Lázár János újabb belvárosi lakással bővítette ingatlanportfólióját

Lázár János friss vagyonnyilatkozata alapján kivette a korábban bankszámlán tartott 60 millió forintját, valamint vásárolt egy új belvárosi lakást.

Az építési és közlekedési miniszter jelentős vagyonnal rendelkezik, a 2025-ös vagyonnyilatkozatában 46 ingatlan szerepelt. A portfóliója idén tovább bővült egy 60 négyzetméteres 5. kerületi társasházi lakással. A három autója közül a Land Roverétől megvált, jelenleg két autója van, egy Mini Cooper, amit 2019-ben vett és egy A6-os Audi.

Lázárnak értékpapírban a tavalyi 200 milliója helyett már csak 100 millió forintnyi megtakarítása van. A bankszámláján korábban 60 millió forintot tartott, ezt a sort idén üresen hagyta, a 30 milliós készpénzállománya idén 40 millió forintra bővült.

Tavaly 160 millióval tartozott a bank felé, ez az idén leadott nyilatkozat szerint sem változott, továbbra is 60 millióval tartozik egy magánszemélynek.

Lázár János vagyonosodása tavaly többször is előkerült, akkor a Telex kérdésére azt mondta: nem számolja milliárdokban a vagyonát, de jómódú, vagyonos embernek tartja magát. Ezzel szemben a napokban azzal kritizálta a Tisza Párt által nemrég leigazolt Kapitány Istvánt, hogy „neki fogalma sincs arról, hogy az én választókörzetemben 120 ezer forint nyugdíjból hogyan kell kifizetni a gáz meg villanyszámlát”.

A batidai vadászkastélyt – innen kívánt boldog adventet a családjával 2024 decemberében – birtokló Grosswiese Zrt.-ben tavaly több mint 40 százalékos tulajdonrésze volt, ez idén sem változott. A cég tavaly 47 millió forintos osztalékot fizetett ki a miniszternek, 2024-ben 58,8 millió forintnyi osztalékot szavaztak meg neki.

A miniszteri és képviselői fizetése mellett a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnökeként is kap fizetést, havi bruttó 1 millió és 5 millió forint közötti összeget kap a pozícióért. Ez volt az az alapítvány, ami tavaly összesen 4,5 milliárdot vett ki három ingyen kapott állami cégből.

A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek-évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók). A fő probléma, hogy képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy ingatlant vagy más vagyontárgyat a nyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános. A sok esetben kézzel kitöltött és szkennelt vagyonnyilatkozatokban nem lehet keresni, és nincs egy egységes, elektronikus, állami vagyonnyilatkozati adatbázis.