a gáz- és fa- vagy más szilárd tüzelőanyaggal való fűtésre. Ha ők átállnának csak a gázfűtésre, már azzal rengeteget lehetne javítani a légszennyezésen. Ez a kérdés sokszor összefügg a szegénységgel, ezért Filippov Gábor külön hangsúlyozta: nem szabad felelőssé tenni az alacsony jövedelmű társadalmi rétegeket azért, ha nem tudják megfizetni a minőségi tüzelőanyagokat – már csak azért sem, mert a levegőszennyezésből eredő károk is nagyobb részt őket sújtják. A szociális tűzifaprogramok kiterjesztése azért fontos, hogy ők legalább minőségi száraz tűzifához jussanak. Az igazi megoldás a lakások megfelelő szigetelése lenne.

Magyarországon átlagosan több mint 16 év a gépkocsik átlagéletkora, korábban nagyon sok használt dízelautót hoztak be Nyugat-Európából, miután azok ott népszerűtlenné váltak. Annak kevés a realitása, hogy az emberek majd nagy tömegben vesznek ezután elektromos autókat. Ettől függetlenül az Egyensúly Intézet szakértői szerint továbbra is érdemes lenne támogatni például parkolási-, útdíj- vagy súlyadókedvezményekkel ezeket a járműveket. Magyarországon egyébként nemzetközi összehasonlításban nincs sok autó, és más megyékben élőkkel összehasonlítva egy átlag budapestinél a legkevésbé valószínű, hogy az illetőnek van autója. Ez a jó fővárosi tömegközlekedésnek köszönhető. Hosszú távon az elektromos járművek elterjedése javítani fog a helyzeten, de az igazi megoldást nem a több autó, hanem a környezetkímélő tömegközlekedés fejlesztése jelentené.

Vannak hatékony és jó példák a világban arra, hogy igenis lehet következetes intézkedésekkel csökkenteni a levegő szennyezettségét. Filippov Gábor Peking példáját említette. A kínai metropolisz sokáig arról volt hírhedt, hogy nem lehetett látni a szmogtól. 2013-tól átfogó programot indítottak, több ponton egyszerre avatkoztak be: a fűtési rendszerek korszerűsítése mellett áldoztak a közlekedés elektrifikációjára, az építkezések szabályozására, a mezőgazdaság átalakítására. Ezzel tíz év alatt 50-60 százalékkal sikerült csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Boros Tamás szerint Magyarországon fontos lenne, ha az 5000 főnél nagyobb lélekszámú településekre is kiterjesztenék a szociális tűzifaprogramot, hiszen szegények a városokban is vannak. Egy ilyen lépéssel már nagyon sokat lehetne tenni azért, hogy visszaszoruljon a lignit, a nedves tűzifa vagy a szemét használata a fűtésnél. Ha valaki azt keresi, hogy egyetlenegy beavatkozással hogyan tudná a legnagyobb hasznot elérni klímavédelmi, energiabiztonsági és a levegőminőségi szempontból, akkor a 4,6 milliós épületállomány energetikai korszerűsítése lenne a legjobban kifizetődő beruházás. „Hogyha meg lehet menteni tíz év alatt százezer ember életét Magyarországon, az egy hihetetlenül fontos dolog ahhoz képest, hogy mennyire apró szabályozási módosításokat, és mennyire apró kellemetlenségeket kell cserébe elviselniük az embereknek” – mondta Boros Tamás.