Nem lesz népszavazás a december 24-i munkanapról, a szkíták viszont megint reménykedhetnek
Nem lett meg a százezer aláírás a Jobbik Magyarországért Mozgalom által a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítására szervezett országos népszavazási kezdeményezés ügyében – állapította meg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki ülésén, amiről az MTI számolt be. Így biztosan nem lesz népszavazás a témában.
A Jobbik december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása ügyében feltenni kívánt kérdést az NVB a kérdést tavaly májusban hitelesítette. A jogorvoslatok lezárulta után, augusztus 26-án vette át a szervező az aláírásgyűjtő íveket, a gyűjtésre december 24-én 16 óráig volt lehetősége. A szervező december 23-án adta le az íveket.
Az ívek ellenőrzését végző Nemzeti Választási Iroda megállapította: a leadott íveken matematikai számítások alapján az érvényes aláírások száma nem haladhatja meg a százezret, ezért az iroda nem ellenőrizte az íveken szereplő aláírásokat, az NVB pedig csütörtöki ülésén megállapította, hogy az országos népszavazási kezdeményezést támogató érvényes aláírások száma százezer alatt maradt.
Az alaptörvény szerint legalább kétszázezer választópolgár érvényes aláírása kell ahhoz, hogy az Országgyűlés mindenképp országos népszavazást rendeljen el. A köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el, ha úgy dönt a képviselők többsége, de itt ennyi sem jött össze, így Országgyűlésnek mérlegelési jogkörében eljárva sincs lehetősége népszavazást kiírni – írta határozatában az NVB.
A bizottság a Jobbik Magyarországért Mozgalmat közel hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezte, amiért a népszavazási kezdeményezéshez igényelt aláírásgyűjtő ívek közül a határidő lejártáig 8171 ívet nem adott át a Nemzeti Választási Irodának.
Az NVB ülésén megtárgyalt egy másik ügyet is, a szkíta nemzetiség honos népcsoporttá nyilvánítás iránti kezdeményezését. Az NVB ellenőrzése alapján összesen 1098 érvényes támogató aláírást nyújtottak be a magukat szkítának mondók, ami elég is az ügyükhöz, a törvény szerint ugyanis legalább ezer, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti egy új nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Az NVB határozata ellen öt napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani, a határozat jogerőre emelkedése után az NVB elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét az ellenőrzés eredményéről és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalásáról. Az MTA korábban egy ugyanilyen kezdeményezés után a magyarországi szkíták elismerését honos népcsoportként elutasította.
Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van Magyarországon: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
